.jpg)
Az egykori Közép-Szolnok vármegye legnagyobb középkori egyházi épülete a Szilágysági dombvidék és az Alföld találkozásánál húzódó dombhát peremén áll, tornya messziről belátható az Érmellék felől. A 12,5 x 27 m-es, téglalap alaprajzú hajóból és a nyolcszög öt oldalával záródó, 14,3 m hosszú, három boltszakasznyi szentélyből álló épülethez nyugaton zömök, háromszintesnek mutatkozó, 1822-ben épült barokk torony, délen pedig egy [...]
Mikó-vár, ma Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda

A Mikó Ferenc által építtetett várkastély napjainkig fennmaradt, a 18. század első felében kialakított külső védművek viszont - lévén, hogy ezek többnyire földből és fából épültek - elpusztultak. Kivételt csak a külső kaputorony képez, amely egykor a külső várárkon átvezető híd végén állt. A várkastély négyszög alaprajzon emelkedik (70 x 75 m), szárnyai egy hozzávetőlegesen négyzetes belső udvart fognak közre. Az épületszárnyak sarkaihoz bástya alakú tornyok illeszkednek, a nyugati [...]
A középkorban Erdély élére a mindenkori magyar király által kinevezett tisztségviselő. A tisztség eredetét illetően a magyar és a román történetírás gyökeresen eltérő véleményt fogalmazott meg. Abban egyetértés van, hogy megnevezése az erdélyi szlávoktól került átvételre és eredetileg katonai vezetőt jelentett. A román történetírás szerint a vajdai tisztség az Erdélyben kialakult romanizált és a rómaiak kivonulása után (i. sz. 271) is itt maradt dák-római, és az ebből kialakult román őshonos népesség tipikus intézményévé vált. A kenézségekbe szerveződött több kisebb helyi közösséget egybefogó, lokális hatalmú vajdák tisztsége a havaselvei és moldvai állam ugyancsak vajdának nevezett középkori [...]
beszúr
beszúr
beszúr