Szent Antal kápolna, Csíksomlyó


A kápolna egy hajóból és egy alacsonyabb sokszögzáródású szentélyből áll. A nyeregtetős építmény nyugati oldalán kis huszártorony emelkedik. A hajó falát mindkét oldalán három félköríves barokk fülesablak töri át, melyből egyet befalaztak, a szentély megvilágítását két ablak szolgáltatja. Északi falához félköríves kosarú szószék csatlakozik. Egyetlen félköríves bejárata a nyugati homlokzaton nyílik, fölötte négykaréjos ablak [...]

Kultúrpalota, Marosvásárhely


Az épület külső-belső díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak. Sajnos arról nincsen tudomásunk, pontosan ki volt a programadó, mennyiben volt az építészeknek beleszólásuk az előcsarnok és a tükörterem művészi programjába, vagy a lépcsőház kifestésébe. Feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György dolgozták ki közösen a programot. A polgármester az épület megnyitóján elhangzott beszédében a következőképpen foglalta össze a Kultúrpalotát illető [...]

romániai magyar népballadák


A ballada mint folklórműfaj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. Műfajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a hősepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejlődéstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada műfajának alműfajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a [...]


beszúr

beszúr

beszúr