A négyzet alaprajzú saroképület architektúrájában és díszítésében a szecesszió dominál. Az ívelt tartóelemekkel megtámasztott két felső szint kiugrik a földszint síkjából, a szimmetrikusan kialakított homlokzatok szélső tengelyeit kivéve, melyeket erkélyek csatolnak a kiugró részhez. A [...]
Ma már a vár nyomvonala sem állapítható meg könnyen: északi kaputornya a Híd utca végén állt (egy fennmaradt XIX. század eleji ábrázolás szerint felvonóhidas volt), ezen az oldalon a fal a Zazarral párhuzamosan haladt a Kismalom majd a Nagypénzverő utcában, amelynek végén délre kanyarodott, és a Fazekas utcában folytatódott. A fal déli szakasza a Széna tér, a mai piac északi oldalán folytatódott, ahol egyetlen épségben fennmaradt építménye látható, a Mészárosok tornya. Annak közelében [...]
Az erdélyi magyar irodalom eszmei tisztázódását segítő irodalmi vita Ravasz Lászlónak a budapesti Könyvbarátok Lapjában 1928-ban megjelent Irodalmi schisma című cikkével robbant ki és gyűrűzött végig az akkori erdélyi és magyarországi sajtón.Ravasz - akkor már Duna-melléki püspök, különben 1920-ig a kolozsvári Református Theologiai Fakultás professzora -, cikkében az első világháború utáni magyar irodalmi életet korábban már felkavaró Ady-vitához kapcsolódva, Adytól és a Nyugat íróinak modernségétől „féltette" a magyar irodalom egységét. „Az irodalomtól - írta - elvárjuk, hogy az egész nemzet szellemi életének tükrözője és vezére legyen", majd sorra vette azokat a „veszélyeket", amelyek ezt fenyegetik: „a nemzeti műveltség [...]
beszúr
beszúr
beszúr
