Az épület alaprajza szokatlan: egy hosszú hajóból, sokszögzáródású szentélyből és a hajó délnyugati oldalához csatolt négyszögű toronyból áll. A zsindellyel fedett magasba szökő tört nyeregtetős hajót és az annál alacsonyabb szentély zsindelyes tetőzetét fagyámok támasztják alá. A nyugati homlokzatot csupán a csúcsíves bejárat és a fölötte levő kitört kőrácsú, kisméretű körablak töri át, a magas oromfal üres. A torony armírozott sarkait három vastag, zömök [...]
Nagyboldogasszony plébániatemplom, Csíkkarcfalva
A két összenőtt falu fölött emelkedő sziklás dombon álló épületegyüttes teremtemploma egy keletelt hajóból, az előbbi tengelyétől északra enyhén elforduló szentélyből, déli portikuszból, északi oldalkápolnából, kéthelyiséges északi sekrestyéből, és délnyugati külső karzatfeljáróból áll. A templomhajó és a déli portikusz külső képét a 18. századvégi elemek határozzák meg, szegmensíves és félköríves záródású [...]
román–magyar irodalmi kapcsolatok 1945-ig
A román-magyar irodalmi kölcsönhatások a reformáció koráig, Balassi Bálint költészetéig vezethetők vissza, s különösen gazdagok a folklór területén. A tudatos kapcsolatépítés az 1848-as forradalom és szabadságharc utolsó szakaszában (Cezar Bolliac, Nicolae Bălcescu), majd leverése után kezdődik. Ács Károly Pesten román népköltészeti antológiát jelentet meg (1858), Iosif Vulcan szerkesztésében ugyancsak Pesten megindul a Familia c. kulturális-irodalmi hetilap, mely a magyar irodalmat is tolmácsolja és ismerteti. Ugyanakkor a havasalföldi emigráns magyarok Koós Ferenc lelkész körül tömörülve kiadják az első külföldi magyar hírlapot, a Bukaresti Magyar Közlönyt (1860) elindítva ezzel Bukarest magyar irodalmi életét. A kapcsolatok az 1870-es évektől élénkülnek meg műfordítások, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
