Szűz Máriának és Nepomuki Szent Jánosnak szentelt emlékmű, Temesvár

A műemlék adatai

Cím: Szabadság tér (Piaţa Libertăţii) sz.n.
Kód: TM-III-m-A-06309
Datálás: 1756 (1759?)

Történeti adatok

A Dómtértől alig pár lépésnyire, a Szabadság téren áll az a Nepomuki Szent János tiszteletére állított emlékmű, amelyet egyesek szerint 1756-ban, mások szerint 1759-ben a Nepomuki Szent János Társulat rendelt meg Bécsben, a pestistől való félelmükben. Az emlékmű Wasserburger és Blim kőfaragók műhelyében készült 1189 forintért, a kész faragványt pedig vízi úton hozták Bécstől Temesvárig. 1723. május 23-án szentelték fel a Savoyai Jenő herceg téren (a mai Szabadság téren), ahonnan 1852-ben a Balázs térre szállították, az erdélyi kaszárnya elé. Innen 1971-ben került vissza eredeti helyére, ahol ma is áll.

A műemlék leírása

A háromszög alaprajzú emléket kőtalapzatra állították, amelyhez három kőlépcső vezet fel. A lábazattal megegyező eredetű homokkőből készültek a barokk törpe-pillérek is, amelyek körülveszik az emlékművet.

 

Az emlékmű sok részletében, egyes ábrázolásainak kiválasztásában is erősen hasonlít a dómtéren álló Szentháromság-oszlophoz. A három sarkot a lábazati részen voluták támasztják alá, ezek hátoldalát egy-egy levél díszíti. A köztük kialakított mezőkben Nepomuki életének három jelentős részletét látjuk domborműves formában: a császárné gyónását, Nepomuki Jánost Vencel császár előtt és a szentnek a Moldva folyóba dobatását a prágai hídról. A voluták fölött a pestisoszlopok három jól ismert szentje: Sebestyén, Borromei Károly és Szent Rókus állnak. Sebestyén fához kötözve, ágyékkötőben látható, testéből nyilak állnak ki. Borromei Károly bíborosi ornátusban, kalappal, jobb kezében keresztet tart, balját szívéhez emeli. Rókus zarándokruhát visel: rövid tunikát, lábán magas-szárú csizmát, mellkasán összetűzött, zarándoksága jeléül kagylókkal díszített köpenyt. Bal kezében vándorbotot tart. A szobrok mögött az oszlopot három voluta támasztja; az emlékmű fő nézetében, az oszlop oldalánál Nepomuki Szent János lebeg felhők fölött. Ruhája a megszokott ornátus, feje fedetlen. Bal kezében ex voto táblát tart, jobbját szívéhez emeli. Keresztjét a jobbján elhelyezkedő puttó tartja. A felhőkkel borított oszlopot a szobrok mögött szintén felhőkön trónoló puttók veszik körül, de az oszlop magasabb szintjein is láthatóak a felhők közül előbukkanó puttófejek. Az oszlop tetején Mária, Regina Coeli (a Mennyek Királynője) áll, holdsarlón és sárkányon tapos, kezében vaslemezből domborított liliom.

 

Az emlék egyike a városi főtereken a 18. századi pestisjárványok miatt gyakran elhelyezett pestis- vagy Mária-oszlopoknak, ábrázolásai jól illeszkednek az ilyen emlékműveknél szokványos ikonográfiába. Nepomuki Szent János nem sokkal szentté avatását követően, még a 18. század első felében vált Bánát védőszentjévé, ezt követően alakult meg Temesváron a Nepomuki Szent János Társulat. A szent hangsúlyos megjelenése itt egyértelműen a megrendelő Nepomuki Szent János Kongregációra utal. A faragványok kétségkívül magas színvonalúak, a környék kisvárosaiból ismert Nepomuki szobrok között kiemelkedők; figyelembe véve a kor politikai viszonyait, bécsi eredetük valóban elképzelhető.

 

Az emlék egyike a városi főtereken a 18. századi pestisjárványok miatt gyakran elhelyezett pestis- vagy Mária-oszlopoknak, ábrázolásai jól illeszkednek az ilyen emlékműveknél szokványos ikonográfiába. Nepomuki Szent János nem sokkal szentté avatását követően, még a 18. század első felében vált Bánát védőszentjévé, ezt követően alakult meg Temesváron a Nepomuki Szent János Társulat. A szent hangsúlyos megjelenése itt egyértelműen a megrendelő Nepomuki Szent János Kongregációra utal. A faragványok kétségkívül magas színvonalúak, a környék kisvárosaiból ismert Nepomuki szobrok között kiemelkedők; figyelembe véve a kor politikai viszonyait, bécsi eredetük valóban elképzelhető.

Válogatott irodalom

Borovszky Samu (szerk.): Temes vármegye és Temesvár sz. kir. város monográfiája. Budapest, 1914, 241.
Tóth Ferenc: A Temesvár-belvárosi Mária szobor története. Egy temesvári történelmi műemlék. Temesvár, 1914.
Juhász Kálmán - Adam Schicht: Der Hl. Johannes Nepomuk als Schuztpatron des Banates. In: Österreichische Zeitschrift für Volkskunde. NS XVIII, 1964, 89-90.
Adriana Buzilă: Trei monumente timişorene de sculptură barocă. In: Tibiscus Arta, Timişoara, 1974, 47-52.
Adriana Buzilă - Rodica Vârtaciu: Barocul în Banat. Timişoara, 1992, 11.
Vlăsceanu, Mihaela: Reprezentări ale Sf. Ioan Nepomuk în sculptura barocă bănăţeană. In: Ars Transilvaniae 8-9, (1998-99), 229-243.
Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan. I. Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 193-194.