A négyzet alaprajzú saroképület architektúrájában és díszítésében a szecesszió dominál. Az ívelt tartóelemekkel megtámasztott két felső szint kiugrik a földszint síkjából, a szimmetrikusan kialakított homlokzatok szélső tengelyeit kivéve, melyeket erkélyek csatolnak a kiugró részhez. A [...]
.jpg)
Az egykori Közép-Szolnok vármegye legnagyobb középkori egyházi épülete a Szilágysági dombvidék és az Alföld találkozásánál húzódó dombhát peremén áll, tornya messziről belátható az Érmellék felől. A 12,5 x 27 m-es, téglalap alaprajzú hajóból és a nyolcszög öt oldalával záródó, 14,3 m hosszú, három boltszakasznyi szentélyből álló épülethez nyugaton zömök, háromszintesnek mutatkozó, 1822-ben épült barokk torony, délen pedig egy [...]
koraújkori források Erdély történetéről
A 16. század közepétől kiépülő erdélyi fejedelmi adminisztráció, valamint a megyei, széki és városi hatóságok rohamosan növekedő irattermelése a 17. század végéig százezres nagyságrendű iratanyagot eredményezett. A korszak forrásviszonyairól, pontosabban okleveles és elbeszélő forrásairól a következő számszerű adatokkal rendelkezünk: Jakó Zsigmond becslése szerint az 1541-1700 közötti időszakból mintegy 150 ezer darab oklevél maradt meg, melyeknek hozzávetőleg fele magyar, fele pedig latin és német nyelvű, a közismert Craciun-Ilieş-féle repertórium (Repertoriul manuscriselor de cronici interne sec. XV-XVII. privind istoria Romaniei. Bucureşti, 1963.) pedig több mint 200 elbeszélő forrásról (napló, krónika, emlékirat) tud. Minthogy a központi kormányzati tényezők iratanyagát őrző fejedelmi levéltár a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
