
A Stern-palota a város központi részén, a Fő utca mentén, Nagyvárad legfontosabb kereskedelmi vonalán helyezkedik el. Ezt a környéket három, a szecesszió korszakában, de ennek különböző irányzatait közvetítő, 1900 és 1914 között emelt nagyméretű épület határozza meg: a Stern-palota (Fő utca 10, 10/A - Szaniszló utca), a Moskovits Miksa-palota (Fő utca - Széchenyi-tér 2. szám), illetve az Apolló-palota (Fő utca 12 szám - Szaniszló utca). Ezek az épületek a 20. század eleji Nagyvárad leglátványosabb építményeinek [...]
Szentháromság-templom (örmény nagytemplom), Szamosújvár

Az észak-dél tájolású Szentháromság-templom a város főterének déli oldalán helyezkedik el. A templom egy nagyméretű hajóból és félkörívvel záródó szentélyből áll, melyhez egy nagyobb és két kisebb méretű torony csatlakozik. A hajó északi és déli oldalának bejárata elé egy-egy kisméretű portikuszt építettek. A hajót nyeregtető, a szentélyt pedig félkupola fedi, a kettő találkozásához kis huszártornyot építettek. A torony többszöri [...]
Az első ismert erdélyi szakácskönyvek a 16. századi erdélyi fejedelmi udvartartás körül íródtak. Csak 1622. évi másolatban ismert a Szakáts-Tudomány, más néven Az erdélyi fejedelem szakácskönyve a XVI. századból, amelyben 689 ételleírás és a függelékben 103 diétás recept őrződött meg az utókorra mint kitűnő tükre a kor étkezési és főzési szokásainak. Tartalmaz erdélyi, „magyar módra" készült ételrecepteket Max Rumpolt Ein neue Kochbuch című, 1604-ben Majna-Frankfurtban megjelent munkája is. Időrendben ezután Keszei János 1680-ban készített és Bornemissza Anna fejedelemasszonynak ajánlott Egy új főzésrül című szakácskönyve következik (Lakó Elemér tette közzé Bornemissza Anna szakácskönyve címmel, 1983-ban). Ez kitűnően szemlélteti a [...]
beszúr
beszúr
beszúr