.jpg)
Az újkorban teljesen újjáépített templomáról csak a közelmúltban derült ki, hogy középkori falakat is őriz. A téglalap alaprajzú hajóból, négyzetes déli hajóbővítményből és nyugati toronyból álló téglaépületnek alig egy negyednyi részét képezi az a két falszakasz, mely egy román kori hajó két hosszanti falából maradt meg. A homlokzatok falmezőit lábazat, lizénák, felül pedig utóbbiakkal egy síkban levő, vízszintes vakolatszalag keretelik, főpárkány nincs. A [...]
Jézus Szíve kápolna, Székelyudvarhely
Székelyudvarhely egyik legtöbbet emlegetett és egyben legvitatottabb eredetű műemléképülete, a Jézus Szíve kápolna a Keresztúr felé kivezető út mentén, a hajdani Gyárosfalva területén fekszik. Gyárosfalva 1571-ben Udvarhelybe olvadt, s lakosai beköltözése után a falu szinte egyetlen emléke a Jézus Szíve kápolna maradt. Könnyen meglehet, hogy a Gyárosfalva településnév Udvarhely - mint Árpád-kori királyi birtokközpont - egyik szolgáltató-településének s kovácsainak emlékét őrzi. A festői völgyben fekvő, [...]
A 16. századi Erdélyben a latin nyelvű írások mellett a történeti elbeszéléseknek egy új irányzata kezd kibontakozni: az emlékirat. Az emlékirat-irodalom gyűjtőnév alatt kelt szövegtípusok sorába tartoznak a kezdetleges műformák, mint például a kalendáriumok mintájára vezetett krónikák, naplók, diáriumok, de a 17. század során létrejött nagyobb, reprezentatív munkák is, mint az önéletírás, a mentség vagy a vallomás. Fő jellemvonásuk az, hogy alkotóik saját nevükben mesélik el századuk fontosabb eseményeit, esetenként elbeszéléseiket élettörténetük lényeges momentumaival egészítve ki. Az emlékirat témáját elsősorban a történeti látásmód, továbbá az önigazolás szándéka határozza meg. Számos, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
