Mária születése görög katolikus templom, Temesvár

Temesvár gyárvárosi részén, a Suluţiu és a Comăneşti utca által határolt sarkon áll a téglalap alaprajzú, barokk épület, amelyhez patkóíves szentély csatlakozik. Nyugati homlokzatát a bejárat fölött emelkedő zömök, bádogfedésű torony határozza meg. A homlokzat alsó szintjét négy falpillér-köteg tagolja három szakaszra. A két szélsőt téglalap alakú mezőben elhelyezett kosáríves vakablak díszíti, a középső szakaszban nyílik a templom szegmensíves, kőkerettel és [...]

A Zárda utcai (ma Mihai Viteazul) ortodox zsinagóga, Nagyvárad

Az utca vonalával párhuzamosan, előkertes elrendezésben épült téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású eklektikus épület gazdagon díszített főhomlokzatán elsősorban román kori, mór és iszlám építészetre jellemző díszítőelemek jelennek meg.  A főhomlokzaton négy, a főpárkány fölé emelkedő, ötoldalú, változó nagyságú [...]

koraújkori források Erdély történetéről

A 16. század közepétől kiépülő erdélyi fejedelmi adminisztráció, valamint a megyei, széki és városi hatóságok rohamosan növekedő irattermelése a 17. század végéig százezres nagyságrendű iratanyagot eredményezett. A korszak forrásviszonyairól, pontosabban okleveles és elbeszélő forrásairól a következő számszerű adatokkal rendelkezünk: Jakó Zsigmond becslése szerint az 1541-1700 közötti időszakból mintegy 150 ezer darab oklevél maradt meg, melyeknek hozzávetőleg fele magyar, fele pedig latin és német nyelvű, a közismert Craciun-Ilieş-féle repertórium (Repertoriul manuscriselor de cronici interne sec. XV-XVII. privind istoria Romaniei. Bucureşti, 1963.) pedig több mint 200 elbeszélő forrásról (napló, krónika, emlékirat) tud. Minthogy a központi kormányzati tényezők iratanyagát őrző fejedelmi levéltár a [...]

beszúr

beszúr

beszúr