Református kollégium épületegyüttese, Marosvásárhely
A XX. század elejének marosvásárhelyi gazdasági és építészeti fellendülése idejére az intézmény kinőtte az auditórium és könyvtár szűkös barokk-kori épületét. A helyére emelt, Bolyai térre néző impozáns szecessziós főépület 1908–1909-ben készült el. Terveit a mintegy 300 [...]
Kézdivásárhely történelmi központja
A nemzeti szinten védett történeti városközpontot a Gábor Áron tér és a körülötte elhelyezkedő udvarterek alkotják. Ez az övezet tehát két különböző jellegű egységet foglal magába: egyrészt magát a Főteret az erre néző, szinte folyamatos frontot alkotó homlokzatokkal, másrészt pedig az udvarterek sorát. A Főtér kisebb beavatkozásokat leszámítva nagyrészt 20. század eleji arculatát őrzi. Központi, parkosított része a térből enyhén kiemelkedik. Ennek közepén helyezték el Gábor Áron [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
