A város kultúrpalotája a központtól alig néhány lépésnyire, a Maros partján áll, a Drăgălina és a George Enescu utca sarkán, átlósan elhelyezve. Alaprajza szabálytalan ötszög alakú, főhomlokzatát az oszlopos, timpanonos bejárat határozza meg, valamint az épület előcsarnoka fölött emelkedő, négyszögű torony. A bejárati oszlopsor két szélén kompozit fejezettel ellátott [...]
Az épület külső-belső díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak. Sajnos arról nincsen tudomásunk, pontosan ki volt a programadó, mennyiben volt az építészeknek beleszólásuk az előcsarnok és a tükörterem művészi programjába, vagy a lépcsőház kifestésébe. Feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György dolgozták ki közösen a programot. A polgármester az épület megnyitóján elhangzott beszédében a következőképpen foglalta össze a Kultúrpalotát illető [...]
A romániai magyarság népművészete kutatásának történetét a magyarországival való, koronként szorosabb vagy lazább kapcsolatában tárgyaljuk.A népművészet felfedezése a 19. század közepi, Angliából kiinduló, az egész kontinensen szétgyűrűző, Közép-Kelet Európában nemzeti tartalommal telítődött iparfejlesztő reformtörekvéseknek köszönhető. Nyugaton a gyáripar, minálunk a megteremteni kívánt „nemzeti ipar" és „nemzeti művészet" számára gyűjtöttek művészi megformáltságú mintapéldányokat. E mozgalom Erdélyben és Magyarország más régióiban, ugyanazon gyakorlati indítékokkal indult, új intézmények megalapításhoz és a tudományosság kibontakozásához vezetve. Az erdélyiek is világ- [...]
beszúr
beszúr
beszúr
