Görög-katolikus székesegyház, Nagyvárad
A templom telke a Főtér és a Iuliu Maniu utca sarkán fekszik. A főtengelyével kelet-nyugat irányban elhelyezett épület latinkereszt alaprajzú és a nyugati végén emelkedő toronyból, naoszból, kereszthajóból és szentélyből áll. Előnytelen megjelenést okoz neki, hogy a főtérre nem a főhomlokzattal, hanem az apszissal néz, ami [...]
A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyeit hordozzák, míg az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Mind alaprajzilag, mind a térszervezés és a homlokzatkialakítás szempontjából teljes a 19. század végének klasszikus színházterveire jellemző szimmetria. Az épület téglalap alaprajzú, méretei 35,4 m x 47,3 m, az első és a hátsó épülettömbök rizalitszerűen ugranak ki kissé a mozgalmas tömegből. [...]
A nyelv területi tagoltságát, egy-egy vidéken kialakult, a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatát, a nyelvjárásokat tanulmányozza. Beletartoznak a nyelvjárási leírások, a nyelvjárási jelenségekről szóló cikkek, tanulmányok, monográfiák. A számon tartott tíz magyar nyelvjárásterület régió közül a csángó, a székely és a mezőségi kimondottan a mai Romániához kötődik, míg a Szatmár környéki, a bihari és kalotaszegi, valamint a bánsági nyelvjárásterületeknek csak egy része.A csángó nyelvjáráskutatás terén a két világháború között mindenekelőtt Csűry Bálint nevét kell megemlítenünk. Tanulmányai a moldvai csángó igealakokról, a székely és a csángó [...]
beszúr
beszúr
beszúr
