nyomtat

megoszt

Erődítményrendszer, Brassó
Utolsó frissítés:  2010-03-31
Szerző:  Bálint Ágnes


A műemlék adatai
Kód: BV-II-m-A-11294, BV-II-m-A-11294.01, BV-II-m-A-11294.02, BV-II-m-A-11294.03, BV-II-m-A-11294.04, BV-II-m-A-11294.05
Datálás: 14-17. század

Történeti adatok
Nagy Lajos (1342-1382) uralkodása idején - az erődítményrendszer építésének kezdete, 1395 - Zsigmond (1387-1437) a brassói erődítményrendszer támogatásáról rendelkezik, 1421 - Brassó török ostroma, az erődítményrendszer kiépítése még nincs befejezve, 1422 - Zsigmond tíz évre felmenti a várost a Márton adó fizetésének kötelezettsége alól, hogy azt az erődítményrendszer továbbépítésére fordítsák, 1434 - a Kolostor utcai kapu első okleveles említése, 1454 - V. László (1453-1457) megparancsolja Vidombák, Szentpéter, Botfalu és Szászhermány, Brassó melletti településeknek, hogy a várost erődítményének építésében segítsék, 1464 - a Fekete utcai kapu első okleveles említése, 1460 - a Fehér torony építése, 1471 - egy erős földrengésben a városfal több helyen megomlik, 1491 - a magisztrátus fennmaradt rendelkezései a védekezés megszervezéséről, 1519 - a Kapu utcai kaput tűzvész rongálja, 1521 - a kovácsok tornyának első okleveles említése, 1521-1522 - az ötvösök bástyájának építése, 1522-1524 - a Kapu utcai kaputorony építése, 1522 - a takácsok bástyájának első okleveles említése, 1525 - első híradás a szíjgyártók bástyájáról, 1526 - a kovácsok tornyát árvíz károsítja, 1527 - a kovácsok tornyának újjáépítése, 1536 - Gregorius mester Zsigmond képét festi a Kolostor utcai kapu homlokzatára, 1537 - a Kapu utcai kaputorony megmagasítása és egy óramű beépítése, 1537-1538, 1547 - a Kapu utcai kaputorony óralapjának festése, 1548 - javítási munkálatok a szíjgyártók bástyáján, 1549 - a bolgárszegi kapu gyilokjárójának javítása, 1550 - építkezések a takácsok bástyáján, 1559 - megépül a Katalin kapu, a kovácsok tornyát árvíz rongálja, villám csap a Fekete toronyba, 1562 - leltári feljegyzés a szíjgyártók, az ötvösök, a takácsok, a kötélverők bástyájában és a Kolostor utcai kapu tornyában található fegyverekről, 1573 - a takácsok bástyája keleti tornyának átépítése, 1578 - híradás a Fekete utcai kapuról, 1613 - a Kapu utcai kapu megerősítése, híradás a kötélverők bástyájáról, 1634 - a takácsok bástyája nyugati oldalának újjáépítése, 1639-1641 - az ötvösök új bástyájának építése; tűzvészben megrongálódik a kötélverők bástyája, melyet még abban az évben helyreállítanak, 1646 - az ötvös céh hivatalos, a városi tanács általi megbízása az új ötvösbástya és zwinger védelmével, 1650-1651 - a Kapu utcai kaputorony újjáépítése, 1667 - a kovácsok tornyát árvíz pusztítja, 1668 - a kovácsok tornya helyén megépül a kovácsok bástyája, 1678 - az ónöntők céhe visszamondja a Fehér torony védelmének kötelezettségét, mivel mestereinek száma megcsappant és már nem elegendő a feladatok teljesítésére, 1689. április 21. - a Fehér torony, a kötélverők bástyája, a kovácsok bástyája leég, a Kapu utcai kapu a tűzben megrongálódik, 1691 - kisebb tűz a szíjgyártók bástyájában, 1696 - a Fekete tornyot villámcsapás éri, 1718 - a Kapu utcai kaput tűzvész pusztítja, 1723 - a Fehér torony helyreállítása, 1724-1725 - a Kapu utcai kapu újjáépítése, 1728 - az Ötvös bástyát tűzvész rongálja, 1734 - a kovácsok bástyáját gabonaraktárrá alakítják, 1737 - a kötélverők céhszobát létesítenek az általuk őrzött bástyában, 1738 - a Kolostor utcai kaput földrengés rongálja, 1741 - a Fekete toronyba villám csap, 1745 - beomlik a Kolostor utcai kapu boltozott gangja, 1750-1751 - a takácsok bástyáján végzett javítási munkálatok, 1756 - a pestis idején a Fekete tornyot használják karanténként, 1785 - előzetes befalazását követően, újra megnyitják a Fekete utcai kaput, 1787 - a görög Szentháromság templom a várfal egyik tornyához lapulva épül meg, 1788-1789 - a Fekete utcai kapu befalazása, 1794 - a kötélverők céhe lakóházat építtet az általa őrzött bástyában, 1800 körül a takácsok bástyájában esküvői termet és ezt szolgáló konyhát építettek, 1802 - a Kapu utcai kaput földrengés rázza meg, 1809. augusztus 24 - nagy hozamú árvíz alámossa a külső várfalat nagyban rongálva azt, 1819-1820 - megépül a Lópiaci kapu (Joseph Jani építész), 1822 - megépül három, a külső várfalat megerősíteni kívánó támív a Graft patak völgyében, 1827-1828 - az Árvaház utcai kapu megépülése, 1833-1893 - a városfal egyik tornyában működik a Honterus nyomdának az utódja, a Gött nyomda, 1835-1836 - a Kolostor utcai kapu lebontása, 1838 - az új Kolostor utcai kapu építése, 1850 - a takácsok bástyájában kis közfürdő létesül, 1857 - a Kapu utcai kapu lebontása, 1871 - az ötvös céh eladja az Ötvös bástyát a városnak, 1873 - a Fekete utcai kapu lebontása, 1874 - a Lópiaci kapu lebontása, 1877 - a Takácsok bástyája városi tulajdonba megy át, 1885 - a Takácsok bástyájának restaurálása és az itt lévő esküvői terem iskolai műhellyé alakítása, 1886 - az Ötvös bástya lebontása, 1887 - a Szíjgyártók bástyáját megveszi Manole Dimandi, lebontatja és villát épít rajta, melyet vejének, az orvos Gheorghe Baiulescunak ajándékoz, 1888-1889 - az Ötvös bástya helyén megépül a Főreálgimnázium, 1891 - az új Kolostor utcai kapu lebontása, 1894 - a Kötélverők bástyája magántulajdonba kerül, 1902 - a Fehér és Fekete torony helyreállítása, 1910 - a Takácsok bástyájának restaurálása, 1923 - a Kovácsok bástyája a városi levéltár székhelyévé válik.

