Keresztelő Szent János templom és plébánia, Marosvásárhely
A plébánia és a templom épülete a marosvásárhelyi főtér (jelenleg Rózsák tere) keleti házsorának északi végén található. A XVIII. században a környezetében lévő épületek kisebb méretei miatt még momumentálisabbnak ható templom a délről a (napjainkra elbontott) régi városháza [...]
Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, a hozzá észak felől csatlakozó, gyámkősorra támaszkodó gyilokjárós várfalszakasszal. Az ötszögű hasábon emelkedő építmény bejárata északnyugat felől nyílik, külső homlokfalait rézsűs, szegmentívesen záródó ágyúlőrések törik át. Keleti homlokzatán az 1629-es átépítést megörökítő emléktábla látható, mely két füleslapot tartalmaz. A felső [...]
A genealógiai emlékezet az elődökre vonatkozó tudást néhány szövegtípusban szerkeszti meg, helyezi ki és tartja számon. A szöveg szerkesztése, letétbe helyezése és használata szertartásos körülmények között, emlékezési rítusok formájában, társadalmi szerepeknek megfelelően történik. A gealógiai emlékezet mai formái a 17-18. századtól követhetők nyomon, kapcsolatban állnak a temetési szertartás forgatókönyvének változásával, az íráshasználat terjedésével.A gyászhír, a halálhír kézzel írott előzménye a 17. századtól ismeretes. Altorjai Apor Péter 1736-ban a „régi erdélyiek temetésiről" írva jegyzi meg: „Mikor osztán az temetéshez hozzákészültenek, napot rendeltenek, a rendelt napra az atyafiait, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
