Ma már a vár nyomvonala sem állapítható meg könnyen: északi kaputornya a Híd utca végén állt (egy fennmaradt XIX. század eleji ábrázolás szerint felvonóhidas volt), ezen az oldalon a fal a Zazarral párhuzamosan haladt a Kismalom majd a Nagypénzverő utcában, amelynek végén délre kanyarodott, és a Fazekas utcában folytatódott. A fal déli szakasza a Széna tér, a mai piac északi oldalán folytatódott, ahol egyetlen épségben fennmaradt építménye látható, a Mészárosok tornya. Annak közelében [...]
.jpg)
A település központjában, a katolikus templom mögött, orsós kiteresedés közepén emelkedik a hatszintes toronyból, hajóból, alacsony déli előcsarnokból és keskenyebb, poligonális szentélyből álló épület, melyet a sarkokon kétlépcsős támpillérek erősítenek. Mind a támpillérek, mind a keskeny, [...]
A „kulák" fogalom a Szovjetunióból származik, ahol a vidéki gazdagparasztságra alkalmazták. (A marxizmus-leninizmus szerint a társadalom osztályokra oszlik, vidéken ezek a nincstelen-, szegény-, középparasztok és a „kulákok". E társadalomkép szerint a kulákok „kizsákmányolják" a többi földművest, ezért egy „osztályharc" dúl a kulákok és a többi vidéki társadalmi osztály között.) A kommunista hatalomátvétel (1947) után Romániában is először sajtóhadjárat kezdődött a „kulákok" ellen, majd a RMP KB 1949. március 3/5-i plenáris ülésén döntöttek a kollektivizálásról és a kulákok elleni megszorító intézkedésekről. Az akkori kommunista pártfőtitkár, Gh. Gh. Dej szerint a kulákok [...]
beszúr
beszúr
beszúr
