.jpg)
Az egykori Közép-Szolnok vármegye legnagyobb középkori egyházi épülete a Szilágysági dombvidék és az Alföld találkozásánál húzódó dombhát peremén áll, tornya messziről belátható az Érmellék felől. A 12,5 x 27 m-es, téglalap alaprajzú hajóból és a nyolcszög öt oldalával záródó, 14,3 m hosszú, három boltszakasznyi szentélyből álló épülethez nyugaton zömök, háromszintesnek mutatkozó, 1822-ben épült barokk torony, délen pedig egy [...]
.jpg)
A település központjában, a katolikus templom mögött, orsós kiteresedés közepén emelkedik a hatszintes toronyból, hajóból, alacsony déli előcsarnokból és keskenyebb, poligonális szentélyből álló épület, melyet a sarkokon kétlépcsős támpillérek erősítenek. Mind a támpillérek, mind a keskeny, [...]
A romániai magyar oktatás helyzetét alapvetően változtatta meg az 1948-as „tanügyi reform", s azzal összefüggésben az 1948. aug. 3-án megjelent rendelettörvény, amellyel államosították az egyházi iskolákat: 486 római katolikus, 531 református, 34 unitárius és 7 magyar evangélikus tanintézetet, köztük 27 gimnáziumot, 2 tanító- és 1 óvónőképzőt. Az első időszakban, amíg a rendszer fontosnak tartotta nem csak hirdetni, de demonstrálni is „a nemzetiségi kérdés példás megoldását", az államosítás a magyar nyelvű oktatás kibővítésével járt: Kacsó Sándor által közölt adatok szerint ekkor a magyarság 1798 elemi, 230 közép, 27 pedagógiai iskolával rendelkezett Megszervezték a moldvai csángó magyarok között az anyanyelvi oktatást (1949-ben [...]
beszúr
beszúr
beszúr