A háromszög alaprajzú emléket kőtalapzatra állították, amelyhez három kőlépcső vezet fel. A lábazattal megegyező eredetű homokkőből készültek a barokk törpe-pillérek is, amelyek körülveszik az emlékművet.
Az emlékmű sok részletében, egyes ábrázolásainak kiválasztásában is erősen hasonlít a dómtéren álló Szentháromság-oszlophoz. A három sarkot a lábazati részen voluták támasztják alá, ezek hátoldalát egy-egy levél díszíti. A köztük kialakított mezőkben Nepomuki életének három jelentős részletét látjuk domborműves formában: a császárné gyónását, Nepomuki Jánost Vencel császár előtt és a szentnek a Moldva folyóba dobatását a prágai hídról. A voluták fölött a pestisoszlopok három jól ismert szentje: Sebestyén, Borromei Károly és Szent Rókus állnak. Sebestyén fához kötözve, ágyékkötőben látható, testéből nyilak állnak ki. Borromei Károly bíborosi ornátusban, kalappal, jobb kezében keresztet tart, balját szívéhez emeli. Rókus zarándokruhát visel: rövid tunikát, lábán magas-szárú csizmát, mellkasán összetűzött, zarándoksága jeléül kagylókkal díszített köpenyt. Bal kezében vándorbotot tart. A szobrok mögött az oszlopot három voluta támasztja; az emlékmű fő nézetében, az oszlop oldalánál Nepomuki Szent János lebeg felhők fölött. Ruhája a megszokott ornátus, feje fedetlen. Bal kezében ex voto táblát tart, jobbját szívéhez emeli. Keresztjét a jobbján elhelyezkedő puttó tartja. A felhőkkel borított oszlopot a szobrok mögött szintén felhőkön trónoló puttók veszik körül, de az oszlop magasabb szintjein is láthatóak a felhők közül előbukkanó puttófejek. Az oszlop tetején Mária, Regina Coeli (a Mennyek Királynője) áll, holdsarlón és sárkányon tapos, kezében vaslemezből domborított liliom.
Az emlék egyike a városi főtereken a 18. századi pestisjárványok miatt gyakran elhelyezett pestis- vagy Mária-oszlopoknak, ábrázolásai jól illeszkednek az ilyen emlékműveknél szokványos ikonográfiába. Nepomuki Szent János nem sokkal szentté avatását követően, még a 18. század első felében vált Bánát védőszentjévé, ezt követően alakult meg Temesváron a Nepomuki Szent János Társulat. A szent hangsúlyos megjelenése itt egyértelműen a megrendelő Nepomuki Szent János Kongregációra utal. A faragványok kétségkívül magas színvonalúak, a környék kisvárosaiból ismert Nepomuki szobrok között kiemelkedők; figyelembe véve a kor politikai viszonyait, bécsi eredetük valóban elképzelhető.
Az emlék egyike a városi főtereken a 18. századi pestisjárványok miatt gyakran elhelyezett pestis- vagy Mária-oszlopoknak, ábrázolásai jól illeszkednek az ilyen emlékműveknél szokványos ikonográfiába. Nepomuki Szent János nem sokkal szentté avatását követően, még a 18. század első felében vált Bánát védőszentjévé, ezt követően alakult meg Temesváron a Nepomuki Szent János Társulat. A szent hangsúlyos megjelenése itt egyértelműen a megrendelő Nepomuki Szent János Kongregációra utal. A faragványok kétségkívül magas színvonalúak, a környék kisvárosaiból ismert Nepomuki szobrok között kiemelkedők; figyelembe véve a kor politikai viszonyait, bécsi eredetük valóban elképzelhető.
beszúr más oldalra