A kolozsborsai kastélyegyüttes a település nyugati szélében fekszik egy trapéz alakú telken, amelyet északról a Borsa patak határol. A kastélyhoz vezető kaput két vaskos pillér szegélyezi, melyek fölé egy-egy kőből faragott, klasszicizáló urnát helyeztek el. A kaputól aszfaltozott sétány vezet a kastély elé, amely a telek szimmetriatengelyében nyúlik el, hosszanti tengelyével [...]
Református templom, Aranyosgerend
A templom alaprajza egyszerű: egyenes záródású szentélyből, hajóból és toronyból áll. Déli bejáratához kis előcsarnok csatlakozik, mely egyben a kriptába vezető lépcsőt is takarja. A nyeregtetővel fedett, fehérre vakolt épület sarkait kváderek hangsúlyozzák. Kövei minden bizonnyal az ókori Potaissa romvárosából származnak, erről tanúskodnak a falszövetben felbukkanó, a legutóbbi restauráláskor kibontott és azóta szabadon hagyott római sírkövek töredékei és feliratos kövei. A torony alsó [...]
szász–magyar irodalmi kapcsolatok
A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került. A középkori egyház egyetemes kultúrája jó időre egyazon eszmeiségbe vonta mindkét nép (főképp egyházi) írástudó rétegét. A középkori egyetemeken szintén nem különültek el az erdélyi magyar vagy a szász közösségből kikerült ifjak. A reformáció is a természetes átjárás keretéül szolgált: Johannes Honterus ugyan kizárólag a szászság reformátora, de a szintén szász származású Heltai Gáspár már a magyar könyvnyomtatás alapjait rakta le, Dávid Ferenc pedig a lutheri, majd a kálvini tanítások követőjéből a „legmagyarabb vallás", az unita-rizmus alapítója lett. A Honterus alapította brassói [...]
beszúr
beszúr
beszúr
