Mátyás király szülőháza, Kolozsvár
A ház jelenleg is saroképületként jelenik meg, főhomlokzatával az óvár déli kapuja előtt kialakult kis térre tekint. Keleti oldalát az egykori Klastrom utca határolja, nyugati oldala beépített, észak felöl pedig az udvar csatlakozik hozzá. Négytengelyes épület, pinceszinttel, földszinttel és emelettel. Homlokzatát az 1899-ben másolt keresztosztós ablakkeretek tagolják, illetve egy sarokarmírozás töri meg függőlegesen. Csúcsíves kapuja boltozott kapualjba vezet. A földszint keleti és nyugati traktusból, illetve a közöttük [...]
A hármas térfűzésű – nyugati torony, hajó, sokszögzáródású, beugró szentélyből álló –, támpilléres, késő gótikus templom a város főtéren, a főút északi oldalán fekszik. Viszonylag új betonkerítés övezi. A hajó nyugati homlokzatához kapcsolódik a 19. századi, [...]
román–magyar irodalmi kapcsolatok 1945-ig
A román-magyar irodalmi kölcsönhatások a reformáció koráig, Balassi Bálint költészetéig vezethetők vissza, s különösen gazdagok a folklór területén. A tudatos kapcsolatépítés az 1848-as forradalom és szabadságharc utolsó szakaszában (Cezar Bolliac, Nicolae Bălcescu), majd leverése után kezdődik. Ács Károly Pesten román népköltészeti antológiát jelentet meg (1858), Iosif Vulcan szerkesztésében ugyancsak Pesten megindul a Familia c. kulturális-irodalmi hetilap, mely a magyar irodalmat is tolmácsolja és ismerteti. Ugyanakkor a havasalföldi emigráns magyarok Koós Ferenc lelkész körül tömörülve kiadják az első külföldi magyar hírlapot, a Bukaresti Magyar Közlönyt (1860) elindítva ezzel Bukarest magyar irodalmi életét. A kapcsolatok az 1870-es évektől élénkülnek meg műfordítások, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
