Evangélikus plébániatemplom, Beszterce
A város központi terén álló, keletelt, háromhajós csarnoktemplomot egy sokszögzáródású szentély, az északi oldalon hozzákapcsolódó sekrestyével, az oldalfalain két-két előcsarnokos mellékkapuval ellátott hosszház és az épület északnyugati sarkához kapcsolódó, lépcsőtornyos saroktorony alkotja. Az alaprajz számos tengely-eltolódása - amelyek közül a legszembetűnőbb talán a nyugati homlokzat ferde síkja - már első látásra sejteti, hogy több építési szakasszal kell számolnunk. [...]
Egykori evangélikus gimnázium, ma a Johannes Honterus Főgimnázium B épülete, Brassó
A Johannes Honterus Líceum B épülete a Fekete-templom déli oldalán húzódik, azon a helyen, ahol a 16. században a Johannes Honterus (1498–1549) által alapított első humanista iskola állt. A mai iskola egy három szintes, öt tengelyes klasszicista épület, mely második emeletén függő-folyosóval kapcsolódik a líceum C épületéhez. A négyszögű alaprajzi elrendezés, az épületet a belsőben átszelő folyosót és arról nyíló osztálytermeket rejt, melyekhez a központi tengelyben elhelyezett díszlépcső vezet. Az [...]
A magyar botanikai szakirodalomnak megvan a maga elnevezésrendszere, amely a nyelvújítás korában a latin nómenklatúrát követve alakítódott ki, és éppen a szaknyelvi használat által kodifikált. A tudományos, mesterséges névadás mellett továbbra is élő hagyomány a népi - spontán és motivált - névadás. A népi névanyag gyakran pontatlan természetismeretről, de jó megfigyelőképességről árulkodik, és nem ritkán szellemes tájnyelvi elnevezéseket eredményez. Azt illetően, hogy milyen szemlélet eredményezte a népi növényneveket, elfogadott nézet: „Ahány növény, szinte annyiféle volt az indíték" (Péntek-Szabó 1996. 129).Népi növénynevek kutatása. Az etnobotanikai útmutató szerint: „A növénynevek gyűjtésében egy alapvető [...]
beszúr
beszúr
beszúr
