Vajdahunyad vára a város fölé emelkedő dombtető szélére épült, közvetlenül a Zalasd patak mellett. Nehezen védhető helyről van szó, és emiatt mindig is kételyek merültek fel a vár hadászati jelentőségével kapcsolatban. Összességében nagyon jól átgondolt, építészetileg szépen megtervezett, a könnyebb tűzfegyverek használatát is lehetővé tevő, igényes várról van szó. Hunyadi legkorábbi építkezéseinek szakaszában egy armírozott élekben végződő, ovális falgyűrű [...]
Alsóvárosi református templom (Kétágú-templom), Kolozsvár
Az új templom építésére a gyűjtést 1828-ban kezdték meg, de már 1827-ben kérték a várost, hogy a várfal egy csonka részét adományozza a templomépítés céljaira. A Kétágú templom tervét Winkler György aradi származású, de Kolozsváron élő pallér készítette el, aki akkoriban az egyik legmegbízhatóbb és legtapasztaltabb mesternek számított a városban. Winkler tervének alapja a debreceni Nagytemplom egyik első, Péchy Mihály-féle tervváltozata volt, úgy az alaprajz, mint a homlokzati [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
