Vajdahunyad vára a város fölé emelkedő dombtető szélére épült, közvetlenül a Zalasd patak mellett. Nehezen védhető helyről van szó, és emiatt mindig is kételyek merültek fel a vár hadászati jelentőségével kapcsolatban. Összességében nagyon jól átgondolt, építészetileg szépen megtervezett, a könnyebb tűzfegyverek használatát is lehetővé tevő, igényes várról van szó. Hunyadi legkorábbi építkezéseinek szakaszában egy armírozott élekben végződő, ovális falgyűrű [...]
Ferences templom és kolostor, Székelyudvarhely
A templom és a kolostor együttese a már meglévő épületsorba illeszkedik, így a templom sem keletelt (szentélye északkeletre néz). A kolostor négyszöge a templom északnyugati oldalához illeszkedik. A templom alaprajza jellegzetesen barokk, utcai oldalán két homlokzati saroktoronnyal, a széles hajót két oldalt alacsonyabb kápolnasor követi három-három kápolnával. A hajónál alig keskenyebb, egyenes záródású szentély mindkét oldalán egy-egy sekrestye található, az oldalkápolna-sor folytatásában. A tornyok [...]
román–magyar irodalmi kapcsolatok 1945-ig
A román-magyar irodalmi kölcsönhatások a reformáció koráig, Balassi Bálint költészetéig vezethetők vissza, s különösen gazdagok a folklór területén. A tudatos kapcsolatépítés az 1848-as forradalom és szabadságharc utolsó szakaszában (Cezar Bolliac, Nicolae Bălcescu), majd leverése után kezdődik. Ács Károly Pesten román népköltészeti antológiát jelentet meg (1858), Iosif Vulcan szerkesztésében ugyancsak Pesten megindul a Familia c. kulturális-irodalmi hetilap, mely a magyar irodalmat is tolmácsolja és ismerteti. Ugyanakkor a havasalföldi emigráns magyarok Koós Ferenc lelkész körül tömörülve kiadják az első külföldi magyar hírlapot, a Bukaresti Magyar Közlönyt (1860) elindítva ezzel Bukarest magyar irodalmi életét. A kapcsolatok az 1870-es évektől élénkülnek meg műfordítások, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
