Egy 1915 előtti képeslap tanúsága szerint az épület főutcára néző homlokzatán kosáríves kapu nyílt, fölötte erkély helyezkedett el, a homlokzatot timpanon zárta le. A szabályosan ismétlődő egyeneszáródású, díszítetlen ablakok, a faltükrök és a háromszögoromzat arról tanúskodnak, hogy a barokk palota homlokzata egy klasszicizáló átalakításon eshetett át. A XX. század elején, a szálloda kialakításakor az épület ismét visszanyerte barokkos külsejét, hiszen a [...]
Vajdahunyad vára a város fölé emelkedő dombtető szélére épült, közvetlenül a Zalasd patak mellett. Nehezen védhető helyről van szó, és emiatt mindig is kételyek merültek fel a vár hadászati jelentőségével kapcsolatban. Összességében nagyon jól átgondolt, építészetileg szépen megtervezett, a könnyebb tűzfegyverek használatát is lehetővé tevő, igényes várról van szó. Hunyadi legkorábbi építkezéseinek szakaszában egy armírozott élekben végződő, ovális falgyűrű [...]
erdélyi püspökség a középkorban
A „püspökség" (episcopatus) fogalma háromféle értelemben használható: egyrészt jelenti az egyházmegyét mint területi, egyházi közigazgatási egységet (1.), másrészt a püspöki tisztséget és az ahhoz tartozó jogokat, bevételeket és birtokokat (2.), végül pedig az egyes személyek hivatalviselését (3.).1. Az erdélyi egyházmegye megszervezését a történeti szakirodalom általában I. (Szt.) István királyhoz köti, bár erre csak közvetett források (István nagyobbik legendája és gyulafehérvári régészeti leletek) nyomán lehet következtetni. A kutatók döntő többsége szerint az alapításra az erdélyi gyula leverése (1003) után, talán 1009-ben kerülhetett sor, amikor Azo pápai legátus Magyarországon járt, és mind kevesebben tartanak [...]
beszúr
beszúr
beszúr
