Szerző: Paşca, Mircea
Kód: BH-II-m-B-01045
Datálás: 1731(?); 1747; 1788
1691-ben, Nagyvárad török fennhatósága alól való felszabadítása után, Benkovich püspök újból ferenceseket telepített le a városban. 1726-ban Csáky Imre püspök a ferenceseknek adományozott egy Olaszi szélén fekvő telket, kolostor és templom építésére. A szerzetesek 1731-ben költöztek be új kolostorukba. Az épületet 1747-ben fejezték be, emeletét 1788-ban építették. A kolostorépülethez simuló barokk templom 1732-1748 között, homlokzati tornya 1873-1876 között épült. A templomot 1903-ban lebontották, helyét az 1903-1905 között épített új templom vette át.
II. József rendelete következtében 1786-ban felszámolták a ferences rendet, viszont a rendtagok még évtizedekig, 1788-ig a városban maradtak. A rendelet azt is szabályozta, hogy az elkobzott csakis épületek oktatási vagy városrendezési funkciót kaphatnak. Ennek eredményeképpen 1819-ben árverést szerveztek a kolostor és melléképületeinek eladására. 1819 után az egykori kolostorépületben iskola kapott helyet, majd 1850-1859 között katonai kórházat alakítottak ki benne. A kórházat új szárnnyal bővítették, a Barátok utca vonalában, a régi kolostorépület baloldalán. Az új szárnyat Nagyvárad 1859-es térképkén is jelölik.
Az épület Nagyvárad történeti központjában, a Fő (Republicii) utca és a Barátok (egykori Sal Ferenc, ma Dunărea) utcák sarkán áll. A telek a XVIII. századi város szélén, az Nagyvárad-Olaszi nevű városrész szélén, az Olaszit határoló palánkvár mellett feküdt, a Párizs patak bal partján (mely az 1920-as évekig a Brassó utcáig folyt).
A mai katonai kórház két épületszárny alkotja, melyek között az átjárás mindkét szinten biztosított. Az egykori kolostor belső udvarral ellátott, négyzetes alaprajzon fekszik. A kolostor udvarát a kolostor három szárnya és a negyedik oldalon a hajófal határolja. A kolostortól balra található a kórház XIX. században épített szárnya. A kolostor három épületszárnyát az udvar felől boltozott kerengő öllei körül, innen nyílnak a bejáratok a kolostor egysorosra fűzött celláiba, melyek ablakai mind a külső homlokzatokon nyílnak. Egyetlen kivételt képez az alaprajzi elrendezést illetően az egyik kolostorszárny, melynek emeletén középfolyosó biztosítja a közlekedést a kétoldalt sorakozó cellák fel. A kolostor eredeti lépcsőháza az udvari szárnyban húzódik, mely az utca vonalával párhuzamos. A kétkarú lépcső dongaboltozatos helyiségben található.
A XIX. századi, téglalap alaprajzú épületszárny magasabb a kolostornál. Alaprajzát mindkét szinten az udvar felől húzódó folyosók határozzák meg, az utca felől sorakozó nagy termek a kórház kórtermei voltak. Az udvaron két földszintes melléképület állt az 1859- 1890 közötti térképek szerint, egyikük merőleges, a másik, melyet utólag lebontottak, párhuzamos volt az emeletes épületszárnnyal.
A háromszintes (pince, földszint, emelet) kolostorépület járószintje helyenként alacsonyabb az udvar és az utca, valamint a XIX. századi szárny szintjénél. a földszinti helyiségek belmagassága nagyobb az emeleti helyiségeknél.
Az épületegyüttes homlokzatai egyszerűek, tagolás nélkül. A Barátok utca felőli homlokzat nyolctengelyes, ablakai egyenes záródásúak, egyszerű vakolatkerettel. Az udvar felőli homlokzatok hasonlóak egyszerű kialakításúak. Az épületet barokk típusú fedélszerkezeten álló, meredek nyeregtető fedi. Az épületek alapozás, felmenő falai és boltozaiat mind téglából készültek. A pincét fiókos dongaboltozatok, a folyosókat kereszt- és fiókos dongaboltozatok, az egykori cellákat, a földszinti helyiségeket szintén kereszt- és fiókos dongaboltozatok fedik. A művészeti értékkel bíró részletek szinte teljességgel hiányoznak, mindössze az egyik földszinti folyosóról az egyik helyiségbe, valószínűleg az egykori refektóriumba vezető barokk, kőkeretet említhetjük meg, melynek barokkos timpanonját címer díszíti.
Chifor, Agata: Oradea barocă. Oradea, 2006.
Péter I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană. Oradea, 2003.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 évés múltja és épített öröksége. Budapest, 2005.
Péter, I. Zoltán: Nagyvárad műemlék épületei. Nagyvárad, 2008.
beszúr más oldalra
települések
Apanagyfalu Arad Aranyosgerend Aranyosmóric Aranyospolyán Árkos Bere Beszterce Bethlen Biharvajda Bonyha Brassó Cegőtelke Csicsókeresztúr Csíkkarcfalva Csíkszentkirály Csíkszereda Csomaköz Dés Déva Erzsébetváros Farnas Felsőbánya Gyalu Gyergyószentmiklós Gyulakuta Hadad Harina Kalotadámos Kaplony Kékesújfalu Kerlés Kézdivásárhely Királynémeti Kolozsborsa Kolozsvár Lippa Madéfalva Magyargyerőmonostor Malomárka Marosvásárhely Medgyes Mezőörményes Mezőzáh Micske Nagybánya Nagyenyed Nagykároly Nagysajó Nagyvárad Őraljaboldogfalva Retteg Sáromberke Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy Somkerék Szalárd Szamosújvár Szászlekence Szászrégen Szásztörpény Szatmárnémeti Székelyhíd Székelykeresztúr Székelyudvarhely Szépvíz Tasnád Temesvár Torda Torockószentgyörgy Vadász Vajdahunyad Vajdaszentivány Válaszút Vermes Vizakna Zilah
