A Mária halála titulusú katedrális vasbeton szerkezetre épült téglaépület, melynek külső homlokzatait kisbácsi mészkőlapok burkolják. Az észak-dél tájolású, tömbszerű épület egy keskeny, téglalap alaprajzú előcsarnokból és egy görögkereszt alaprajzú hajóból áll, melyhez északon belül félköríves, kívül sokszögzáródású szentély csatlakozik. Az előcsarnokot keletről és nyugatról egy-egy keskeny saroktorony, a nyolcszög öt oldalával záródó [...]
A téglalap alaprajzú, belső udvaros épület a Fő tér, a Jókai és a Kötő utcák által határolt nyújtott, keskeny telken fekszik. A palota Fő tér felőli, téglalap alaprajzú, háromszintes szárnyát hattengelyes keleti főhomlokzata és a Jókai utca felőli tizenkét tengelyes mellékhomlokzata határozza meg, melyhez nyugaton kétszintes, U alaprajzba szerkesztett, a hátsó utcával közlekedő szárnyak csatlakoznak. A háromszintes épülettömb homlokzatait alacsony, vakolt lábazat, keskeny, profilált övpárkány és konzolokra [...]
Művészi igényeket nélkülöző, olcsó irodalom, amelyet eredetileg vásárokon, kiterített ponyváról árultak a közönségnek. Művelődéstörténeti jelentősége azonban nem lebecsülendő, hiszen a 17-18. században az egyetemes mondakincs számos jelentős alkotását juttatta el a ponyva primitív feldolgozásban a szélesebb néprétegekhez. A 19. században ezek mellé a művek mellé, már a későbbi ponyvairodalmat előlegezve, odakerültek a híres betyárok (Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Sobri Jóska) viselt dolgairól szóló történetek is. „... a magyar ponyvairodalom az analfabetizmus küszöbén, a közvetlen innen és túl lévő népi, paraszti s első generációs városi félproletár, félkispolgár, szolga és altiszti réteg e minden kultúrát, ideológiát [...]
beszúr
beszúr
beszúr
