A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyeit hordozzák, míg az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Mind alaprajzilag, mind a térszervezés és a homlokzatkialakítás szempontjából teljes a 19. század végének klasszikus színházterveire jellemző szimmetria. Az épület téglalap alaprajzú, méretei 35,4 m x 47,3 m, az első és a hátsó épülettömbök rizalitszerűen ugranak ki kissé a mozgalmas tömegből. [...]
Evangélikus templom, Szászrégen
A gótikus templom három hajós bazilika (volt), a főhajó folytatásában azzal azonos szélességű poligonális szentély következik. A szentélyhez északról sekrestye járul, a déli mellékhajó két keleti boltszakaszát délre bővítve jött létre a Szent Lőrinc (?) kápolna. A mellékhajók külső bejárattal is rendelkeznek, ma a déli kaput szokták kinyitni a látogatónak. A főhajó nyugati végén karzat emelkedik, melynek közepéből nő ki a harangtorony. A torony csak nagyon enyhén ugrik ki a főhomlokzat közepéből, [...]
Politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó" (K. Lengyel Zsolt: i. m. 219) politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a Trianon utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét" kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni. „...a transzilvanista ideológiának - állapította meg Pomogáts Béla - a legtöbb [...]
beszúr
beszúr
beszúr
