Barokk palota (Egykori vármegyeháza, ma Művészeti Múzeum), Temesvár
A kétemeletes, manzárdtetős, négyzetes alaprajzú épület fő nézete nyilvánvalóan a Dóm térre néző, szimmetrikusan kialakított, 5+1+6+1+5 tengelyes nagyoszloprendes tagolású homlokzat. Kialakításában, szimmetrikus elrendezésében a barokk épületek jellemvonásait tükrözi, díszítőmotívumai azonban már a 19. század ízlésvilágát mutatják. A tengelyeket kompozit fejezetes falpillérek választják el egymástól, amelyek a földszinten sávozott törzsűek, az emeleteken pedig [...]
Az egykori kolostor épületei csak részben maradtak fenn, így a kolostor temploma, sekrestyéje, tornya és a káptalanterem szentélye. A templom a kolostor déli részét képezte. A kolostor templomának belseje teremtemplom kiképzésű; egyetlen egységes terű hajóból és szentélyből áll. A hajó 31,5 méter hosszú és 14,2 méter széles. A templom nyugati homlokzatát két vaskos támpillér szegélyezi. A homlokzat középpontjában helyezkedik el a nyugati főkapu, amelyet két gótikus ablakkeret fog közre. A nyugati főbejárat [...]
A romániai magyar oktatás helyzetét alapvetően változtatta meg az 1948-as „tanügyi reform", s azzal összefüggésben az 1948. aug. 3-án megjelent rendelettörvény, amellyel államosították az egyházi iskolákat: 486 római katolikus, 531 református, 34 unitárius és 7 magyar evangélikus tanintézetet, köztük 27 gimnáziumot, 2 tanító- és 1 óvónőképzőt. Az első időszakban, amíg a rendszer fontosnak tartotta nem csak hirdetni, de demonstrálni is „a nemzetiségi kérdés példás megoldását", az államosítás a magyar nyelvű oktatás kibővítésével járt: Kacsó Sándor által közölt adatok szerint ekkor a magyarság 1798 elemi, 230 közép, 27 pedagógiai iskolával rendelkezett Megszervezték a moldvai csángó magyarok között az anyanyelvi oktatást (1949-ben [...]
beszúr
beszúr
beszúr
