
A Telekiek sáromberki kriptája a falutól keletre fekvő ún. „régi temető” dombjának északi lejtőjén áll. Téglalap alaprajzú épület, keskenyebb északi és déli oldalán három-három, szélesebb nyugati és keleti oldalán négy-négy nagyméretű félköríves ablaknyílással. A falszövetek tanusága szerint eredeti arculata nagymértékben eltért a maitól: a hajdani építőmester egy minden oldalról nyitott árkádokkal határolt teret hozott létre, a derékmagasságig emelt [...]

A csíkszeredai Vigadó épülete az egykori Apafi és Új, a mai Petőfi és Kőrösi Csoma Sándor utcák találkozásánál, egy saroktelken található, olyan épületek szomszédságában, melyeket szintén a dualizmus korában emeltek. A Vigadótól északra, az egykori Új (mai Kőrösi Csoma Sándor) utca túloldalán a század eleji vármegyei főjegyző, Dr. Bochkor Béla háza áll, a Vigadótól délre pedig, az egykori Apafi (mai Petőfi) utcában a Polgári Leányiskola, mely ma a Petőfi Sándor Általános [...]
A Kárpát-medencében felbukkant leletek rovásábécéi a kelet-európai rovásírások csoportjához tartoznak. Az ide sorolt rovásemlékek közös jellemzője, hogy - a számos olvasati javaslat ellenére - nincs általánosan elfogadott, biztos megfejtésük. Két nagy ágra oszthatók: az egyik a székely rovásírás, a másik az avar időkből származó. A kutatók a területi érintkezés és néhány betű (alaki, talán jelentésbeli) hasonlósága alapján feltételezik, hogy az avarkori ábécék és a székely írás között rokonság áll fenn.A székely rovásírás. A tudomány mai álláspontja szerint minden alapvető kérdés - az írás neve, eredete, önálló története; hány emléke van és melyek ezek; kik [...]
beszúr
beszúr
beszúr