Johannes Honterus szobra, Brassó
Johannes Honterus (1498–1549) jelentős reformátor és humanista szobra az Ágostai Hitvallású szász evangélikus főtemplom (Fekete-templom) déli-nyugati tornyának déli homlokzata előtt áll. A bronzszobor a berlini szobrász Harro Magnussen (1861–1908) munkája és Honterus születésének négyszáz éves jubileumára [...]
A 16 tengelyes Kossuth utcai (Independenţei) és az 5 tengelyes Nagyvásár téri (1 Decembrie) szárnyból álló kétemeletes bérpalota tömegét leginkább a kúp alakú toronnyal lezárt, ívelt vonalú, 3 tengelyes zömök sarki rész határozza meg. A ritmikusan váltakozó, hajlított ívű oromzatokat hullámvonalú koronázópárkány köti össze, mindkettőt csipkézett, növényi és geometrikus elemekből építkező dombornyomásos fémlemezek díszítik. A földszint jellegtelen, négyszögű [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
