A kerlési evangélikus templom a falu fő útjának, a „Szászok utcájának” közepén helyezkedik el, nyugati homlokzata az utcára merőleges. Jobboldalán az evangélikus parókia épülete található, amely a templom után épült, egyes ablakai a templom csúcsíves ikerablakait másolják. A nagyméretű templom egy [...]
Irgalmasrendiek kórháza, Nagyvárad
Az egykori rendházból és templomból álló épületegyüttes úgy helyezkedik el – a Főutca északi végén és az innen keletre nyíló kis utca sarkán, – hogy leginkább a rendház nyugati, utcafrontos traktusa érvényesül. A másik épületszárny, keleti végén a templommal egy keskeny előkertre néz. Az épület helyiségei az udvari homlokzaton végighúzódó folyosókról közelíthetők meg. A kilenc illetve hat tengelyes utcai homlokzatait az 1920-as években átalakították, az ablakok [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
