Görög-katolikus katedrális, egykori minorita templom és kolostor, Kolozsvár
Az Urunk színeváltozása titulusú görög-katolikus katedrális és az egykori kolostor a Hősök sugárútjának déli során, a sugárút és a Hermann Oberth utca kereszteződésénel elterülő, nagy kiterjedésű telken fekszik. A templom épületéhez nyugaton az egykori minorita rendház L alaprajzú kolostora csatlakozik, melynek utcai főhomlokzatát a Haller-család és a minorita rend címerei [...]
A Marosludas és Nagysármás közötti úton haladva, messziről feltűnik a Mezőzáh fölé emelkedő dombtetőn magasló kastély. A falu főútjáról felkanyarodó rozoga úton közelíthető meg az épület, amely a Burszána nevű erdős rész közepén fekszik. Főhomlokzata az útra és a falu fele néz. A kastély L alaprajzú, 50 méter hosszú épület, melynek hosszanti szárnya két traktusos, a merőleges szárny egy traktusos. Az épület alatti pinceszint követi ezt a beosztást. Az épület három sarkán [...]
A ballada mint folklórműfaj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. Műfajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a hősepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejlődéstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada műfajának alműfajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
