A falu központján áthaladó út mentén, egy kis magaslaton helyezkedik el a késő barokk református templom. Az észak-dél tájolású épület hármas – torony, hajó, szentély – térszerkezetű, külseje egyszerű kialakítású. Vegyes kő-tégla falazatból épült és terméskő lábazaton áll. A fő- és egyben az egyedüli, bejárat a déli oldalon van. Ezen homlokzat domináns eleme a kétszintes torony, amely középen helyezkedik el. A toronynak leszelt sarkai vannak, a földszinten fektetett ovális, a felső szinten pedig [...]
Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria, Torockószentgyörgy
Kelemen Lajos: Torockószentgyörgy és emlékei. In: Művészettörténeti tanulmányok. II. S.a.r. B. Nagy Margit. Bukarest, 1982. 197–200.Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. V. Pest, 1871. 231–236.Biró József: Erdélyi kastélyok. Budapest, 1943. 50, 77, LXII. ill.Hantz Lám Irén: A vár árnyékában : Torockószentgyörgy. Kolozsvár, 2003.Hantz Lám Irén: Torockó. [...]
Sepsiszentgyörgy magyar irodalmi és művelődési élete, 1945-1989
Miután a II. világháború erdélyi harctereiről nyugat felé továbblépett a front s Háromszék is a szovjet-román csapatok megszállása alá került, elsőnek, még 1944. nov. 16-án, a Dolgozók Szava jelentkezett, előbb mint „demokrata politikai napilap", majd decembertől mint „demokrata hetilap". Tordai Sándor szerkesztette, mögötte az impresszum szerint a nyomdászok szakszervezete állt. 1945 februárjában Szabadságra változtatta a nevét, de így sem élt sokáig: utolsó száma 1945. ápr. 16-án jelent meg. Ezt 1946-ban az Új Székely Nép c. rövid életű kezdeményezés követte. Közben Háromszék magyar olvasóihoz is eljutott a még Brassóban szerkesztett Népi Egység, az MNSZ napilapja, amely - impresszuma szerint - az 1946. szept. 4-i számtól költözött át Sepsiszentgyörgyre, ahol [...]
beszúr
beszúr
beszúr
