Ágostai hitvallású szász evangélikus főtemplom (Fekete templom), Brassó


A brassói ágostai hitvallású szász evangélikus közösség főtemplomát a 17. század végi nagy tűzvész óta köznyelven Fekete templomnak nevezik. Gótikus történetéről szólva, a reformációt megelőző időszakról lévén szó, a leghelyesebb, ha Szűz Mária-plébániatemplomnak nevezzük.  A templom Brassó belvárosának, az egykor várfallal körülvett [...]

Kendeffy-palota, Királyi Tábla, Marosvásárhely


A néhai Szent Miklós utca déli házsorában, a Teleki Téka épületével átellenben elhelyezkedő kétszintes, tíztengelyes épület. Alaprajza téglalap alakú, udvari homlokzatának szélein két kis kiugró tömbbel. Az épület tömegét a manzárdtetővel fedett erőteljes középpavilon határozza meg; az épület többi részét kontyolt nyeregtető fedi.Az épület legfontosabb művészettörténeti értéket a főhomlokzat jelenti, mely a klasszicizáló későbarokk építészeti formanyelv erdélyi [...]

romániai magyar népballadák


A ballada mint folklórműfaj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. Műfajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a hősepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejlődéstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada műfajának alműfajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a [...]


beszúr

beszúr

beszúr