Andreas Beuchel egykori besztercei háza, Beszterce
A Főtér és az egykori Posta (ma Vasile Naşcu) utca sarkán álló épület „L" alaprajzra épült, 13 méteres főhomlokzata a Főtérre néz. A kisutca felőli mellékhomlokzata ennél jóval hosszabb, utolsó harmada táján egy törés észlelhető a fal síkján, ami az épület utólagos [...]
A négyzetes alaprajzú, belső udvaros, sarokrizalitos épület főhomlokzata a város főútjára/főterére néz, hátsó homlokzatának középső szakasza pedig a Drăgălina utca felé nyitott. Innen közelíthető meg az udvar. Az alapvetően kétszintes épület főhomlokzata 2+6+3+6+2 tengelyes; a középső három, rizalitként kialakított tengely kialakítása hangsúlyozza igazán az épület jelentőségét. Három félkörös záródású árkáddal megnyitott átjáró alkotja a rizalit földszintjét, [...]
Művészi igényeket nélkülöző, olcsó irodalom, amelyet eredetileg vásárokon, kiterített ponyváról árultak a közönségnek. Művelődéstörténeti jelentősége azonban nem lebecsülendő, hiszen a 17-18. században az egyetemes mondakincs számos jelentős alkotását juttatta el a ponyva primitív feldolgozásban a szélesebb néprétegekhez. A 19. században ezek mellé a művek mellé, már a későbbi ponyvairodalmat előlegezve, odakerültek a híres betyárok (Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Sobri Jóska) viselt dolgairól szóló történetek is. „... a magyar ponyvairodalom az analfabetizmus küszöbén, a közvetlen innen és túl lévő népi, paraszti s első generációs városi félproletár, félkispolgár, szolga és altiszti réteg e minden kultúrát, ideológiát [...]
beszúr
beszúr
beszúr
