Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, a hozzá észak felől csatlakozó, gyámkősorra támaszkodó gyilokjárós várfalszakasszal. Az ötszögű hasábon emelkedő építmény bejárata északnyugat felől nyílik, külső homlokfalait rézsűs, szegmentívesen záródó ágyúlőrések törik át. Keleti homlokzatán az 1629-es átépítést megörökítő emléktábla látható, mely két füleslapot tartalmaz. A felső [...]
Kendeffy-kastély, Őraljaboldogfalva
A Malomvíz–Őraljaboldogfalva bekötőúton, kissé különállóan a falu többi épületétől áll a Kendeffy-kastély. A megközelítően téglalap alaprajzú, három egységből álló épület elsősorban a tornyával kelti fel a figyelmet. Az épület domináns neogótikus jellegét – a tornyon kívül – a lőréses mellvéd, a fiatornyok, a csúcsíves ablakok, a kis erkély, és az aszimmetrikus tömegalakítás adja. A kastély egy kőből és téglából mintásra rakott mellvéddel [...]
román–magyar irodalmi kapcsolatok 1945-ig
A román-magyar irodalmi kölcsönhatások a reformáció koráig, Balassi Bálint költészetéig vezethetők vissza, s különösen gazdagok a folklór területén. A tudatos kapcsolatépítés az 1848-as forradalom és szabadságharc utolsó szakaszában (Cezar Bolliac, Nicolae Bălcescu), majd leverése után kezdődik. Ács Károly Pesten román népköltészeti antológiát jelentet meg (1858), Iosif Vulcan szerkesztésében ugyancsak Pesten megindul a Familia c. kulturális-irodalmi hetilap, mely a magyar irodalmat is tolmácsolja és ismerteti. Ugyanakkor a havasalföldi emigráns magyarok Koós Ferenc lelkész körül tömörülve kiadják az első külföldi magyar hírlapot, a Bukaresti Magyar Közlönyt (1860) elindítva ezzel Bukarest magyar irodalmi életét. A kapcsolatok az 1870-es évektől élénkülnek meg műfordítások, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
