Városháza (egykori vármegyeháza), Csíkszereda
Az egykori csíkszeredai vármegyeháza – mai városháza – a Mikó-várral szemben helyezkedik el, főhomlokzata a főútra néz. Az épület főúttal párhuzamos nyugati traktusát a keletivel egy kétkarú lépcsőt magában foglaló lépcsőház, illetve két oldalfolyósó köti össze. Az 1888 februárjában ünnepélyesen is felavatott épület a ma ismert, kibővített állapotához képest sokkal kisebb volt. Főhomlokzata mindössze tizenhárom tengely szélességű volt, melyek közül a központi [...]
Egykori ferences templom, Medgyes
A Mihai Viteazul (Zekesch) utcában az utcavonaltól bennebb helyezkedik el az utcára merőlegesen elhelyezett nagyméretű teremtemplom az északról hozzá csatlakozó, belső udvar köré szerveződő egykori kolostorral, amelynek egy része ma a Városi Múzeum helyiségeinek ad helyet. A széles hajó és a korszakban elterjedt módon nyújtott a nyolcszög öt oldalával záródó szentély térosztású templomhoz a hajó két keleti boltszakaszának hosszúságában egy szintén a nyolcszög öt oldalával záródó kápolna [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