A műemlék leírása

Brassót egykor duplafalú, négyszögű erődítmény védte, mely a Cenk hegy és a Warthe domb közti völgyben fekvő városrészt kerítette. A 19. században a gyors fejlődésnek induló város az erődítmény határait túlnőtte, szervesen összeolvadt a középkori település elővárosaival így az erődítmény nagy részét elbontották. A négyszögű erődítményrendszer vonala képezi ma is a belváros határát.

 

A dupla városfal eredetileg 12 m magas volt, 5-6 m magasságig áttöretlen mészkő falazat, fölötte egy téglákból és mészkőből rakott falrész, melyen két sor lőrést nyitottak és egymástól 5 m távolságra elhelyezett szuroköntőkkel törték át. Az erődítmény négyszögének sarkait és oldalait egy-egy erős bástya és a falak elé helyezett tornyok sora védte. Az egymástól 60, illetve a Cenk felőli oldalon 110 m-re levő négyszögű tornyok szerepe a falak felülvigyázása volt. A város eredetileg három, majd négy városkapuval rendelkezett. Az erődített, kapubástyával és kaputoronnyal is ellátott eredeti építményekhez a 19. században két diadalív szerű klasszicista kapu csatlakozott. Az erődítményrendszert a Warthe dombon álló két további torony, a Fehér és Fekete torony egészítette ki. A város erődítményrendszeréhez egykor szárazárok is tartozott, melyben a Warthe felőli oldalon a mesterségesen létrehozott Graft patak folyt.


