A falu központján áthaladó út mentén, egy kis magaslaton helyezkedik el a késő barokk református templom. Az észak-dél tájolású épület hármas – torony, hajó, szentély – térszerkezetű, külseje egyszerű kialakítású. Vegyes kő-tégla falazatból épült és terméskő lábazaton áll. A fő- és egyben az egyedüli, bejárat a déli oldalon van. Ezen homlokzat domináns eleme a kétszintes torony, amely középen helyezkedik el. A toronynak leszelt sarkai vannak, a földszinten fektetett ovális, a felső szinten pedig [...]
A Vízi-kapu (Wasser Thor) a vár keleti oldalán nyílik. Két nagy támpillér fogja közre a kapu külső nyílását, amelyet a védősánc (földhányás) külső lejtőjébe ástak be. A kosáríves kapunyílást lizénák keretelik, amelyek egy vízszintes párkányt tartanak. A kapualj külső szakasza keskenyebb, mint a belső, teljes hosszát kosáríves metszetű, barokk boltozatok fedik. A [...]
Politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó" (K. Lengyel Zsolt: i. m. 219) politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a Trianon utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét" kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni. „...a transzilvanista ideológiának - állapította meg Pomogáts Béla - a legtöbb [...]
beszúr
beszúr
beszúr
