Az Adorján-ház II. egy olyan bérház, ami nem különbözik hasonló típusú társaitól, csupán különleges kiképzésű homlokzata miatt érdemes vele foglalkozni. A téglalap alaprajzú épület déli tengelyében, a földszinti részen található a bejárat, az átjáró folyosó, és a lépcső. A lépcső két oldalán üzlethelyiségek, az épület bal oldalán pedig a szekérbejáró és az udvarra vezető gang kaptak helyet. Az emeletek mindegyikén két-két hasonló [...]
Ágostai hitvallású szász evangélikus főtemplom (Fekete templom), Brassó
A brassói ágostai hitvallású szász evangélikus közösség főtemplomát a 17. század végi nagy tűzvész óta köznyelven Fekete templomnak nevezik. Gótikus történetéről szólva, a reformációt megelőző időszakról lévén szó, a leghelyesebb, ha Szűz Mária-plébániatemplomnak nevezzük. A templom Brassó belvárosának, az egykor várfallal körülvett [...]
Művészi igényeket nélkülöző, olcsó irodalom, amelyet eredetileg vásárokon, kiterített ponyváról árultak a közönségnek. Művelődéstörténeti jelentősége azonban nem lebecsülendő, hiszen a 17-18. században az egyetemes mondakincs számos jelentős alkotását juttatta el a ponyva primitív feldolgozásban a szélesebb néprétegekhez. A 19. században ezek mellé a művek mellé, már a későbbi ponyvairodalmat előlegezve, odakerültek a híres betyárok (Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Sobri Jóska) viselt dolgairól szóló történetek is. „... a magyar ponyvairodalom az analfabetizmus küszöbén, a közvetlen innen és túl lévő népi, paraszti s első generációs városi félproletár, félkispolgár, szolga és altiszti réteg e minden kultúrát, ideológiát [...]
beszúr
beszúr
beszúr
