Református templom, Kézdivásárhely
A hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély - templom a késő barokk és klasszicista stílus jegyeit hordozza. Külső képét a hatalmas, háromszintes nyugati torony uralja, amelyet az égést követően, 1846-1854 között, a brassói Land András építőmester vezetésével újítottak fel. Az alsó két szint klasszicista fogantatású részletei (kettős lizénák, triglifes fríz, sávozott felületek) erre az átépítésre utalnak. Csupán a felső szint őrzi eredeti barokk kiképzését: homlokzatait kettős [...]
Volt evangélikus (ma ortodox) templom, Kékesújfalu
A romos kőtemplom a település északi felében, a Lekence felől bejövő út jobb oldalán, egy magaslaton helyezkedik el. Nyugati kapuja előtt szintén romos, fa harangláb áll, amelyet feltehetően a falubéli egykori görög-katolikus fatemplomtól költöztetek volt ide. A viszonylag szerény méretű középkori teremtemplom hajóból és az annál alacsonyabb, beugró, sokszögzáródású szentélyből áll. Ez utóbbihoz észak felől egykor sekrestye kapcsolódott, amelynek viszont csak falcsonkjai látszanak még. A szentély sarkaihoz és a [...]
Az első erdélyi nyomdák az 1529-ben Nagyszebenben és 1535-ben Brassóban létesült szász nyomdák voltak, amelyekben azonban magyar nyelvű művek is jelentek meg. A növekvő magyar olvasmányigény kielégítésére Heltai Gáspár Kolozsváron már 1550-ben, a Bécsből Erdélybe telepedett Hoffhalterek pedig Nagyváradon 1565-ben alapítottak nyomdát. A 16. század második felében ezeket követte a gyulafehérvári (1567), a szászvárosi (1581), az abrudbányai (1596) könyvnyomtató műhely, amelyekben együttesen 242 könyv készült e században, s ezek közül 134 volt magyar nyelvű (103 latin, 5 német vagy román). A nyomtatott könyv iránti érdeklődést s az anyanyelvű magyar könyvkiadást a protestáns-katolikus hitviták is fokozták.A 17. században újabb nyomdaalapításokról vannak adataink: Szenczi Kertész [...]
beszúr
beszúr
beszúr
