nyomtat

megoszt

Református kollégium, Kolozsvár
Utolsó frissítés:  2014-10-24
Szerző:  Orbán János


A műemlék adatai
Cím: Mihail Kogălniceanu(Farkas) utca 14.
Kód: CJ-II-m-B-07379
Datálás: 1799-1819.

Történeti adatok

A kolozsvári református kollégium régi épületét, az 1651 és 1653 között Agostino Serena által épített úgynevezett Ókollégiumot az 1780-as évekbeli bővítésével együtt elpusztította az 1798-as kolozsvári tűzvész. A jelenleg is álló új épületet az Ókollégiumtól nyugatra építették fel. A kollégium az 1799-es év elején szerződtette a kivitelező mestert, a Kolozsváron közismert Leder Józsefet. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a kvalitásos épület tervrajzait a tervezőként is igen jelentős mester készítette, de a tervek keletkezésére vonatkozóan sajnos semmit nem árulnak el a kutatott levéltári források. Egy, az építkezésre vonatkozó számadástöredék 1799–1802 közötti intenzív replica watches kifizetésekről tanúskodik, ezzel egy időben emelkedett az épülettel szemben két új tanári lakás is. Az építkezés további munkálatait Jónás István ács, Fizi (Füzi) Mihály, majd Kolozsvári Ferenc asztalos, Ungvári István lakatos, Schindler Mihály kőfaragó, Krausz György fazekas, valamint Poltzer Antal üveges végezte.

 

Habár 1798 őszén a régi kollégium néhány termét még ideiglenesen kijavították, úgy tűnik, hogy a továbbiak során elbontották az épületet, anyagát felhasználták az új építkezésnél, illetve eladták. 1802 márciusában huszonhét lakószoba, két „közönséges tanító ház” és öt osztályterem állt készen. Az anyagi erőforrások kimerülése miatt az építkezés elakadt, az elöljáróság azzal a reménységgel ostromolta a Főkonzisztóriumot a további anyagi támogatásért, hogy „az uttza felől még egészen hátra lévő és belől a város kőfala felől félben álló részeit az új épületnek” az év folyamán fedél alá viheti. Az ekkori becslések szerint az épület teljes befejezéséhez még öt évre lett volna szükség. De a kollégium 1806-ban is az épület tökéletességre való vitele érdekében volt kénytelen a felsőbb szervekhez fordulni anyagi támogatásért, és még 1810-ben is arra panaszkodott, hogy hat szobában és egy auditóriumban csak a kőművesmunkák voltak befejezve, a könyvtár pedig készületlenül állt.

 

 

A könyvtár és az auditórium belső munkálatainak befejezésére az anyagi viszonyok miatt csak a század második évtizedében kerülhetett sor. A könyvtárterem kőművesmunkáit 1818-ban a korábban a harmadik tanári lakást építő Gold Ferenc pallér végezte be. A kurátori ülések jegyzőkönyveiből, valamint a számadásokból sajnos nem derül ki a kőművesmunkák jellege, Török István szerint az auditóriumnak és a könyvtárteremnek ekkor még csak a falai álltak, a termek boltozását már Gold végezte. A „nagy auditórium” katedráját és székeit Binetz Mózes 1817–1818-ban készítette el. Deitel Ignác ugyanekkor üvegesmunkákat végzett az épületben. Binetz, aki „az Auditorium elkészítésében jól készült munkájával esmértette meg magát”, 1819 folyamán a könyvtár asztalosmunkáival volt elfoglalva. Az új helyiségben a kollégium könyveit ez év szeptemberében helyezhették végre el. A könyvtártermet 100 darab „régiségeket illető rézmetszettel, valamint Teleki Sámuel mellképével (Rhédey Ádám ajándékaival) ékesítették, sőt novemberben egy Bánffy György által ajándékozott „igen becses Plutarchus” elhelyezésére is sor került. 1826 folyamán Rhédey Ádám 500 rajnai forintot adományozott orgona-vásárlásra, amelyet Eitel András mesterrel szerettek volna replica watches elkészíttetni, az auditóriumban erre a célra tervezett karzatra. A munkálatra sor is kerülhetett, hiszen 1827 februárjában már az orgona felállítására kötöttek szerződést Paksi István asztalossal.


A műemlék leírása

A 18–19. század fordulóján épült kollégium a Farkas utca déli oldalán áll, az átellenben lévő tanári lakások, valamint az utcát lezáró Farkas utcai református templom szomszédságában. A háromszintes épület tizenhét tengelyes homlokzata az egyszerűségével hat: a sarkokat rusztikus lizénák szegik, a szinteket vízszintes falsávval bővített egyszerű övpárkányok választják el egymástól, a homlokzatot gazdagon profilozott koronázópárkány zárja. A könyöklőpárkányos ablakokat vakolt füleskeretek övezik, záróköves díszítéssel. Némi hangsúlyt a bejárati középtengely kap: ez enyhén előreugrik, vonalában a vízszintes párkányok golyvázódnak, replica watches kétoldalt rusztikus lizénák szegik.

