Ágostai hitvallású szász evangélikus főtemplom (Fekete templom), Brassó
A brassói ágostai hitvallású szász evangélikus közösség főtemplomát a 17. század végi nagy tűzvész óta köznyelven Fekete templomnak nevezik. Gótikus történetéről szólva, a reformációt megelőző időszakról lévén szó, a leghelyesebb, ha Szűz Mária-plébániatemplomnak nevezzük. A templom Brassó belvárosának, az egykor várfallal körülvett [...]
Római katolikus templom, Csíkszentkirály
Az Olt árterének szélén emelkedő templomot körkörös, de enyhén szabálytalan kő cinteremfal övezi, amelyet a folyó felől támpillérek erősítenek. A cinteremfal északnyugati és délnyugati felén nyíló 17. századi boltozott kapuépítményeken keresztül jutunk a cinterembe. A délnyugati kapu, háromszögű, lépcsőzetes élű oromzatába írt 1692-es évszám a kerítőfal építésének idejére utal. Az északnyugati kapuépítmény lépcsőzetes párkánya fölött nyeregtető [...]
Az 1919-1940 közötti időszakban az erdélyi (vagyis akkor már romániai) magyar könyvtermelés helyzete alapvetően változik meg. A korábbi erőteljes központosodás és a szellemi termés Budapestre irányuló áramlásának megszűntével a nagyobb erdélyi magyar szellemi központokban éppúgy, mint kisebb városokban, sőt falvakban is, kis és közepes nyomdák sokasága létesül vagy fejlődik s játszik szerepet rövidebb-hosszabb ideig a magyar könyvtermés gyarapításában. Jelentős mértékben megnő a könyvtermelés mennyisége: Monoki István adatai szerint 1919-1940 között összesen 6968 önálló mű hagyja el a nyomdákat (azaz évi átlagban 316). Az 1919-1922 közötti időszakban - a megszerveződés éveiben - az évi könyvtermés 73-ról 285-re emelkedik, majd következik a virágzás szakasza [...]
beszúr
beszúr
beszúr
