Kolozsvár dél-nyugati részén, a Mócok útja 84. szám alatt található a Felsővárosi Református-, közismertebb nevén, a Kakasos templom. Az épület nem az utca frontjában, hanem néhány méterrel beljebb, díszcserjéktől és fáktól körülvéve helyezkedik el. A templom hosszanti elrendezése [...]
Ma már a vár nyomvonala sem állapítható meg könnyen: északi kaputornya a Híd utca végén állt (egy fennmaradt XIX. század eleji ábrázolás szerint felvonóhidas volt), ezen az oldalon a fal a Zazarral párhuzamosan haladt a Kismalom majd a Nagypénzverő utcában, amelynek végén délre kanyarodott, és a Fazekas utcában folytatódott. A fal déli szakasza a Széna tér, a mai piac északi oldalán folytatódott, ahol egyetlen épségben fennmaradt építménye látható, a Mészárosok tornya. Annak közelében [...]
Művészi igényeket nélkülöző, olcsó irodalom, amelyet eredetileg vásárokon, kiterített ponyváról árultak a közönségnek. Művelődéstörténeti jelentősége azonban nem lebecsülendő, hiszen a 17-18. században az egyetemes mondakincs számos jelentős alkotását juttatta el a ponyva primitív feldolgozásban a szélesebb néprétegekhez. A 19. században ezek mellé a művek mellé, már a későbbi ponyvairodalmat előlegezve, odakerültek a híres betyárok (Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Sobri Jóska) viselt dolgairól szóló történetek is. „... a magyar ponyvairodalom az analfabetizmus küszöbén, a közvetlen innen és túl lévő népi, paraszti s első generációs városi félproletár, félkispolgár, szolga és altiszti réteg e minden kultúrát, ideológiát [...]
beszúr
beszúr
beszúr