 

A kerékvetőkkel ellátott, félköríves záródású, faragott kő kapuzat szárköveit mélyített tükrök díszítik, vállkövekről induló, profilozott ívét zárókő emeli ki. A teljes nyílást kitöltő fa kaputáblát a vállpárkányok magasságáig toszkán jellegű fejezetes féloszlopok osztják három mezőre, mindhármat rombusz alakú kiülő tükrökre faragott virágmotívum díszíti; az ajtószárnyként működő középső rész korabeli zárszerkezetet őriz.

 

A kaputábla felső részét stilizált levélmotívumok díszítik. Kialakítása a 18–19. század fordulóján Kolozsváron divatozó késő barokk jellegű kapuzatok jellegzetes példájává avatja. A bejárat fölötti első emeleti ablak fölé copf füzérekkel szegélyezett, cseppsoros díszítésű, kisméretű latin feliratos emléktáblát helyeztek, 1801-es évszámmal (LITTERIS ET PIETATI / SACRUM / A(nno) AER(e) CHR(istianae) MDCCCI.). A középtengely vonalában a szárnyat teljes szélességében átfogó, téglafalazatú kis padláshelyiséget alakítottak ki a tetőtérben (mint láttuk, ezt egy 1813-as forrás optikai vizsgálódásokra szolgáló szobának nevezi), utcai homlokzatát rusztikus lizénák szegik és párkányzat zárja, közepén óraszámlap látható (udvar felőli homlokzatának kialakítása hasonló). A századelőről származó képi források szerint a replica watches középtengely állapota ekkor némiképp különbözött a maitól: a második és harmadik szint ablakait, illetve a negyedik szinten az órát téglalap alakú vakolatkeretek fogták közre.

 

A négyszög alaprajzú épület északi, keleti és nyugati szárnyának udvari homlokzata mögött (eredetileg teljesen nyitott, napjainkra a földszint kivételével mindenhol beüvegezett) kosáríves árkádos folyosók húzódnak. A belső homlokzatokat vízszintesen egyszerű övpárkányok és egy gazdagon profilozott koronázópárkány osztja. Az utolsóként felépült déli szárny udvari homlokzata eredetileg nem volt árkádos: ezt a 20. század elején bővítették az udvar irányába, ekkor kapta a többi homlokzattal harmonizáló kialakítását. A kijárat előtt az 1820 után felállított, füzéres iónfejezetes, faragott kő oszlopokon és egy kőkonzolon nyugvó erkély helyezkedik el, fölötte kis védtetővel.

 

A belső terek közül a déli szárnyba helyezett, a második és harmadik szintet teljes magasságában átfogó két reprezentatív helyiség, a könyvtár és az auditórium érdemel kiemelt figyelmet. A szárny nyugati felében lévő könyvtártermet háromszakaszos csehsüvegboltozat fedi, a boltozatok hevederívei párkánnyal lezárt, pilaszterpárokkal tagolt falpillérekre szaladnak le. A helyiség déli falát három kosáríves záródású, függőleges hossztengelyű ablak töri át, melynek átellenben, az északi falon kosáríves záródású, hosszú falfülkék felelnek meg. Fölöttük mindkét falon kisebb, kosáríves záródású falfülkéket alakítottak ki. A könyvtár falait a 20. század eleji javítások idejéből származó, szépen megmunkált kötővasak tartják össze.

 

A déli szárny keleti felében elhelyezett auditórium építészeti kialakítása csaknem teljes egészében megegyezik a könyvtáréval. A három szakaszos csehsüvegboltozat hevederívei itt is párkányokkal lezárt, pilaszterpárokkal tagolt falpillérekre támaszkodnak. A boltmezők sarkaiban növényi ornamentikával és rocaille replica watches motívumokkal díszített kis kartusok láthatók. Azonban az auditórium jelenlegi, Rabitz-hálós megoldással készült csehsüvegboltozat-utánzatai a 20. század első évtizedében zajló átalakítás során készültek, a beavatkozás nyomai a padlástérben jól azonosíthatók. Ekkor hosszabbították meg a helyiség eredetileg a könyvtárablakokkal megegyező méretű ablakait is. Úgy tűnik, az ablakok magasítására a fölöttük található, a könyvtárban levőkhöz hasonló falfülkék felhasználásával került sor. Az auditórium falpillérek által három mezőre osztott északi falának nyugati részén lévő hosszú falfülke is hasonlóképpen jöhetett létre. Az auditórium keleti részében (minden bizonnyal a helyiségben található orgonát is hordozó) fakarzat állhatott. Egy két világháború közötti fénykép tanúsága szerint ekkoriban még replica watches megvolt az egyszerű régi berendezés is.


Válogatott irodalom
Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben. Budapest-Kolozsvár, 2003, Teleki László Alapítvány -Polis Könyvkiadó.
Orbán János: Református kollégiumépítkezések Erdélyben a barokk és klasszicizmus korában. Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely. In: Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, II. (XII.) évfolyam, 2007.



Eszmecsere a szócikkről