Kendeffy-palota, Királyi Tábla, Marosvásárhely
A néhai Szent Miklós utca déli házsorában, a Teleki Téka épületével átellenben elhelyezkedő kétszintes, tíztengelyes épület. Alaprajza téglalap alakú, udvari homlokzatának szélein két kis kiugró tömbbel. Az épület tömegét a manzárdtetővel fedett erőteljes középpavilon határozza meg; az épület többi részét kontyolt nyeregtető fedi.Az épület legfontosabb művészettörténeti értéket a főhomlokzat jelenti, mely a klasszicizáló későbarokk építészeti formanyelv erdélyi [...]
A téglalap alaprajzú, belső udvaros épület a Fő tér, a Jókai és a Kötő utcák által határolt nyújtott, keskeny telken fekszik. A palota Fő tér felőli, téglalap alaprajzú, háromszintes szárnyát hattengelyes keleti főhomlokzata és a Jókai utca felőli tizenkét tengelyes mellékhomlokzata határozza meg, melyhez nyugaton kétszintes, U alaprajzba szerkesztett, a hátsó utcával közlekedő szárnyak csatlakoznak. A háromszintes épülettömb homlokzatait alacsony, vakolt lábazat, keskeny, profilált övpárkány és konzolokra [...]
A kaláka (románul: clacă) olyan társas munkavégzési forma, amelynek keretében egy adott közösség (vagy ezen belül rokoni, területi vagy baráti alapon szerveződő csoportok) tagjai a csoport egy tagjának adott helyszínen, egyszerre, közösen munkát végeznek. A szakirodalom néha ide sorolja azt az esetet is, amikor a csoport tagjai az általuk alkotott közösségnek, intézménynek (egyházközség, gazdatársaság) végeznek valamilyen munkát, de ebben az esetben a kaláka néhány elve (például: visszasegítés) nem alkalmazható, így azt mondhatni, hogy ezek ugyan társas munkavégzési formák, de különböznek a fentebbi módon értelmezett kalákáktól. A kalákában résztvevők mintegy meghitelezik a kaláka szervezőjét, akinek aztán kötelessége az őt megsegítőknek a maga során [...]
beszúr
beszúr
beszúr
