Az egykori minorita kolostor temploma, ma ortodox templom, Beszterce

Az egykori ferences templom és kolostor a történelmi város északkeleti részén, a középkori várfalon belül, az egykori Holztor közelében létesült. Az együttesből napjainkban már csak a templom áll, a ferences kolostor egykor a szentély déli oldalához kapcsolódott. A huszártornyos, keletelt teremtemplomot hajó és hosszú, sokszögzáródású szentély alkotja. A [...]

A váradi palota általunk ismert díszítményei is ebben a korszakban készültek. Valószínű, hogy a déli oldalon nyílt főkapu egykori keretét rajzolta le id. Storno Ferenc a 19. század végén, s szerencsénkre ennek a keretnek egy töredéke ma is létezik. Így kimondhatjuk, hogy ez a keret szerkezetében és méreteiben is megegyezett a gyulafehérvári fejedelmi palota 1626/27-ben készült, ma is álló főkapujával. A váradi palota együttesében is, nyugati szárnya tekintetében is Bethlen Gábor korának a kiemelkedő alkotása, melynek [...]
A székely identitás meghatározó elemei közt ott találjuk ugyan e közösség (emberemlékezet óta beszélt magyar) nyelvét, a számára otthont adó régió (domináns módon hegyvidéki) tájszerkezetét, de mindezek felett igen jelentős hangsúlyt kapott specifikus történeti fejlődése (kiegészülve történetileg igazolhatatlan, de tudatilag szívós mítosz-elemekkel). A középkori székelység kiváltságos státusza, társadalmának egész konstrukciója nemrég eszményi katonai demokrácia gyanánt élt a köztudatban, és sokak számára így él ma is. Idézhetjük Kossuthot, aki szerint ez a közösség, „... az egész keresztény Európában (legfölebb tán a Baskokat kivéve) egyedül volt képes eredeti szabadnép typusát minden feudalizmusi [...]
beszúr
beszúr
beszúr