Premontrei, egykori pálos templom, Nagyvárad
A mai napig eredeti formáját őrző épületegyüttes Nagyvárad Olaszinak nevezett városrészének északi felében emelkedik. Délre néző szentéllyel ellátott, egyhajós, két homlokzati tornyos templomtestből és nyugatról csatlakozó, egybeépült rendházból áll. A templom egyszerű, keskeny lizénákkal tagolt oldalhomlokzatai rejtve maradnak, csak a kéttornyos főhomlokzata áll szabadon. A két torony a homlokzatot a hajónál jóval szélesebbé formálja ugyanakkor erőteljes, háromtengelyes függőleges tagolást is kölcsönöz ennek. Ezt egyensúlyozza a kiugró, profilált öv-, és koronázópárkányok által megrajzolt vízszintes hármas ritmus. A minden oldalról óraíves párkánnyal zárt tornyok emelkednek a klasszicizáló, háromszögű oromzat [...]
Református templom, Aranyosgerend
A templom alaprajza egyszerű: egyenes záródású szentélyből, hajóból és toronyból áll. Déli bejáratához kis előcsarnok csatlakozik, mely egyben a kriptába vezető lépcsőt is takarja. A nyeregtetővel fedett, fehérre vakolt épület sarkait kváderek hangsúlyozzák. Kövei minden bizonnyal az ókori Potaissa romvárosából származnak, erről tanúskodnak a falszövetben felbukkanó, a legutóbbi restauráláskor kibontott és azóta szabadon hagyott római sírkövek töredékei és feliratos kövei. A torony alsó [...]
Nagykároly magyar irodalmi élete 1989-ig
A Károlyiak ősi vára mellett kialakult város az 1919-es államfordulatig Szatmár vármegye székhelye volt, s ebben a szerepében hagyott szellemi örökséget az utókornak. Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc egész Európára látó gondolkodása, egyes jakobinusok találkozása a főispáni beiktatáson 1794 nyarán, Kölcsey zuhatag mondatai, melyek „e falak közt hangozának", az ide látogató Petőfi ellenszenvei a régi vármegyei élettel szemben és gyönyörűségei bontakoztatták ki a város sajátos hangulatát, ahol a kegyesrendiek 1725-ben gróf Károlyi Sándor alapította gimnáziumának neveltjei is hozzájárultak egy emelkedett közszellem kialakításához. A nyelvtudós Révai Miklós első magyar nyelvű verseskönyve is itt jelent meg 1778-ban. Itt érvényesültek Kaffka Margit [...]
beszúr
beszúr
beszúr
