Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve, Arad
Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel éppen szemben, a következő - egykor aranyozott - felirat [...]
Református kollégium, Kolozsvár
A 18–19. század fordulóján épült kollégium a Farkas utca déli oldalán áll, az átellenben lévő tanári lakások, valamint az utcát lezáró Farkas utcai református templom szomszédságában. A háromszintes épület tizenhét tengelyes homlokzata az egyszerűségével hat: a sarkokat rusztikus lizénák szegik, a szinteket vízszintes falsávval bővített egyszerű övpárkányok választják el egymástól, a homlokzatot gazdagon profilozott koronázópárkány zárja. A könyöklőpárkányos ablakokat vakolt füleskeretek övezik, záróköves díszítéssel. Némi [...]
A ballada mint folklórműfaj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. Műfajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a hősepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejlődéstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada műfajának alműfajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
