A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot [...]
Református templom, Aranyosgerend
A templom alaprajza egyszerű: egyenes záródású szentélyből, hajóból és toronyból áll. Déli bejáratához kis előcsarnok csatlakozik, mely egyben a kriptába vezető lépcsőt is takarja. A nyeregtetővel fedett, fehérre vakolt épület sarkait kváderek hangsúlyozzák. Kövei minden bizonnyal az ókori Potaissa romvárosából származnak, erről tanúskodnak a falszövetben felbukkanó, a legutóbbi restauráláskor kibontott és azóta szabadon hagyott római sírkövek töredékei és feliratos kövei. A torony alsó [...]
forráskiadványok a középkori Erdélyről
Magyarország középkori történetének konvencionális időhatára a mohácsi csatavesztés éve (1526), az erdélyi kutatás viszont Buda török kézre kerülését (1541) tekinti korszakhatárnak. A középkori Magyarország történetére vonatkozóan kevés elbeszélő forrás maradt fenn, ezért a korszak legfontosabb kútfőit a latinul (kisebb számban németül vagy más, pl. [...]
beszúr
beszúr
beszúr
