
Az egykori kolostor épületei csak részben maradtak fenn, így a kolostor temploma, sekrestyéje, tornya és a káptalanterem szentélye. A templom a kolostor déli részét képezte. A kolostor templomának belseje teremtemplom kiképzésű; egyetlen egységes terű hajóból és szentélyből áll. A hajó 31,5 méter hosszú és 14,2 méter széles. A templom nyugati homlokzatát két vaskos támpillér szegélyezi. A homlokzat középpontjában helyezkedik el a nyugati főkapu, amelyet két gótikus ablakkeret fog közre. A nyugati főbejárat [...]

A barokk épület arculatáról bizonyos mértékben Mikolai Tóth István 1820-as években keletkezett rajzai és metszetei nyújtanak képet. Ezeken egy 9 tengelyes épület azonosítható, az 5. tengelyben ajtó nyílik az utcára, a 6. tengelyben pedig a ma is meglévő széles nagykapu. A rajz alapján egyértelmű, hogy a két hosszan hátranyúló szárny már ekkor létezett. A fedélszerkezet jól láthatóan zsindellyel fedetett barokkos manzárdtető volt.Az épület mai arculata az 1896-os felújítás eredményeképpen [...]

Legrégebbi ismert példányát Csíksomlyón keltezték, 1796-ban. Farkas Nepomuk János, akkor már nyugalmazott helyi plébános hozta nyilvánosságra, állítva, hogy egy 1695-ben kelt írásról másolta, mely változatlanul reprodukálja az 1533-as eredeti szövegét. A krónika a székelyeket - a magyarokhoz hasonlóképpen - a hunoktól származtatja, utal ősi nemzetségi szervezetükre, mely a tisztségviselők váltakozásának rendjében még a késő-középkorban is szerepet játszott. A XI. századig a székelyek [...]
beszúr
beszúr
beszúr