részletes keresés
nyomtat

megoszt

Székelytámad vár romjai, Székelyudvarhely
Utolsó frissítés:  2014-10-24
Szerző:  P. Kovács Klára
Lektorálta:  Kovács András


A műemlék adatai
Cím: Tompa László u. 13 sz.
Kód: HR-II-m-A-12918
Datálás: XVI. sz. (1562 után)

Történeti adatok

Az udvarhelyi vár a középkori város északi felében, a Nagy-Küküllő bal partjának teraszára épült. A Székelytámad néven is emlegetett erődítmény a helyi névhasználatban és a történetírásban is Csonkavár-ként ismert. Az 1711-ben megkötött Szatmári békét követően falait részben visszabontották, innen ered ez utóbbi megnevezés.

 

Az udvarhelyi vár legkorábbi említése a 15. század utolsó évtizedéből maradt fenn. 1492-ben, Ecsedi Báthory István, Erdély akkori vajdája és a székelyek ispánja (1479-1493), a szebeni bíróhoz több ízben intézett felhívásában ácsokat, pattantyúsokat, fegyvereket és lőszereket kért a vár építéséhez és felszereléséhez. A hét szék székelysége, amely nem tűrte el, hogy valamely más hatalom a Székelyföldön várat emeljen, panaszlevéllel fordult II. Ulászló királyhoz (1490-1516) a Báthory István által elkövetett ezen jogsértés ügyében. A király ezt követően eltávolította a vajdát, és minden bizonnyal a várépítést is beszüntette. A 15. század végén épített vár képét nem ismerjük, a régészeti feltárások során azonban a Hajdú-bástya északi oldalán egy ívelt falszakaszra replica watches figyeltek fel a kutatók, amely a torony testébe van építve. Értelmezésük alapján, ez egy korábbi, valószínűleg a Báthory-féle építkezésekből származó, hengeres torony maradványa, amely így a 15. század végi vár egyetlen fizikai nyoma lehetne. Bizonyára ugyancsak ebből a korból származik, a későbbi vár esetében is megőrzött, négyzethez közelítő alaprajzi elrendezés. A befejezetlen vár valószínűleg nem töltött be semmiféle védelmi szerepet az replica watches 1493-1561 közötti időszakban. A 15. század vége fele, a területén domonkos kolostor létesült.

 

 

Az újkori vár építése 1562-ben kezdődött, az ugyanabban az évben lezajlott székely felkelést követő megtorló intézkedésként. Az építtető, János Zsigmond fejedelem, az új erődítmény és kapitánya segítségével az Udvarhely széki székelyeket kívánta ellenőrizni. Hasonló céllal, a háromszéki székelyek ellenőrzése végett, emeltette ugyanabban az évben a várhegyi várat, amely napjainkban Lécfalva településhez tartozik. 1599-ben a régi szabadságaik visszanyerésének reményében Mihály vajdához csatlakozó székelyek súlyosan megrongálták a két várat, sérelmeik legfőbb jelképeit. A havasalföldi vajda rövid erdélyi uralma után, 1600 őszén az erdélyi rendek megparancsolták a várak újjáépítését. Az udvarhelyi vár helyreállítására csak Bethlen Gábor fejedelem (1613-1629) idejében került sor. 1621-ben a fejedelem Kornis Ferenc, udvarhelyszéki főkirálybírónak, zálogosította el a várat, aki már előzőleg felvállalta annak renoválását. Már 1620-ban felmérette az erődítményt, állapotának rögzítése és a szükséges munkálatok megjelölése végett. Kiderül, hogy számos helyiségnek be volt omolva a boltozata, a tetőszerkezetek is teljes újjáépítésre szorultak. Kornis Ferenc 1625-ben bekövetkezett halála után, a fiskus visszaváltotta a várat. 1657-ben II. Rákóczi György Kemény Boldizsárnénak, Bornemisza Zsuzsannának zálogosította el 5600 forintért. Utóbb ismét a fiskus tulajdonában találjuk, majd a replica watches Bornemisza és a Gyulai család birtokolta. Végül a Kornis családtól vette meg a város 1852-ben.

