Az L alaprajzú épület Színház utcai szárnyának végéből egy átjáró vezet a belső udvarra. A gyalogos bejáró és az emeletre vezető lépcsőház a Szilágyi Dezső utcai oldalon található. Az épület alaprajzi rendszerének kialakítása, és elsődleges funkciója, az eredeti tervek hiányából fakadóan csak feltételezéseket engedélyez. A földszintet feltehetőleg teljes egészében a tulajdonos hat szobás lakása töltötte ki. A személyzeti szobák az udvar irányába eső részen helyezkedtek [...]
A belső udvaros palota egy szabálytalan négyszögű telekre épült, amelyet két utca fog közre. A szomszédos telkek fele világítóudvarokat alakítottak ki. A szintek közötti közlekedést a Fő utcai szárnyban, az udvaron elhelyezkedő főlépcső, továbbá a szemközti szárnyban levő hátsó lépcső biztosítja. Egy második hátsó lépcsőházzal is rendelkezik az épület, a Fő utcai szomszédos telek fele eső világítóudvarban. Az idők során a palota belső elosztása változott: kisebb lakásokat hoztak létre, vagy [...]
A nyelv területi tagoltságát, egy-egy vidéken kialakult, a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatát, a nyelvjárásokat tanulmányozza. Beletartoznak a nyelvjárási leírások, a nyelvjárási jelenségekről szóló cikkek, tanulmányok, monográfiák. A számon tartott tíz magyar nyelvjárásterület régió közül a csángó, a székely és a mezőségi kimondottan a mai Romániához kötődik, míg a Szatmár környéki, a bihari és kalotaszegi, valamint a bánsági nyelvjárásterületeknek csak egy része.A csángó nyelvjáráskutatás terén a két világháború között mindenekelőtt Csűry Bálint nevét kell megemlítenünk. Tanulmányai a moldvai csángó igealakokról, a székely és a csángó [...]
beszúr
beszúr
beszúr
