A második középkori erődítés maradványai

Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, melyet a helybeliek tévesen Bethlen-bástyának is neveznek, a hozzá észak felől csatlakozó várfalszakasszal.A Szabók tornyától az Avram Iancu utcán nyugatra tartó falszakasz vonalán három kisebb torony található. Az első a zömök, egyemeletes Kőművesek tornya. Az Avram Iancu utca 9. szám alatt közelíthető meg az asztalosok négyszögű, kétemeletes kis tornya, melyet jelenleg raktárépületként használnak. Ettől a toronytól nyugatra, a Fogoly [...]
Moskovits-palota (Szent László tér), Nagyvárad

A Moskovits-palota belső udvar köré szerveződő négyzet alaprajzú, háromemeletes saroképület. A tömbszerű épület szerkesztésmódja világos, kiegyensúlyozott. A homlokzat kialakítására a homorú és domború felületek váltakozása, a szimmetriára és a harmóniára való törekvés jellemző. Szent László téri homlokzatán a tető síkjából két [...]
Az Erdélyi Mezőség romániai magyar tájegység.Az Erdélyi Mezőség felfedezésének korszakai. (1) A Mezőség felfedezésére a 19-20. század fordulóján került sor. A régióra vonatkozó ismeretek szintézise a megyemonográfiákban készült el (Tagányi-Réthy-Pokoly-Kádár 1901-1905, Balázs 1939, összefoglaló: Kristó 1988). Ebben a megközelítésben a régió települései a 11. században megalakult Kolozs, valamint az 1876-ban létrehozott Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék területén helyezkedtek el. A Mezőségről készült első nagy összefoglaló munkák a régiót a szomszédos régiókkal oppozícióba állítva, negatív színben jelenítették meg (természeti erózió, a magyar lakosság [...]
beszúr
beszúr
beszúr