Filstich–Kemény-ház, Kolozsvár
Az emeletes, nyújtott trapéz alaprajzú, két belső udvaros lakóház főhomlokzatának kőlapokból kialakított lábazat fölötti felületét profilált, golyvázott övpárkány osztja meg és gazdagon tagolt, szintén golyvázott koronázópárkány zárja. Az így elhatárolt földszint öt, az emelet hat [...]
A Mária halála titulusú katedrális vasbeton szerkezetre épült téglaépület, melynek külső homlokzatait kisbácsi mészkőlapok burkolják. Az észak-dél tájolású, tömbszerű épület egy keskeny, téglalap alaprajzú előcsarnokból és egy görögkereszt alaprajzú hajóból áll, melyhez északon belül félköríves, kívül sokszögzáródású szentély csatlakozik. Az előcsarnokot keletről és nyugatról egy-egy keskeny saroktorony, a nyolcszög öt oldalával záródó [...]
felekezeti identitások a korai újkorban
A felekezeti identitás kialakulása a reformáció, a katolikus reform és az ellenreformáció eredménye. Habár a középkori kereszténység nem volt egységes, mivel a keleti és a nyugati egyházak mellett léteztek különböző közösségek, amelyek kiváltak a hivatalos egyházból és saját egyházat szerveztek, mint pl. a husziták vagy a valdensek, mégsem beszélhetünk felekezetekről. A felekezet, mint vallási alcsoport, amely egy bizonyos hitvallás (latinul confessio) alapján szerveződik és amelynek e közösségben törvényereje van, az újkori kereszténységet jellemzi. Eleinte a katolikus egyházból kivált és saját egyházát szervező protestáns egyházakat illették e fogalommal, azonban a tridenti zsinat (1545--1562) értelmében megreformált katolikus egyházat, sőt még a görögkeleti [...]
beszúr
beszúr
beszúr