A bástyák, tornyok, zwingerek védelme, karbantartási kötelezettsége Brassóban is a különböző céhekre volt kiosztva, melyek neve így átragadt az illető erődítményrészre is. Mára a nagyrészt lebontott erődítményrendszernek a részben még álló bástyáit ismerjük a leginkább, melyek a délkeleti sarokból az óramutatóval megegyező irányban haladva a következők: Szövetkészítők bástyája (délkeleti sarok, 14 m átmérőjű henger alakú bástya), Kötélverők bástyája (keleti falszakasz, 27 m széles, 33 m-rel a fal elé ugró bástya), mellette az ún. Puskaporos torony, Takácsok bástyája (délnyugati sarkon), Kovácsok bástyája (északnyugati sarkon), a Graft bástya (az északi falszakaszon), Szíjgyártók bástyája (északkeleti sarok), Ötvösök bástyája (északi falszakasz), Cserzővargák bástyája (északi falszakasz). A Szíjgyártók és Ötvösök bástyáján kívül, melyeket elbontottak, valamilyen formában az összes bástya a mai napig áll (a Kovácsok bástyája pl. ma az Állami Levéltár székhelye, a Takácsok bástyája múzeum és kedvelt koncertszínhely). Nemcsak mérete miatt kiemelkedő jelentőségű a Takácsok bástyája, mely boltozott gangon át megközelíthető belsejében megőrizte az egykori teraszokat és gyilokjárókat, a három megfigyelőtornyot, a nyugati toronyban pedig azt a kazettás mennyezetű nagytermet, melyben a takácsmesterek évente a céhes mesterhétfőt tartották. Egyedülálló a Graft bástya is, mely nagyvonalú árkádként feszül az északi oldalon folyó Graft patak fölé.

 

A bástyák elhelyezéséből is kitűnik, hogy a legösszetettebb erődítés az északi oldalon volt. A négy bástyához három kapubástyával és kaputoronnyal erősített kapu csatlakozott, a mai Kolostor, Kapu és Fekete utcák végén. Ezzel szemben, a déli oldalon egyetlen egy kapu volt, melynek ma is áll külső tornya, az ún. Katalin kapu (egykor Porta Katharinae vagy Porta Corporis Christi). A reneszánsz stílusjegyeket hordozó kapu, csúcsos, négy fiatornyos süvegével, lépcsőzetesen mélyülő lőréseivel, kváderezett alsó szintjével ma is Brassó egyik leglátványosabb műemléke. A Bolgárszeg felőli homlokzatán Brassó címerének (koronából kinövő gyökér) egyik legkorábbi ábrázolása látható, illetve egy az építés évéről (1559) és az építtető városbíróról (Johannes Benknerről) megemlékező építési felirat olvasható.

 

Az északon emelkedő Warthe hegyen áll még két, az erődítményrendszert kiegészítő torony. A nyugati, négyszög alaprajzú ún. Fekete torony egy 17. századi, villámcsapás okozta tűzvész nyomán kormozódott be és kapta nevét, ennek értelmében lett keleti társának neve Fehér torony. A hasáb alakú Fekete torony egy oldalának hossza 7 m, mai magassága 10,5 m körül van, falvastagsága 1,7 m. Egykor három emelete volt, bejárata pedig, 2 m-rel a járószint fölött, felhúzható létrán volt megközelíthető. A fehértorony félhold alaprajzú, átmérője 20 m, 14 m magas, bejárata 5,4 m-rel a járószint fölött nyílik. Öt emeletének minden szintjén lőrések és szuroköntők nyílnak, a bástyát pártázat koronázza.


Az erődítmény legteljesebben a déli, azaz a Cenk hegy felőli részén maradt meg, ott, amerre a hegy miatt a város tovább nem terjeszkedett.



Válogatott irodalom
Hintz Johann: Die Befestigungswerke in Kronstadt und deren heutige Verwendung. Kronstadt, 1884.
Kronstadt. Hg. Erich Jekelius (= Das Burzenland 3.1), Kronstadt, 1928. 59-106.
Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996. 86, 87, 126, 127, 180, 249, 253-257.
Gernot Nussbächer: Bástyák, árkok, várfalak. Brassó, 2001.



címkék

címeres emléktábla, ,

Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra