nyomtat

megoszt

Piarista templom és főgimnázium épületegyüttese, Temesvár
Utolsó frissítés:  2010-03-18
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese


A műemlék adatai
Cím: Str. Piatra Craiului – Piaţa Horaţiu – Bd. Regele Ferdinand I. – B-dul Republicii
Kód: TM-II-a-A-06159
Datálás: 1907–1909

Történeti adatok
Az Arad megyei Szentannán működő Piarista Gimnáziumot II. József császár rendeletére 1788-ban költöztetik át Temesvárra, a bosnyák ferencesek kolostorába. A piarista rend helyszűke miatt új, tágas iskolaépület megépítését veszi tervbe a nyolcosztályos gimnázium számára. 1909-ben Székely László temesvári műépítész, a város főépítészének és Baumgarten Sándor budapesti műépítésznek a tervei alapján egy év alatt felépül a Piarista gimnázium új épületegyüttese, amelyben helyet kap az iskola, a bentlakás és a rendház. Az épületegyütteshez tartozó kápolna további három éven át épül, 1912. január 20-án kerül sor a felszentelésére. A II. világháború ideje alatt a gimnázium épületét előbb a német, majd ezt követően a román és a szovjet hadseregek vették birtokba. Ez idő alatt a gimnázium iskolai berendezése szinte teljesen elpusztult. A kommunista diktatúra alatt az 1948-as tanügyi törvény megszüntette a piarista gimnáziumot, és államosították az iskola épületét. Az 1989-es változások után újra lehetőség nyílt felekezeti oktatásra, amelynek köszönhetően 1992-ben a Temesvári Egyházmegye megnyitotta a „Gerhardinum" Római Katolikus Teológiai Líceum kapuit.

A műemlék leírása

A háromszög alaprajzú, belső udvaros, egységes tömböt alkotó épület a városközponttól nem nagy távolságra, a Piatra Craiului utca, a Bulvardul Regele Ferdinand I.és a Bulevardul Republicii által határolt telken áll, főhomlokzata (ma a Gerhardinum épülettömbje) a Piaţa Horaţiu felé néz. A Piatra Craiului utca és a Bulevardul Regele Ferdinand sarkán, átlósan áll a görögkereszt alaprajzú kápolna, amelynek homlokzata szervesen illeszkedik az épületegyüttes többi részéhez, a háromszög egyik sarkát képezi. A kápolna bejárata az utcáról nyílik, teste az udvarba nyúlik, háromkaréjos szentélye az udvar felé néz. A Piatra Craiului utca felé eső kereszthajószár és a szentély csatlakozásában kis sekrestyét építettek fel, amelyből keskeny folyosó vezet át a Piatra Craiului utcai épületszárnyba, a folyosó, a templom oldala és az épületszárny között ilyen módon kis, zárt udvar alakult ki. A kápolna bejáratát is magába foglaló, négyzetes alaprajzú homlokzati torony mögött, a tornyot a hajóval összekötő nyaktagot alakítottak ki; ennek két oldalán egy-egy kör alaprajzú, kúpos sisakkal fedett torony áll.

 

Az épületszárnyak homlokzatai szimmetrikus kialakításúak, manzárdtetős pavilonok által tagoltak. A Horaţiu tér felé eső, a főbejáratot is magába foglaló fő épülettömb hármas tagolású. A középső, háromosztatú pavilont impozáns, teraszos előépítmény keretezi, amelyet a földszinten két széles pillér, az emeleten pedig, mindkét oldalon, ezekre támaszkodó páros oszlop tart. A tört vonalú párkány fölött magas, hármas ablakkal áttört oromzat emelkedik.

 

A két robusztus pillér között, a földszinten két egyenes zárúdású ablak között nyílik az épület főbejárata, fölötte szabálytalan vonalú ablak. A bejáratot két oldalról egy-egy magas lábazatra állított tömzsi oszlop keretezi. A bejárati rész fölött, az emeleten áttört kő mellvédes teraszt alakítottak ki. Az emeleti homlokzatot három szegmensíves záródású, nagyméretű ablak töri át, (a szélesebb középsőt két keskenyebb fogja közre), fölöttük egy-egy körablak.

 

A középső, bejárati szakasz két oldalán egy-egy tengely helyezkedik el, amelyet a földszinten lekerekített sarkú, egyenes záródású ablakok törnek át, az emeleten pedig egy-egy szegmensíves záródású keskeny, magas ablak, fölöttük körablakkal. A körablak fölött szegmensíves szemöldökpárkányt alakítottak ki, afölött pedig mindkét oldalon három-három apró körablak nyílik. Az épületrészt lezáró, konzolsorra támaszkodó koronázópárkány fölött, a két szélső tengelyben is egy-egy körablakkal áttört, tört vonalú oromzat emelkedik. A magas manzárdtető kiemeli a pavilon jellegű épülettömböt.

 

A bejárati pavilont két oldalán egy-egy íves, háromtengelyes szakasz kapcsolja össze a sugárutakra néző szárnyakkal. A földszinten félkörös záródású párosablakok nyílnak, amelyeket növényi díszes, vakolt keret vesz körül. Az első és a második emeleti egyenes záródású párosablakokat egy-egy tengelyen belül közös, vakolatből képzett keret foglalja össze, függőleges tagolást adva ezzel a homlokzatnak. A két íves szakaszon, a koronázópárkány fölött, hullámzó vonalú mellvéd húzódik. A Republicii sugárút felőli szárny három épületszakaszból áll: egy háromtengelyes, a homlokzat síkjából rizalitszerűen kiugró, magas íves vonalú, lépcsőzetes oromzattal lezárt, magas tetővel ellátott pavilontömbből; egy ehhez csatlakozó háromtengelyes, viszonylag egyszerű kiképzésű szakaszból és a földszintes, nyeregtetős tornacsarnokból. A tornacsarnok homlokzatát öt félkörös záródású ablak töri át, amelyek fölött egymáshoz csatlakozó, ilyenformán folyamatos hullámvonalat képező profilozott, vakolatból készült, félkörös szemöldökök húzódnak.

 

A Ferdinánd sugárúti szimmetrikus, ritmikus elrendezésű homlokzat 3+4+4+3+4+4+3 tengelyét úgy alakították ki, hogy a háromtengelyes pavilonszakaszok enyhe rizalitként kiugranak a homlokzat síkjából, íves vonalú, háromkaréjt imitáló oromzatuk, manzárdtetejük is kiemeli őket. A homlokzatok tagolása, díszítése, az ablakok kialakítása megegyezik a két sugárúti homlokzaton: a földszinti ablakok félköríves záródásúak, növényi díszítésű félkörös kereteik egymáshoz csatlakoznak. Mindkét emelet ablakai egyenes záródásúak; az első emeleti ablakok alatt összefüggő, konzolosan alátámasztott szemöldök húzódik, amelyről a tengelyeket egymástól elválasztó, geometrikus díszítésű falpillérek indulnak. A második emeleti ablakok fölött háromkaréjos vakolatdíszek láthatóak. A pinceszintet a tengelykiosztáshoz igazodó, kisméretű, lekerekített sarkú, téglalap alakú ablakok nyitják meg az utca felé.

 

A sarkon álló kápolnatornyot egy-egy kétszintes, hullámvonalasan csökkenő magasságú, íves falszakasz kapcsolja össze a sugárúti, illetve a Piatra Craiului utcai épületszárnnyal. Ezek a szakaszok egy-egy keskeny folyosót foglalnak magukba mindkét szinten. Homlokzatukat vakolt kerettel körülvett félkörös záródású ablakok törik át, néhol páros vagy hármas elrendezésben. A torony homlokzata előtt, sarkainál egy-egy átlós támpillér áll, földszintjét összetett kapu nyitja meg. A szabálytalan záródású kapunyílást két pillér által tartott szamárhátíves fülke foglalja magába, ezen belül, mintegy bélletként, két stilizált kompozit fejetezetes oszlop keretezi, amelyek háromkaréjos záródású, palmettákkal díszített keretet tartanak. A nyílás fölött kialakuló háromkaréjos mezőt két stukkóból készült puttófej díszíti.

 

A kapu fölött, a torony homlokzatán három félkörös záródású ablak nyílik, ezek fölött pedig háromkaréjos vakolatmezőben, kis, lőrésszerű nyílásokkal áttört körablak. A torony fölső szintjét háromkaréjos záródású ablak nyitja meg minden oldalán, amely alatt konzolosan alátámasztott, mellvéddel ellátott kis álerkélyt alakítottak ki. Az ablak fölött óra látható. A torony konzolsorra támaszkodó magas párkánya fölött félkörös motívumokkal áttört, mellvédszerű építmény emelkedik, amelyet a sarkoknál tömzsi, kockafejezetes oszlopok támasztanak. A mellvéd homorú félkörívéhez szervesen illeszkedik az ívesen csúcsosodó kősisak.

