Jézus Szíve kápolna, Székelyudvarhely
Székelyudvarhely egyik legtöbbet emlegetett és egyben legvitatottabb eredetű műemléképülete, a Jézus Szíve kápolna a Keresztúr felé kivezető út mentén, a hajdani Gyárosfalva területén fekszik. Gyárosfalva 1571-ben Udvarhelybe olvadt, s lakosai beköltözése után a falu szinte egyetlen emléke a Jézus Szíve kápolna maradt. Könnyen meglehet, hogy a Gyárosfalva településnév Udvarhely - mint Árpád-kori királyi birtokközpont - egyik szolgáltató-településének s kovácsainak emlékét őrzi. A festői völgyben fekvő, [...]
Római katolikus templom, Csíkszentkirály
Az Olt árterének szélén emelkedő templomot körkörös, de enyhén szabálytalan kő cinteremfal övezi, amelyet a folyó felől támpillérek erősítenek. A cinteremfal északnyugati és délnyugati felén nyíló 17. századi boltozott kapuépítményeken keresztül jutunk a cinterembe. A délnyugati kapu, háromszögű, lépcsőzetes élű oromzatába írt 1692-es évszám a kerítőfal építésének idejére utal. Az északnyugati kapuépítmény lépcsőzetes párkánya fölött nyeregtető [...]
A hiteleshelyek tevékenységének vizsgálata régóta kedvelt témája a magyar történetkutatásnak, bizonyára mivel olyan intézményről van szó, amely a magyar jogfejlődés sajátos terméke. A középkor századaiban Nyugat Európában ismeretlen volt az a jelenség, hogy egyházi testületek saját pecsétjük alatt mások ügyeiben bocsássanak ki olyan oklevelet, mely általános elismertségre tartott számot. Antik előzmények alapján a romanizált területeken közjegyzők, Franciaországban pedig emellett még a városi jegyzők látták el azt a feladatkört, mely Magyarországon lényegében a közjegyzők működését végző hiteleshelyekre hárult.A XII. század végétől Magyarországon a székes- és jelentősebb társaskáptalanok magánjogügyletek írásba [...]
beszúr
beszúr
beszúr
