Az egykori kolostor épületei csak részben maradtak fenn, így a kolostor temploma, sekrestyéje, tornya és a káptalanterem szentélye. A templom a kolostor déli részét képezte. A kolostor templomának belseje teremtemplom kiképzésű; egyetlen egységes terű hajóból és szentélyből áll. A hajó 31,5 méter hosszú és 14,2 méter széles. A templom nyugati homlokzatát két vaskos támpillér szegélyezi. A homlokzat középpontjában helyezkedik el a nyugati főkapu, amelyet két gótikus ablakkeret fog közre. A nyugati főbejárat [...]
.jpg)
Az újkorban teljesen újjáépített templomáról csak a közelmúltban derült ki, hogy középkori falakat is őriz. A téglalap alaprajzú hajóból, négyzetes déli hajóbővítményből és nyugati toronyból álló téglaépületnek alig egy negyednyi részét képezi az a két falszakasz, mely egy román kori hajó két hosszanti falából maradt meg. A homlokzatok falmezőit lábazat, lizénák, felül pedig utóbbiakkal egy síkban levő, vízszintes vakolatszalag keretelik, főpárkány nincs. A [...]
Az első ismert erdélyi szakácskönyvek a 16. századi erdélyi fejedelmi udvartartás körül íródtak. Csak 1622. évi másolatban ismert a Szakáts-Tudomány, más néven Az erdélyi fejedelem szakácskönyve a XVI. századból, amelyben 689 ételleírás és a függelékben 103 diétás recept őrződött meg az utókorra mint kitűnő tükre a kor étkezési és főzési szokásainak. Tartalmaz erdélyi, „magyar módra" készült ételrecepteket Max Rumpolt Ein neue Kochbuch című, 1604-ben Majna-Frankfurtban megjelent munkája is. Időrendben ezután Keszei János 1680-ban készített és Bornemissza Anna fejedelemasszonynak ajánlott Egy új főzésrül című szakácskönyve következik (Lakó Elemér tette közzé Bornemissza Anna szakácskönyve címmel, 1983-ban). Ez kitűnően szemlélteti a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
