Az épület egykori két védőfalából ma már csak egy, tojásdad alakú, szuroköntőkkel és bástyákkal tagolt várfal veszi körbe a templomot. A körítőfal bejárata felett harangtorony áll. A templom egyterű, a szentélyrészben gótikus hálóboltozattal, a hajóban síkmennyezettel, keleti és nyugati oldalán [...]
A főhomlokzat, melyet két szintre (földszint + emelet) építettek, a város felé nyílik, két sarkán egy-egy kerek alaprajzú toronnyal, melyek magassága négy emeletig nyúlik. Ugyanitt található az épület főbejárata, melyet egy díszes kocsialáhajtó megtoldásával emeltek ki az épület tömegéből. Ennek emeleti szintjét erkély díszíti. Mind a külsőn (pl. a főhomlokzat jobb saroktornyán), mind a belsőben több ízben találkozunk a Károlyi címerrel, mint díszítőmotívummal. A bárói címer (ezt a [...]
Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete, 1989-ig
A város első okleveles említése 1333-ból való: a pápai tizedjegyzékben szereplő „Santa Cruce" papja akkor a környéken a legnagyobb pápai tizedet fizette, tehát már jelentős plébániával rendelkezett. Mezővárosként egy 1459-ből való oklevél említi, s ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. Plébániatemploma késő gótikus építészeti emlék, csúcsíves szentélyében az egyik zárókövön 1458-as évszám van befaragva. A hatvanas évek végén végzett régészeti ásatások azonban a templomfalon kívül 11-12. századi sírokat tártak fel. Unitárius temploma 1781-92-ben, mai református temploma (az ugyanott álló, 1632-44 közötti régi templom helyére) 1822-34-ben épült. A város a Nagy-Küküllő, a Nyikó és a Gagyvize [...]
beszúr
beszúr
beszúr
