Fő tér 24. (a Városi Művelődési Ház, az egykori Kolozsvári Iparos Egylet székhelye), Kolozsvár
Az historizáló stílusú, L alaprajzú, háromszintes épület (pince-földszint-emelet) neoreneszánsz főhomlokzatát alacsony, vakolt lábazat, keskeny övpárkány és profilált, gyámkősorra támaszkodó koronázópárkány tagolja. A homlokzatot a földszinten félkörívesen záródó gyalogkapu és modern, széles kirakat töri át. Az emelet falsíkját [...]
A Salamon-templom a város főterétől keletre levő kisméretű tér keleti részén helyezkedik el. A viszonylag egyszerű megjelenésű épületen sajátos stíluskeveredés figyelhető meg. A néhány évtizede Erdélybe települt örmények első templomuk felépítéséhez a környék késő gótikus templomait vették mintául. Ennek megfelelően a templom torony, hajó és a nyolcszög három oldalával záródó szentély együtteséből áll. A szentély északi oldalához kisméretű sekrestyét [...]
A ballada mint folklórm?faj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. M?fajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a h?sepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejl?déstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada m?fajának alm?fajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a lokális [...]
beszúr
beszúr
beszúr
