A Kemény-kastély a falu déli oldalán, a Paszmos felé vezető út mentén egy magaslaton helyezkedik el. A nyújtott téglalap alaprajzú két szintes épület főhomlokzata észak felé néz, a homlokzat középtengelyében a lépcsőházat magába foglaló rizalit látható. A három tengelyes rizalit földszintjének közepéről nyílik az félköríves záródású bejárati ajtó, amelyet kétoldalt egy-egy vakolatkeretbe foglalt egyenes záródású ablak keretez. A rizalit földszintjén [...]
Toldalagi-Korda palota, Kolozsvár
A Toldalagi-Korda palota a Király (ma I. I. C. Brătianu) és a Minorita (ma H. Oberth) utcák kereszteződésének a délkeleti sarkán emelkedik, így két utcai homlokzattal rendelkezik. Az épület négy szárnya egy négyzetes belső udvart határol, de a két udvari épületszárny nem ér össze, a palota délkeleti sarka soha nem épült meg. A [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
