Ágostai hitvallású szász evangélikus főtemplom (Fekete templom), Brassó
A brassói ágostai hitvallású szász evangélikus közösség főtemplomát a 17. század végi nagy tűzvész óta köznyelven Fekete templomnak nevezik. Gótikus történetéről szólva, a reformációt megelőző időszakról lévén szó, a leghelyesebb, ha Szűz Mária-plébániatemplomnak nevezzük. A templom Brassó belvárosának, az egykor várfallal körülvett [...]
Kendeffy-palota, Királyi Tábla, Marosvásárhely
A néhai Szent Miklós utca déli házsorában, a Teleki Téka épületével átellenben elhelyezkedő kétszintes, tíztengelyes épület. Alaprajza téglalap alakú, udvari homlokzatának szélein két kis kiugró tömbbel. Az épület tömegét a manzárdtetővel fedett erőteljes középpavilon határozza meg; az épület többi részét kontyolt nyeregtető fedi.Az épület legfontosabb művészettörténeti értéket a főhomlokzat jelenti, mely a klasszicizáló későbarokk építészeti formanyelv erdélyi [...]
A genealógiai emlékezet az elődökre vonatkozó tudást néhány szövegtípusban szerkeszti meg, helyezi ki és tartja számon. A szöveg szerkesztése, letétbe helyezése és használata szertartásos körülmények között, emlékezési rítusok formájában, társadalmi szerepeknek megfelelően történik. A gealógiai emlékezet mai formái a 17-18. századtól követhetők nyomon, kapcsolatban állnak a temetési szertartás forgatókönyvének változásával, az íráshasználat terjedésével.A gyászhír, a halálhír kézzel írott előzménye a 17. századtól ismeretes. Altorjai Apor Péter 1736-ban a „régi erdélyiek temetésiről" írva jegyzi meg: „Mikor osztán az temetéshez hozzákészültenek, napot rendeltenek, a rendelt napra az atyafiait, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
