Szentháromság oszlop (Pestis oszlop), Temesvár
Háromszög alaprajzú lábazatának sarkait voluták díszítik, oldalait pedig (Borovszky Samu azonosítása szerint) a Pestisnek, a Háborúnak és a Kétségbeesésnek szentelt három allegorikus dombormű tölti ki. A lábazat három sarkán, a voluták fölött Szent Sebestyén, Szent Rókus és Borromei Szent Károly [...]
A község alsó részében, egy dombhajlaton fekszik Farnas kis méretű, keletelt temploma. Az épülettől délnyugatra magas kőalapra helyezett zsindellyel fedett, valószínűleg 18. századi szoknyás fa harangláb áll. A Szentléleknek szentelt harangját 1475-ben öntötték. Latin nyelvű, gótikus minuszkulás felirata a következő: Ad honorem sp(iritu)s sanctus a(nno) d(omini) mcccclxxv. (A Szentlélek tiszteletére 1475. évben). A templom téglalap alarajzú hajójához keleten sokszögzáródású szentély, délen egy kis méretű, [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
