A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot [...]
Az U alaprajzú, kétemeletes épület Arad főutcáján áll, főhomlokzatával illeszkedve annak zártsorú beépítéséhez. Homlokzata szabályos, elegáns kialakítású, 2 +7+2 tengelyét a középtengelyre szimmetrikusan alakították ki. Az első és az utolsó két tengelyt az emeletek szintjén húzódó gazdagon díszített korinthoszi fejezettel ellátott falpillérek keretezik két oldalról. A fejezetek mindegyikéről egy-egy maszk tekint alá. A falpillérek törzse kannelúrázott, vízszintesen pedig [...]
Az erdélyi magyar irodalom eszmei tisztázódását segítő irodalmi vita Ravasz Lászlónak a budapesti Könyvbarátok Lapjában 1928-ban megjelent Irodalmi schisma című cikkével robbant ki és gyűrűzött végig az akkori erdélyi és magyarországi sajtón.Ravasz - akkor már Duna-melléki püspök, különben 1920-ig a kolozsvári Református Theologiai Fakultás professzora -, cikkében az első világháború utáni magyar irodalmi életet korábban már felkavaró Ady-vitához kapcsolódva, Adytól és a Nyugat íróinak modernségétől „féltette" a magyar irodalom egységét. „Az irodalomtól - írta - elvárjuk, hogy az egész nemzet szellemi életének tükrözője és vezére legyen", majd sorra vette azokat a „veszélyeket", amelyek ezt fenyegetik: „a nemzeti műveltség [...]
beszúr
beszúr
beszúr