 

A Piatra Craiului utcai homlokzat a már említett íves falszakaszt követően 3+3+5+3+3 tengelyből áll. A homlokzat kiképzése, részletformái az előző homlokzatokéhoz hasonlóak. A középen rizalitszerűen kiugró öttengelyes szakasz középső három tengelyét vakolatdísz foglalja egy egységbe. A három tengely első emeleti ablakai előtt kissé nehézkes, áttört, kő mellvédes erkély húzódik. A földszint ablakai, akárcsak a Ferdinánd sugárúton, félköríves záródásúak, az első emeletiek egyenes záródásúak, a második emeletiek szintén egyenes záródásúak, de sarkuk lekerekített. A földszint középső tengelyében nyílik az épülettömb bejárata, amelyet eredetileg két stilizált kompozit fejezetes pillér fogott közre; - ezeknek ma már csak a fejezete látszik. A nyílás fölött lekerekített sarkú, egyenes záródású ablak, két oldalán pedig egy-egy félköríves záródású ablak. A három tengelyt egymástól az ablakokéval megegyező magasságú, levéldíszes fejezettel ellátott falpillérek választják el. A tömb homlokzatát háromkaréjban záródó oromzat koronázza, amelyet a teljes épületen körbefutó, konzolsorral alátámasztott párkány fejez be.

 

A központi öttengelyes tömböt két oldalról közrefogó három-három tengelyt páros ablakok alkotják, formájuk, vakolatdíszeik megegyeznek az eddigiekkel. Az első és az utolsó három tengelyes szakasz pedig ismét rizalitszerűen kiugrik, a homlokzatokat tagoló többi pavilonhoz hasonlóan. Az ablakformák és a vakolatdíszek itt sem változnak, az íves lezárású oromzat mezejét vakolatdísszel kitöltött, kör alakú medallion, és formában hozzá igazodó két kis íves vakolatmező díszíti.
Az épület hátsó, szomszéd telek felé néző fala vadszőlővel befutott tűzfal.
Az udvar felőli homlokzatok szintén impozánsak, ám inkább az épülettömegek, mint a homlokzatdíszítések révén. A Horaţiu tér felé eső központi épülettömb az udvar felé is a legreprezentatívabb része az épületnek. A középső, egytengelyes rizalitot két oldalról szimmetrikusan veszi közre egy-egy íves, egytengelyes falszakasz, egy kéttengelyes, páros-ablakokkal tagolt egyenes szakasz, majd két félkör alaprajzú, hattengelyes (közepén Lichthoffal rendelkező) épülettömb. Az egyes szakaszokat, illetve a nekik megfelelő épülettömböket itt alacsony, háromszögű, csúcsos oromzatok hangsúlyozzák. Az utcai magas oromzatok hiánya itt jobban látni engedi az elegáns, ökörszemablakokkal áttört tetőket. Az épülettömböt a tornacsarnok felé keskeny, egytengelyes szakasz (lépcsőház) folytatja, amelynek közepén, a tornacsarnok fölé magasodva, négyzetes alaprajzú torony emelkedik. A tornacsarnok udvari homlokzata megegyezik az utcaival. A homlokzatok többi része viszonylag egyszerű kialakítású: a rizalitok az udvar felé is kiugranak, tagolva a homlokzatot, a köztük húzódó falszakaszok egyenletes kiosztású ablakokkal tagoltak. Az ablakok formája megegyezik az utcaiakéval, csak ritmusuk és egyszerűbb díszítésük különbözik.

 

A kápolna udvar felé forduló háromkaréjos szentélyét középen egy ovális ablak nyitja meg; a háromkaréjt konzolos, ívsoros párkány zárja le, az ívsor az ovális ablak fölött széthúzódik. Az ívek alatt résablakok nyílnak. A szentély oldalához épített sekrestyétől indul az az alacsony folyosó, amely a sekrestyét a Piatra Craiului utcai épületszárnnyal kapcsolja össze. A folyosó udvari homlokzata tagolatlan, vízszintesen sávozott felület, amelynek végén egyetlen keskeny, félkörös záródású ablak nyílik.

