.jpg)
A szerzetesek 15. század eleji megtelepedésekor egy, a kolostorban kialakított kápolna szolgálhatott liturgikus céljaikra, faragványaiból ítélve ugyanis a templom jelenlegi formájában később, hozzávetőleg a XV. század második harmadában épülhetett fel. A kétlépcsős támpillérekkel erősített téglafalazású templom hajója, a szabályos hatszög három oldalával záródó szentélye, a hozzá kapcsolódó boltozott helyiség illetve torony a korábbi feltételezésekkel ellentétben [...]

A kolozsborsai kastélyegyüttes a település nyugati szélében fekszik egy trapéz alakú telken, amelyet északról a Borsa patak határol. A kastélyhoz vezető kaput két vaskos pillér szegélyezi, melyek fölé egy-egy kőből faragott, klasszicizáló urnát helyeztek el. A kaputól aszfaltozott sétány vezet a kastély elé, amely a telek szimmetriatengelyében nyúlik el, hosszanti tengelyével [...]
A hiteleshelyek tevékenységének vizsgálata régóta kedvelt témája a magyar történetkutatásnak, bizonyára mivel olyan intézményről van szó, amely a magyar jogfejlődés sajátos terméke. A középkor századaiban Nyugat Európában ismeretlen volt az a jelenség, hogy egyházi testületek saját pecsétjük alatt mások ügyeiben bocsássanak ki olyan oklevelet, mely általános elismertségre tartott számot. Antik előzmények alapján a romanizált területeken közjegyzők, Franciaországban pedig emellett még a városi jegyzők látták el azt a feladatkört, mely Magyarországon lényegében a közjegyzők működését végző hiteleshelyekre hárult.A XII. század végétől Magyarországon a székes- és jelentősebb társaskáptalanok magánjogügyletek írásba [...]
beszúr
beszúr
beszúr