A kastély a falu alsó végében helyezkedik el, a főútról jegenyesor által határolt út vezet fel hozzá. A historizáló stílusú (neobarokk és neoreneszánsz elemeket ötvöző) kastély épülete két fő tömbből áll, egy tíz ablaktengelyes tömböt keresztez asszimetrikusan egy rövidebb szárny. Az épület hosszú szárnyát nyeregtető fedi, amelyet két végén csigavonalas oromzat zár le. A keresztszárny a keleti valamint a nyugati homlokzaton rizalitot alkot, amelyet magas manzárdtető fed. A manzárdtető kovácsoltvas [...]
A kerlési evangélikus templom a falu fő útjának, a „Szászok utcájának” közepén helyezkedik el, nyugati homlokzata az utcára merőleges. Jobboldalán az evangélikus parókia épülete található, amely a templom után épült, egyes ablakai a templom csúcsíves ikerablakait másolják. A nagyméretű templom egy [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