 

A Rákóczi szabadságharc alatt Pekri Lőrinc kuruc vezér a vár lerombolását parancsolta. A Csonkavár ennek következtében romos állapotban maradt a 19. század végéig, amikor a belső vár helyére, 1889-1890 között, felépítették a ma is álló iskolát (ma Eötvös József Mezőgazdasági Iskolaközpont). Ugyanekkor az védőövön is jelentős javításokat replica watches hajtottak végre.

A műemlék leírása

Az újabb kutatások azt feltételezik, hogy a fejedelemség-kori várat Udvarhely római castruma helyére építették. Az utóbbinak a falait, minthogy azok pont a védőárok vonalára estek, az árok ásásakor távolíthatták el. Ugyanezt a helyszínt választották a középkorban egy Árpád-kori királyi kúria, utóbb pedig a domonkos kolostor számára is. A kolostor-együttes épületei részben átépítve, de a 19. század második feléig fennmaradtak.

 

Az egykori erődítményből tehát csak a hozzávetőlegesen négyzet alaprajzú (105 x 120 m) védőöv maradt fenn többé kevésbé, melynek sarkain egy-egy bástya, vagy ágyútorony emelkedik. Falait folyami kőből építették, egyedül a bástyák, illetve tornyok csúcsait hangsúlyozták kváderekkel. A várudvar és a várat körülvevő terep jelentős szintkülönbsége utal az erődítményt egykor körülölelő, mély védőárokra. A falak közvetlen szomszédságába épített házak miatt a vár délkeleti és északnyugati oldala hozzáférhetetlen, az említett házak gazdasági épületei nagyrészt takarják a várfalakat. A vár főbejárata a délnyugati oldalon nyílt, a nyugati bástya (Bánffy-bástya) és a közelében levő, hengeres torony által közrefogott szakaszon. A keskeny bejáratban két kapu helyezkedett el, amelyeket egy emelőhídon keresztül lehetett megközelíteni. Bizonyára a vár bejáratának védelme szükségeltette a délnyugati kötőgát mögötti védőállások (kazamaták) kialakítását, amelyeket a vár korai ábrázolásain figyelhetünk meg. Az eredeti várkaput utólag felszámolták, a délnyugati várfalszakaszt megbontották, így biztosítva az iskola kényelmes megközelítését. A vár tornyainak és bástyáinak elnevezése a bejárattól indulva és az óra járásával replica watches ellentétes irányba haladva a következő: Fóris, Hajdú, Telegdy és Bánffy.

 

A Fóris-bástya a védőöv déli sarkában helyezkedik el, sokszögű alaprajzon emelkedik, udvar felőli oldala valószínűleg teljesen nyitott volt. Tulajdonképpen egy ágyútoronyról van szó, amelyet egykor gerendafödémek tagoltak három szintre. A Fóris-bástya valószínűleg a szomszédos Hajdú-bástya architektúráját ismételte kisebb léptékben. Ez utóbbi is tehát, hasonlóképpen, egy sokszögű - szabálytalan nyolcszögű a második szinttől felfele - ágyútorony, amelynek jelenlegi magassága 12,5 m. A várudvar felőli oldala szintén nyitott volt, a három szintjét elhatároló gerendafödémek mára elpusztultak. Az alsó szinten több mint 4 m vastag lőrésfolyosót tártak fel a kutatók, amely egy földdel töltött falszoros és a külső falon keresztül vezetett a szabadba. Ezen a szinten 3 ágyúállás található, amelyekből egyenként 2, 3 illetve 2 lőrés nyílik. A következő szinten (földszint) a toronynak mind a hét oldalán megfigyelhetjük az egykori lőréseket. Ezek nagyrészt egyszerű nyílások, csak két oldalán alakítottak ki háromágú lőrésrendszert. A torony felső szintje részben leomlott, hasonló lőrések lehettek itt is. A háromszög alaprajzú Telegdy-bástya a várfal északi sarkán emelkedik, bástyafülei ívelt kiképzésűek. A nagyon rövid, nyugati szárnyban ma is látható az egykori kazamatanyílás. A bástya nyugati fülén egykor emléktábla állt, amelyből napjainkra csak három, igen kopott felületű kőlap maradt fenn. A felirat latin szövegét a korábbi leírások őrizték meg számunkra. Ez egy felhívást tartalmazott, amely átvitt értelemben hűségre intette a székelységet a János Zsigmond (1556-1571), Magyarország választott királya iránt:

