A barokk épület arculatáról bizonyos mértékben Mikolai Tóth István 1820-as években keletkezett rajzai és metszetei nyújtanak képet. Ezeken egy 9 tengelyes épület azonosítható, az 5. tengelyben ajtó nyílik az utcára, a 6. tengelyben pedig a ma is meglévő széles nagykapu. A rajz alapján egyértelmű, hogy a két hosszan hátranyúló szárny már ekkor létezett. A fedélszerkezet jól láthatóan zsindellyel fedetett barokkos manzárdtető volt.Az épület mai arculata az 1896-os felújítás eredményeképpen [...]
A kastély a falu alsó végében helyezkedik el, a főútról jegenyesor által határolt út vezet fel hozzá. A historizáló stílusú (neobarokk és neoreneszánsz elemeket ötvöző) kastély épülete két fő tömbből áll, egy tíz ablaktengelyes tömböt keresztez asszimetrikusan egy rövidebb szárny. Az épület hosszú szárnyát nyeregtető fedi, amelyet két végén csigavonalas oromzat zár le. A keresztszárny a keleti valamint a nyugati homlokzaton rizalitot alkot, amelyet magas manzárdtető fed. A manzárdtető kovácsoltvas [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918–1944
A két világháború közötti évtizedekben számos tudományos értékű pálya alakult vagy gazdagodott Székelyudvarhelyen: A vidék tárgyi néprajzának (főképp a fafaragó mesterségnek és a népi viseletnek) kutatásában számottevő eredményeket mondhatott magáénak Haáz F. Rezső, akinek témás rajzait A magyarság néprajza is közölte. Bányai János a nemzetközi geológiai szakirodalomban is ismertté vált a Székelyföld ásványi kincseire irányuló kutatásaival. A szépirodalommal is próbálkozó Lévai Lajos kollégiumi tanár demográfiai, hely- és kultúrtörténeti dolgozataival, a székelység múltjának mozzanatait felidéző színpadi műveivel tűnt ki. Boga Lajost, a gimnázium igazgatóját, eredményes biológiai [...]
beszúr
beszúr
beszúr