 

Az épület belsejének díszítése is máig jól tükrözi eredeti jellegét. A két nagy lépcsőház a Horaţiu téri pavilonban, valamint a Piatra Craiului utcára néző rizalitban helyezkedik el. A lépcsőházak födémeit geometrikus és növényi motívumokkal díszített, néhol füzérekkel és puttófejekkel kiegészített, arannyal színezett fejezetekkel ellátott pillérek támasztják. A lépcsők hullámíves díszítésű vas korlátai jól illeszkednek az épület díszítésvilágába. Az épület belsejében íves oldalú mezőkkel díszített síkfödémek és alacsony dongaboltozatok váltakoznak. A nyíláskeretek egy része eredeti még, íves vonalú díszítésük, lekerekített sarkaik jól illeszkednek az épület jellegéhez. A folyosókat mozaikpadló borítja.

 

 

A kápolna belső kialakítása, arany-fehér díszítése hangsúlyosabban juttatja érvényre ugyanazt a motívumrendszert, amellyel az épület többi részén is találkozunk. A kápolnateret a főkapun belépve, egy, a kápolnát az épületszárnyakkal összekötő folyosó részét képező, három boltszakaszos nyaktagon keresztül közelíthetjük meg. Innen nyílik a félkörös záródású bejárat a görögkereszt egyik szárába, amely fölött karzat húzódik.

 

A görögkereszt négy szárát a négyzetes központi tértől diadalívek választják el, a diadalívek mindegyikét egy-egy tömzsi oszloppár tartja. Az oszlopok közti átlós falszakaszokban fülkék nyílnak, amelyekben Krisztus, Szűz Mária, Szent Erzsébet és Szent László szobrai állnak. A görögkereszt szárainak oldalfalait félkörös záródású, színes üvegablakokkal díszített ablakok törik át; ezeket növényi díszítésű fejezettel ellátott oszlopok keretezik, amelyek a magyar népművészet virágos díszítőelemeit felhasználó, a záródás mentén futó, a nyílásoknak mintegy bélletét képező hengertagot tartanak. Ugyanezek a díszítőmotívumok jelennek meg a kápolna párkányain, az oszlopokon, konzolokon is.

 

A központi teret kupola fedi. A csegelyek felületét Ferenczy József falképei díszitik, amelyek a rendalapító Kalazanci Szent József életéből vett jeleneteket ábrázolnak.
A kereszthajószárak két végén álló oltárépítmények minden részletükben az épület forma és motívumvilágát tükrözik. Az egyik oltár reliefje Krisztust az olajfák hegyén mutatja, a másik Kalazanci Szent Józsefet a gyermekek között. Mindkét faragvány fehér márványból készült. Az oltárok fölött egy-egy körablak nyílik. A főoltár középen félkörívvel záródó, hármas tagolású építménye faragott Kálvária- ábrázolást mutat: a középső félkörív fölött a keresztre feszített Megváltó alakja, két oldalán Mária és János szobra áll. A kápolna falain látható néhány, a rend előző épületéből származó olajkép, a két legjelentősebb azonban a főoltár két oldalán függő, 1887-re keltezett Fellegi Alajos által festett két festmény. Az egyik Szent Antalt, a másik a rendalapítót ábrázolja. Szintén a korábbi, 1912-ben lebontott templomból származik a kereszthajókban elhelyezett két, eredetileg nyilván stallumhoz tartozó díszes, trónusjellegű szék.

 

Az impozáns épületegyüttes kialakítása jól illeszkedik a régió század eleji építészetébe, amely a szecesszió elemeit, geometrikus és növényi díszeit a modern építészet részleteivel ötvözi. Ugyanakkor díszítő motívumai kétségkívül tükrözik azt is, hogy a tervező Lechner Ödön tanítványa volt.


Válogatott irodalom
Pfiffer Antal: A kegyes tanítórendiek temesvári társházának és főgymnáziumának története. Temesvár, 1890.
Borovszky Samu (szerk.): Temes vármegye és Temesvár sz. kir. város monográfiája. Budapest, 1914. 170.
Szekernyés János. A temesvári piarista rendház és gimnázium monográfiája. Temesvár, 2009.



Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra