Szentháromság oszlop (Pestis oszlop), Temesvár

Háromszög alaprajzú lábazatának sarkait voluták díszítik, oldalait pedig (Borovszky Samu azonosítása szerint) a Pestisnek, a Háborúnak és a Kétségbeesésnek szentelt három allegorikus dombormű tölti ki.  A lábazat három sarkán, a voluták fölött Szent Sebestyén, Szent Rókus és Borromei Szent Károly [...]

Görög katolikus templom, Marosvásárhely

A jelenleg a görög keleti ortodoxok által bírt templom több városi utca találkozásánál, egy temető peremén áll. Közelében található a görög keletiek régi fatemploma is. Egyhajós, keletelt, íves szentélyzáródású, homlokzati középtoronnyal épített barokk templom. A hajó északi oldalához alacsony sekrestye csatlakozik. Az oldalhomlokzatokat a nyugati végeken párkányfejezetes pilaszterek szegélyezik, keletebbre pedig egyszerű és páros lizénák tagolják. Íves záródású, vakolt [...]

erdélyi püspökség a középkorban

A „püspökség" (episcopatus) fogalma háromféle értelemben használható: egyrészt jelenti az egyházmegyét mint területi, egyházi közigazgatási egységet (1.), másrészt a püspöki tisztséget és az ahhoz tartozó jogokat, bevételeket és birtokokat (2.), végül pedig az egyes személyek hivatalviselését (3.).1. Az erdélyi egyházmegye megszervezését a történeti szakirodalom általában I. (Szt.) István királyhoz köti, bár erre csak közvetett források (István nagyobbik legendája és gyulafehérvári régészeti leletek) nyomán lehet következtetni. A kutatók döntő többsége szerint az alapításra az erdélyi gyula leverése (1003) után, talán 1009-ben kerülhetett sor, amikor Azo pápai legátus Magyarországon járt, és mind kevesebben tartanak [...]

beszúr

beszúr

beszúr