A váradi palota általunk ismert díszítményei is ebben a korszakban készültek. Valószínű, hogy a déli oldalon nyílt főkapu egykori keretét rajzolta le id. Storno Ferenc a 19. század végén, s szerencsénkre ennek a keretnek egy töredéke ma is létezik. Így kimondhatjuk, hogy ez a keret szerkezetében és méreteiben is megegyezett a gyulafehérvári fejedelmi palota 1626/27-ben készült, ma is álló főkapujával. A váradi palota együttesében is, nyugati szárnya tekintetében is Bethlen Gábor korának a kiemelkedő alkotása, melynek [...]
Egykori evangélikus, ma pünkösdista gyülekezeti templom, Malomárka
A templom a település központjában levő tágas tér keleti, magasabb végén helyezkedik el. Alaprajza egyedülálló az erdélyi emlékanyagban: egy kör alakú hajóból és a hozzá csatlakozó téglalap alakú szentélyből áll, melyen a torony emelkedik. A szentély egy apszishoz hasonló záradékkal végződik, melyből a toronyba vezető csigalépcsőt magában foglaló, kívülről sokszögzáródású épületrész emelkedik ki. Az épület nagyrészt téglából épült, kőelemei a falu [...]
Az Erdélyi Mezőség romániai magyar tájegység.Az Erdélyi Mezőség felfedezésének korszakai. (1) A Mezőség felfedezésére a 19-20. század fordulóján került sor. A régióra vonatkozó ismeretek szintézise a megyemonográfiákban készült el (Tagányi-Réthy-Pokoly-Kádár 1901-1905, Balázs 1939, összefoglaló: Kristó 1988). Ebben a megközelítésben a régió települései a 11. században megalakult Kolozs, valamint az 1876-ban létrehozott Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék területén helyezkedtek el. A Mezőségről készült első nagy összefoglaló munkák a régiót a szomszédos régiókkal oppozícióba állítva, negatív színben jelenítették meg (természeti erózió, a magyar lakosság [...]
beszúr
beszúr
beszúr
