Teleki-kastély, Sáromberke


A kastély a Marosvásárhelyről Szászrégenbe vezető autóút nyugati oldalán, a Marossárpatak fele tartó úttól északra elterülő településrészen áll. A főút fele néző díszudvart téglakerítés határolja, a kapubálványok oszlopait kőurnák díszítik. A díszudvart északról az 1769-ben, délről pedig az 1773-ban épült szárny fogja közre, nyugaton a Möller István által tervezett központi szárny formálja U alakúvá az együttest. Az északi szárny keleti [...]

Vigadó, Csíkszereda


A csíkszeredai Vigadó épülete az egykori Apafi és Új, a mai Petőfi és Kőrösi Csoma Sándor utcák találkozásánál, egy saroktelken található, olyan épületek szomszédságában, melyeket szintén a dualizmus korában emeltek. A Vigadótól északra, az egykori Új (mai Kőrösi Csoma Sándor) utca túloldalán a század eleji vármegyei főjegyző, Dr. Bochkor Béla háza áll, a Vigadótól délre pedig, az egykori Apafi (mai Petőfi) utcában a Polgári Leányiskola, mely ma a Petőfi Sándor Általános [...]

Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. – Budapest, 1916. február 4.)


Tanár, iskolaigazgató, régész. Téglás Gábor édesapja, id. TéglásGábor a kiskunsági Fülöpszálláson született 1818-ban, innen került Brassóba, ahol a műlakatosságot tanulta ki. Itt nősült meg 1844-ben, felesége szárhegyi Csergeő (Szabó) Anna, aki 1825-ben született (Csergeő József és Pál Magdolna leánya). A családi hagyomány szerint id. Téglás Gábor a Szabadságharc alatt Gábor Áron ágyúöntő műhelyében dolgozott Székelyudvarhelyen. A Szabadságharc leverése utáni menekülés alkalmával kerültek Sepsiszentgyörgyre, ahol a város id. Téglás Gábornét német és román nyelvű tudása miatt tolmácsként alkalmazta és ahol végleg letelepedtek. Id. Téglás Gábor szaktudását bizonyítja az a tény is, hogy 1853-ban a [...]


beszúr

beszúr

beszúr