A váradi palota általunk ismert díszítményei is ebben a korszakban készültek. Valószínű, hogy a déli oldalon nyílt főkapu egykori keretét rajzolta le id. Storno Ferenc a 19. század végén, s szerencsénkre ennek a keretnek egy töredéke ma is létezik. Így kimondhatjuk, hogy ez a keret szerkezetében és méreteiben is megegyezett a gyulafehérvári fejedelmi palota 1626/27-ben készült, ma is álló főkapujával. A váradi palota együttesében is, nyugati szárnya tekintetében is Bethlen Gábor korának a kiemelkedő alkotása, melynek [...]
Lutheránus templom (ú.n. Vörös-templom), Arad
Az evangélikus templom a város főútja mentén, a Luther téren áll. A szabadon álló, keletelt neogót templom háromhajós, kereszthajós épület, kelet felől poligonális szentéllyel, nyugaton kissé a homlokzat elé állított toronnyal. A kereszthajó két vége a szentélyhez hasonlóan poligonális záródású. (Mivel a kereszthajó a szentélynégyzeten halad keresztül, az egymáshoz csatlakozó poligonális záródások hatalmas szentélyfejként hatnak.) Az épület külső részének [...]
Esztétikai minőség, formái a humor, a gúny, az irónia. Alkalmazásának célja a visszásságok leleplezése, egy helyzet nevetséges voltának tudatosítása, a torz jelenségek elutasítása, a hangulatkeltés, a szórakoztatás, a nevettetés. Létrejötte összefüggésben van az értékrend megjelenésével. A kutatás az emberi kultúra korai korszakaiból mutatja ki jelenlétét (mítosz, hősepika).Két alapvető értelmezése már az ókorban megjelent. Platón, majd a 20. században Freud szerint a komikum elítélendő, mert önzésből ered. Arisztotelész szerint a komikum forrása a társadalomban előforduló hiba láthatóvá válása, s a humor által az egyén kivonja magát a környezet sorvasztó hatása alól, feszültséget vezet le, a nevetés a társadalom [...]
beszúr
beszúr
beszúr
