Az egykori Biasini Szálló, Kolozsvár
Az U alaprajzú, egyemeletes épület telkét dél felől az Avram Iancu, az egykori Petőfi utca, kelet felől a Házsongárdi temető parkolója, nyugat és dél felől egy-egy magánterület határolja. Az épület két nyújtott téglalap alaprajzú szárnyból, valamint a keleten csatlakozó rövid szárnyból áll, udvarán számos jelentéktelen melléképület sorakozik.Az egykori Biasini Szálló főhomlokzatát felső felén félpálcával tagolt, pinceszellőzőkkel áttört, mészkőburkolatú lábazat, profilált [...]
Brassót egykor duplafalú, négyszögű erődítmény védte, mely a Cenk hegy és a Warthe domb közti völgyben fekvő városrészt kerítette. A 19. században a gyors fejlődésnek induló város az erődítmény határait túlnőtte, szervesen összeolvadt a középkori település elővárosaival így az erődítmény [...]
A Trianon után Romániához került magyarlakta területeken született irodalmat ideológiai és politikai vonatkozásban meghatározni törekvő fogalom.Erre az irodalomra az „erdélyi" helyett a „romániai" jelzőt elsőnek a konzervatív irodalomtörténész Kristóf György használta. Fogalomhasználatát 1924-ben megjelent tanulmánykötete (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője) zárófejezetében így indokolta: „... az irodalomban az erdélyiség programszerű követelése és követése érlelte meg bennem azt a meggyőződést, hogy az »erdélyi« kifejezés közművelődési és művészi szempontból sem nem indokolt, sem nem jogosult [...] Az erdélyiség csak a művészet síkjára fölemelve jelent irodalmi értéket. Közművelődési s főleg nyelvi és irodalmi szempontból [...]
beszúr
beszúr
beszúr
