Wolphard–Kakas-ház (ma a Képzőművészeti Egyetem és bank székhelye), Kolozsvár
A kolozsvári reneszánsz polgárházak legkiemelkedőbb emléke, az egykori Wolphard-Kakas-ház helyén háromszintes, L alaprajzú, historizáló stílusú épület áll, mely főhomlokzatának földszintjét vízszintes sávozás, emeleteit téglaburkolat díszíti. A műmárvány lapokkal burkolt lábazatos, keskeny [...]
A 16 tengelyes Kossuth utcai (Independenţei) és az 5 tengelyes Nagyvásár téri (1 Decembrie) szárnyból álló kétemeletes bérpalota tömegét leginkább a kúp alakú toronnyal lezárt, ívelt vonalú, 3 tengelyes zömök sarki rész határozza meg. A ritmikusan váltakozó, hajlított ívű oromzatokat hullámvonalú koronázópárkány köti össze, mindkettőt csipkézett, növényi és geometrikus elemekből építkező dombornyomásos fémlemezek díszítik. A földszint jellegtelen, négyszögű [...]
Az első erdélyi nyomdák az 1529-ben Nagyszebenben és 1535-ben Brassóban létesült szász nyomdák voltak, amelyekben azonban magyar nyelvű művek is jelentek meg. A növekvő magyar olvasmányigény kielégítésére Heltai Gáspár Kolozsváron már 1550-ben, a Bécsből Erdélybe telepedett Hoffhalterek pedig Nagyváradon 1565-ben alapítottak nyomdát. A 16. század második felében ezeket követte a gyulafehérvári (1567), a szászvárosi (1581), az abrudbányai (1596) könyvnyomtató műhely, amelyekben együttesen 242 könyv készült e században, s ezek közül 134 volt magyar nyelvű (103 latin, 5 német vagy román). A nyomtatott könyv iránti érdeklődést s az anyanyelvű magyar könyvkiadást a protestáns-katolikus hitviták is fokozták.A 17. században újabb nyomdaalapításokról vannak adataink: Szenczi Kertész [...]
beszúr
beszúr
beszúr
