Kalotadámos, református templom
A kalotadámosi református templom a Kalotaszeg egyik legjellegzetesebb egyházi műemléke. A templom a falu közepén emelkedik, nem túl magas kőfal öleli körül, melynek két, nyugatról és keletről nyíló bejárata van. A bejáratok egyszerűek, fából készültek, a nyugati kapu 1937-es. E kapu mellé a cinteremfalba feliratos márvány emléktáblát helyeztek, melyből kiderül, hogy a torony – tulajdonképpen a toronysisak – 1800-ban készült, a kőkerítés pedig 1866-ban, 1636 ezüst húszas költséggel. A keleti kapu melletti emléktábla [...]
A 16 tengelyes Kossuth utcai (Independenţei) és az 5 tengelyes Nagyvásár téri (1 Decembrie) szárnyból álló kétemeletes bérpalota tömegét leginkább a kúp alakú toronnyal lezárt, ívelt vonalú, 3 tengelyes zömök sarki rész határozza meg. A ritmikusan váltakozó, hajlított ívű oromzatokat hullámvonalú koronázópárkány köti össze, mindkettőt csipkézett, növényi és geometrikus elemekből építkező dombornyomásos fémlemezek díszítik. A földszint jellegtelen, négyszögű [...]
A Trianon után Romániához került magyarlakta területeken született irodalmat ideológiai és politikai vonatkozásban meghatározni törekvő fogalom.Erre az irodalomra az „erdélyi" helyett a „romániai" jelzőt elsőnek a konzervatív irodalomtörténész Kristóf György használta. Fogalomhasználatát 1924-ben megjelent tanulmánykötete (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője) zárófejezetében így indokolta: „... az irodalomban az erdélyiség programszerű követelése és követése érlelte meg bennem azt a meggyőződést, hogy az »erdélyi« kifejezés közművelődési és művészi szempontból sem nem indokolt, sem nem jogosult [...] Az erdélyiség csak a művészet síkjára fölemelve jelent irodalmi értéket. Közművelődési s főleg nyelvi és irodalmi szempontból [...]
beszúr
beszúr
beszúr
