A vár Torockószentgyörgytől keletre, a falu határában helyezkedik el. Habár állaga folyton romlik, helyenként még magas falaival ma is méltóságteljesen emelkedik a falu fölé, mint egy valóságos történelmi ereklye. A várat nyugat felől lehet a legjobban megközelíteni. Odaérve, a várhoz vezető ösvény előtt két egykori bejárat tátong. A bal oldalin belépve közelíthetjük meg a vár legkorábban épült részét, a 14. század közepén emelt lakótornyot (A). A 13–14. században épült [...]
Barokk palota (Egykori vármegyeháza, ma Művészeti Múzeum), Temesvár
A kétemeletes, manzárdtetős, négyzetes alaprajzú épület fő nézete nyilvánvalóan a Dóm térre néző, szimmetrikusan kialakított, 5+1+6+1+5 tengelyes nagyoszloprendes tagolású homlokzat. Kialakításában, szimmetrikus elrendezésében a barokk épületek jellemvonásait tükrözi, díszítőmotívumai azonban már a 19. század ízlésvilágát mutatják. A tengelyeket kompozit fejezetes falpillérek választják el egymástól, amelyek a földszinten sávozott törzsűek, az emeleteken pedig [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
