Szent Miklós templom, Gyergyószentmiklós
A templomhajó és a torony szokatlanul kapcsolódik egymáshoz, a torony a hajó délnyugati oldalához csatlakozik, ennek köszönhetően a nyugati homlokzat kiképzése aszimmetrikus. A hajó és a sokszögzáródású szentély egyetlen tömeget alkot, déli oldalához toronyfeljárót és két portikuszt, az északihoz pedig egy [...]
Az épület fő nézete a 19. században átalakított északi homlokzat. Földszintjén végig, 2+3+1+3+2 tengelyen keresztül félkörös záródású, szemöldökei révén csúcsívessé alakított párosablakok nyílnak, a középső tengelyben pedig az épület két falpillér által határolt, az ablakok kialakításához igazodó főkapuja. Az emeleten, 2+7+2 tengelyben, két szintnek megfelelő méretű, erősen historizáló, félkörös záródású, csúcsíves [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
