A palota Arad egykori főterének, a Szabadságtérnek a közvetlen közelében áll. Arad főútja - az egykori Aczél Péter utca (ma Revoluţiei), a Vasile Goldiş és a Românului utca által közrezárt telken épült U alaprajzú, négyszintes, belső udvaros épület, amelynek leghosszabb (az U keresztszárát alkotó) homlokzata a Goldiş utca [...]
Az épület alaprajza szokatlan: egy hosszú hajóból, sokszögzáródású szentélyből és a hajó délnyugati oldalához csatolt négyszögű toronyból áll. A zsindellyel fedett magasba szökő tört nyeregtetős hajót és az annál alacsonyabb szentély zsindelyes tetőzetét fagyámok támasztják alá. A nyugati homlokzatot csupán a csúcsíves bejárat és a fölötte levő kitört kőrácsú, kisméretű körablak töri át, a magas oromfal üres. A torony armírozott sarkait három vastag, zömök [...]
A ballada mint folklórműfaj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. Műfajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a hősepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejlődéstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada műfajának alműfajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
