Római katolikus templom, Székelykeresztúr


A templomépület tágas hajóval rendelkezik, melynek a nyugati oldalán belső középtorony emelkedik. A hajóhoz keletről alacsonyabb és keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentély társul, a szentélyből észak fele kis sekrestye közelíthető meg, s délről is nyílik egy 1929-es sekrestye. A hajót öt pár kétosztatú támpillér tagolja, a szentélyt is támpillérek erősítik. A hajó két nyugati támpillére egyszerűbb a többinél, valószínűleg a XIX. század eleji átalakítások [...]

Református, volt evangélikus templom, Szászlekence


A falu központjához közeli dombot uralja Szászlekence kerített temploma. A rossz állapotban levő kőkerítés szabálytalan ellipszis alaprajzú, helyenként puskához való lőrések nyílnak rajta, s néhány külső támpillér támogatja a számos helyen beomlott falat. A hajdan magasabb vár déli oldalán emelkedik a templom monumentális, négyzet alaprajzú tornya, melynek középtengelyeihez csatlakozik a védőfal. A sarkain kváderekből rakott torony több nyílását később elfalazták, a toronysisak alatt fából készült [...]

Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig


Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]


beszúr

beszúr

beszúr