A brassói tanácsház az egykor piactérként is használt főtéren áll, szabadon, a főteret határoló házsorok által meghatározott négyszög tengelyéhez képest kissé elfordítva. Pozícióját az épület legrégibb magja határozza meg, mely a 15. században épített városfalat megelőző [...]
Római katolikus székesegyház, Szatmárnémeti
A szatmárnémeti római katolikus székesegyház a város főterének legmarkánsabb épülete, az egykori Deák Ferenc (ma Szabadság) tér keleti oldalán helyezkedik el, a Széchenyi (1918. december 1.) utca elején található püspöki palota szomszédságában. A kelet-nyugat tájolású, háromhajós, bazilikális elrendezésű templom keleten egy hosszan elnyúló félköríves záródású szentélyben végződik. A szentély déli és északi falához egy-egy sekrestye csatlakozik, [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
