Római katolikus templom, Csíkszentkirály
Az Olt árterének szélén emelkedő templomot körkörös, de enyhén szabálytalan kő cinteremfal övezi, amelyet a folyó felől támpillérek erősítenek. A cinteremfal északnyugati és délnyugati felén nyíló 17. századi boltozott kapuépítményeken keresztül jutunk a cinterembe. A délnyugati kapu, háromszögű, lépcsőzetes élű oromzatába írt 1692-es évszám a kerítőfal építésének idejére utal. Az északnyugati kapuépítmény lépcsőzetes párkánya fölött nyeregtető [...]
Nemes-Knoblauch-ház, Kolozsvár
Az U alaprajzú háromszintes barokk műemléképület az Unió (Memorandumului) utca északi sorának közepén található. Alaprajzi elrendezése az utca vonalával párhuzamos, központi részén második emelettel is felmagasított emeletes főszárnyból, valamint az erre merőleges keleti és nyugati, szintén emeletes udvari [...]
1958-ban az általános iskolai magyar nyelv és a középiskolás magyar irodalom tankönyvek szerzői-szerkesztői ellen indított politikai koncepciós per. Előzménye, hogy 1955-56-ban, az oktatási minisztérium új magyar nyelv és irodalom tankönyvek (szöveggyűjtemények) összeállítására, megíratására adott megbízást több, az oktatásban kiváló kolozsvári középiskolai és egyetemi tanárnak. A tankönyvek egy része elkészült és meg is jelent, tükrözve a magyar forradalom előtti idők oldottabb, az irodalmi örökség irányában is tárgyilagosabb szellemét. A magyar forradalom leverését követő politikai megtorlások rendjén aztán a „nacionalizmus és nemzeti elszigetelődés" előlegezett vádja alapján ezeket a tankönyveket újralektoráltatták és szerzőiket, szerkesztőiket felelősségre vonták.A felelősségre vonásnál, amelynek színhelye a bukaresti Párttörténeti Múzeum előadóterme volt, maga a pártfőtitkár, Gheorghiu-Dej elnökölt. A vádat a KB Propagandaosztályának vezetője, Traian Pop (későbbi oktatásügyi miniszterhelyettes, a 80-as években budapesti román nagykövet) és a Sajtófőigazgatóság (a cenzúrahivatal) vezetője, Dumitru Ardeleanu terjesztette elő, s ebben a tankönyveket „nacionalista szellemmel, az irredentizmust tápláló nemzeti gőggel, ellenforradalmi tartalmak becsempészésével" vádolták (többek között a Hymnus és a Szózat, továbbá Berzsenyi Dániel és Petőfi Sándor néhány verse szerepelt a szöveggyűjteményben). Az általános iskolai tankönyvek helyesírási szótári részében pedig felülről lefelé összeolvasott szavakból konstruált mondatok képezték az „ellenforradalmi tartalmak becsempészése" vádját.A támadások éle a Tanügy¬minisztériumban létrehozott Nemzetiségi Osztály ellen irányult, amelyet még 1956-ban létesítettek és amelynek vezetője Bányai László (a Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora) volt. Gyakorlatilag azonban a tankönyvkiadó magyar szerkesztőségének és a magyar tanárok közösségének megfélemlítését kívánták elérni. Fegyelmi büntetéssel megfosztották állásától a tankönyvek szerkesztőit: Bernád Ágostont és Hatházy Ferencet, a lektorok közül Soó Évát, fegyelmit kapott az irodalomtörténeti szöveggyűjtemények szerkesztője, Negreanuné Győri Magda, valamint a lektorai (Csehi Gyula, Dévai Ilona, Jancsó Elemér, Szigeti József) is. A kiadó több szerkesztőjét, a tankönyvszerzők közül pedig Fejér Miklóst és Nagy Jenőt, valamint a korábban egy másik koncepciós perben elítélt Gazda Ferencet hónapokon át a Securitate is vallatta, és a legbrutálisabb eszközökkel megpróbálták rákényszeríteni őket arra, hogy ismerjék el a vádakat. Végül Gazda Ferencet 10 évre ítélték, Fejér Miklós, Jócsák János és Nagy Jenő pedig csak évek múlva térhetett vissza a tanügybe.Az eredmény az lett, hogy mintegy tíz évre úgyszólván megbénult a magyar tankönyvkiadás. Új tanterveket dolgoztattak ki, amelyekben a magyar irodalomoktatást szinte teljesen megfosztották történelmi összefüggéseitől, tankönyvek helyett csak szöveggyűjtemények készülhettek, amelyekben román irodalmi szemelvényeknek is szerepelniük kellett, a középiskolák utolsó osztályának tananyagát pedig kizárólag az 1918 utáni romániai magyar irodalom tette ki.Nagyobb összefüggésben ekkor indult be átfogó rendszerességgel az addig önállóan működő magyar általános és középiskolák összevonása a román tannyelvű iskolákkal, ami hosszabb távon a magyar párhuzamos osztályok elsorvasztását, felszámolását eredményezte. (RMIL)
beszúr
beszúr
beszúr
