A Hunyadi ház a főtér keleti sorának a közepén áll, az onnan kiágazó Kispénzverő(a mai Dacia) utca déli oldalán, tehát saroképület. Az átellenben álló házzal három árkád köti össze. A pincével, földszinttel és emelettel rendelkező ház majdnem teljesen elfedi a telket. A hosszanti telken két középkori, közel egykorú házat lehet különválasztani, melyek eredetileg is egymáshoz tapadtak. Mivel a Kispénzverő utcából a két háznak külön bejáratai [...]
Református templom, Aranyospolyán (Torda)
Aranyospolyán református temploma igen egyszerű alaprajzzal bír: nyugaton karcsú, fasisakos torony áll, mihez hosszú, poligonális, támpilléres végződésű hajórész csatlakozik. A hajó poligonális vége újkori bővítés eredménye lehet, talán éppen a déli bejáraton jelzett 1789-es helyreállítás alkalmával készíthették. A tágas hajót a déli bejáratot övező portikusz egészíti ki. Középkori képét leginkább a torony őrizte meg. A falazott toronytestet négy párkány [...]
A Trianon után Romániához került magyarlakta területeken született irodalmat ideológiai és politikai vonatkozásban meghatározni törekvő fogalom.Erre az irodalomra az „erdélyi" helyett a „romániai" jelzőt elsőnek a konzervatív irodalomtörténész Kristóf György használta. Fogalomhasználatát 1924-ben megjelent tanulmánykötete (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője) zárófejezetében így indokolta: „... az irodalomban az erdélyiség programszerű követelése és követése érlelte meg bennem azt a meggyőződést, hogy az »erdélyi« kifejezés közművelődési és művészi szempontból sem nem indokolt, sem nem jogosult [...] Az erdélyiség csak a művészet síkjára fölemelve jelent irodalmi értéket. Közművelődési s főleg nyelvi és irodalmi szempontból [...]
beszúr
beszúr
beszúr
