Az épület a központban, a város legfontosabb kereskedelni útvonala mentén, a Republicii (egykori Fő) utcában, három utca kereszteződésénél helyezkedik el. A teret három, 1900-1914 között emelt, nagyméretű, szecessziós palota határozza meg: a Stern palota (a Republicii 10, 10/A és a Mihai Eminescu, egykori Szaniszló u. kereszteződésénél), a [...]
Kalazanci Szent József egykori piarista templom és rendház, Nagykároly
A nagykárolyi Kalazanci Szent József piarista templom és plébánia épülete a város keleti részén, az Kossuth tér közvetlen közelében, a Mezőfényi- (Someş), a Kaplonyi- (Căpleni), az Állomás- (Independenţei), a Iuliu Maniu- és a Petőfi utca (1. Decembrie 1918) által határolt telken helyezkedik el, úgy hogy a templom nyugati homlokzata a Petőfi utcával, déli homlokzata pedig, akárcsak a hozzákapcsolódó L- alaprajzú rendház főhomlokzata a Iuliu Maniu [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