 

HAEC QUICUNQUE VIDES ELECTI INSIGNIA REGIS,/ PRO PATRIA GRATES, HUNGARE, LAETUS AGAS,/ CUR VAGUS, EXTERNIS TERRARUM FINIBUS ERRAS?/ CUM PROPE, QUAM MULTO SANGVINE QUAERIS, HABES./ QUIPPE PEREGRINI QUAM SIT DAMNOSA POTESTAS, PRINCIPIS ACCEPTA DISCERE CLADE POTES./ FLECTE GENU DOMINO, FELICIBUS UTERE FATIS,/ SANGUINE SUBLATO - SICCA MANEBIT HUMUS. (Magyar, bárki légy, aki választott királyod e címerét látod/ Vidultan adj hálát Istennel hazádért!/ Miért kalandozol idegen föld határain,/ Midőn közötted van az, amit annyi véred omlásával keresel?/ Mert, hogy milyen káros idegen fejedelem hatalma,/ A téged sújtott csapásokból megtanulhattad./ Hajtsd meg térded Urad előtt, élj sorsod szerencséjével,/ Ha felszikkad a vér - ismét száraz lesz a haza földe!)

 

Eredetileg János Zsigmond kőbe vésett címere állt a feliratos tábla fölött. Amint azt elnevezése is sugallja, a bástyát Telegdy Mihály kapitánysága idejében emelték, valamikor 1567-1570 között. Az erődöv nyugati sarkán helyezkedik el végül, az előbbinél jóval kisebb, Bánffy-bástya. Homlokzatain napjainkban nem látható egyetlen lőrés sem, ami bizonyára egy utólagos átalakítás/beavatkozásnak tudható be. A bástyát 1566 körül építhették.

 

A várudvaron egykor található épületek (a belső vár) részleteiről a vár leltárai alapján szerezhetünk tudomást. Ezek egy négyszárnyas, belső udvaros együttest alkottak, ami arra utal, hogy az újkorban megőrizték az egykori domonkos kolostor alaprajzi elrendezését, egységeit viszont új funkciókkal látták el. Ennek megfelelően, a korábbi kerengőből maradt, replica watches nyitott árkádos folyosó húzódott a együttes három oldala előtt. A délnyugati szárny, mely valószínűleg földszintes volt, utólag tönkrement, vagy elbontották, így a 19. századi váralaprajzon már nem jelenik meg. A belső vár boltozott kapuja az északnyugati szárnyon nyílott. Fölötte, az emeleten helyezkedett el a királyi palota. Ugyanezen a szinten más reprezentációs termeket (palotákat), illetve lakószobákat (házakat) is felsoroltak a leltározók: az udvarló palotát, az ebédlő házat és a hálóházat. Egy díszlépcső vezetett az emeleti helyiségekbe, amely valószínűleg a belső vár kapujának közelében indult. A délnyugati szárnyban különböző élelmiszer raktárakat, kisebb szobákat, a sütő házat és a konyhát jegyezték fel. Az 1620-1625 közötti időszakban végzett Kornis-féle helyreállítások alkalmával az árkádos folyosót részben lezárták és három újabb szobát alakítottak ki benne. Orbán Balázs a 19. század közepe táján még reneszánsz építészeti részleteket figyelhetett meg a belső vár északnyugati szárnyában.

Válogatott irodalom
Jakab Elek - Szádeczky Lajos: Udvarhely megye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest. 1901.
Lukinich Imre: Az udvarhelyi vár története. Erdélyi Múzeum 1903.
Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest. 1981.
Sebestyén Gheorghe: Cetatea Odorheiu Secuiesc. In: Arhitectura 1984/2, 29-32.
Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Csonkavár. In: Castrum 6. 2007/2. 63-80.



Eszmecsere a szócikkről