A négyzetes alaprajzú, belső udvaros, sarokrizalitos épület főhomlokzata a város főútjára/főterére néz, hátsó homlokzatának középső szakasza pedig a Drăgălina utca felé nyitott. Innen közelíthető meg az udvar. Az alapvetően kétszintes épület főhomlokzata 2+6+3+6+2 tengelyes; a középső három, rizalitként kialakított tengely kialakítása hangsúlyozza igazán az épület jelentőségét. Három félkörös záródású árkáddal megnyitott átjáró alkotja a rizalit földszintjét, [...]
Római katolikus székesegyház, Nagyvárad
A székesegyház hatalmas mérete ellenére sem tartozik a legszebb 18. századi barokk templomok közé, aminek két fő oka a stílusegység hiánya és a helytelen arányok. Hillebrandt szelleme, mely a templom egész külső tagolását vezette nem számolt a nagy felületek arányos betöltésével. Áll ez különösen a város [...]
A Trianon után Romániához került magyarlakta területeken született irodalmat ideológiai és politikai vonatkozásban meghatározni törekvő fogalom.Erre az irodalomra az „erdélyi" helyett a „romániai" jelzőt elsőnek a konzervatív irodalomtörténész Kristóf György használta. Fogalomhasználatát 1924-ben megjelent tanulmánykötete (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője) zárófejezetében így indokolta: „... az irodalomban az erdélyiség programszerű követelése és követése érlelte meg bennem azt a meggyőződést, hogy az »erdélyi« kifejezés közművelődési és művészi szempontból sem nem indokolt, sem nem jogosult [...] Az erdélyiség csak a művészet síkjára fölemelve jelent irodalmi értéket. Közművelődési s főleg nyelvi és irodalmi szempontból [...]
beszúr
beszúr
beszúr
