Református templom, Kézdivásárhely
A hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély - templom a késő barokk és klasszicista stílus jegyeit hordozza. Külső képét a hatalmas, háromszintes nyugati torony uralja, amelyet az égést követően, 1846-1854 között, a brassói Land András építőmester vezetésével újítottak fel. Az alsó két szint klasszicista fogantatású részletei (kettős lizénák, triglifes fríz, sávozott felületek) erre az átépítésre utalnak. Csupán a felső szint őrzi eredeti barokk kiképzését: homlokzatait kettős [...]
A barokk épület arculatáról bizonyos mértékben Mikolai Tóth István 1820-as években keletkezett rajzai és metszetei nyújtanak képet. Ezeken egy 9 tengelyes épület azonosítható, az 5. tengelyben ajtó nyílik az utcára, a 6. tengelyben pedig a ma is meglévő széles nagykapu. A rajz alapján egyértelmű, hogy a két hosszan hátranyúló szárny már ekkor létezett. A fedélszerkezet jól láthatóan zsindellyel fedetett barokkos manzárdtető volt.Az épület mai arculata az 1896-os felújítás eredményeképpen [...]
román-magyar irodalmi kapcsolatok 1945–1989
A II. világháború után a román-magyar irodalmi kapcsolatok kettős színezetűek. Egyrészt kétségtelenül a jobb megismerést szolgálják, másrészt kirakatjellegűek. A feszültségek elkendőzésére, ellensúlyozására játsszák ki őket. Még 1945 nyarán mind Budapesten, mind pedig Bukarestben megalakul a Magyar-Román, illetve a Román-Magyar Baráti Társaság. A bukaresti társaság Revista Româno-Maghiară címmel 1948 márciusában lapot is jelentet meg. A Magyar Népi Szövetség 1945. májusi I. kongresszusától kezdve hangsúlyozza, hogy a romániai magyar írókra hárul a hídépítés feladata Magyarország és Románia között. A Román Tájékoztatásügyi Minisztérium budapesti impresszummal egy - talán Avram P. Todortól származó - propagandafüzetet [...]
beszúr
beszúr
beszúr
