Evangélikus templomrom, Aranyosmóric
Az evangélikus templom romja a falu nyugati szélén, egy ovális kis dombon fekszik. A jelenlegi terepviszonyok erődtemplomra engednek következtetni. Feltételezések szerint az első templom két homlokzati tornyos, egy hajós épület volt, keletelt szentéllyel. A valamikori együttesből mára csak nyugati falának nagyrésze a délnyugati toronnyal és a déli fal egy töredéke maradt fenn. A kőből épített teremtemplomnak egy nyugati és egy déli kapuja van. Nyugati homlokzatának bejárata csúcsíves, egy körtetagból és két pálcatagból összetevődő [...]
A négyszög alaprajzú zsinagógaépület a Körös partján helyezkedik el, bejárata a Kossuth utcáról (str. Independenţei) nyílik. A XIX. század második felében elterjedt, a zsidóság keleties gyökereit hangsúlyozó nézetet követve a zsinagógát tervező építész a keleties mór stílust találta a legmegfelelőbbnek az épülethez, melyet historizáló elemekkel gazdagított. Ennek megfelelően a zsinagógát félköríves ablakokkal áttört sokszögű tambúrral alátámasztott hatalmas hagymakupola [...]
A genealógiai emlékezet az elődökre vonatkozó tudást néhány szövegtípusban szerkeszti meg, helyezi ki és tartja számon. A szöveg szerkesztése, letétbe helyezése és használata szertartásos körülmények között, emlékezési rítusok formájában, társadalmi szerepeknek megfelelően történik. A gealógiai emlékezet mai formái a 17-18. századtól követhetők nyomon, kapcsolatban állnak a temetési szertartás forgatókönyvének változásával, az íráshasználat terjedésével.A gyászhír, a halálhír kézzel írott előzménye a 17. századtól ismeretes. Altorjai Apor Péter 1736-ban a „régi erdélyiek temetésiről" írva jegyzi meg: „Mikor osztán az temetéshez hozzákészültenek, napot rendeltenek, a rendelt napra az atyafiait, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
