Ferences templom és kolostor, Székelyudvarhely
A templom és a kolostor együttese a már meglévő épületsorba illeszkedik, így a templom sem keletelt (szentélye északkeletre néz). A kolostor négyszöge a templom északnyugati oldalához illeszkedik. A templom alaprajza jellegzetesen barokk, utcai oldalán két homlokzati saroktoronnyal, a széles hajót két oldalt alacsonyabb kápolnasor követi három-három kápolnával. A hajónál alig keskenyebb, egyenes záródású szentély mindkét oldalán egy-egy sekrestye található, az oldalkápolna-sor folytatásában. A tornyok [...]
Unitárius templom, Sepsikilyén
A sepsikilyéni unitárius templom kelet-nyugat tájolású, hajója nyugaton négyzetes alaprajzú toronnyal, keleten a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel bővül, falait a párkány magasságáig egyszerű illetve lépcsős támpillérek erősítik. Két bejárata van, egyik a torony aljából [...]
Sepsiszentgyörgy magyar irodalmi és művelődési élete, 1945-ig
A város első okleveles említése 1332-ből való, 1461-ben már mezővárosként, 1492-ben egy alkalommal Báthory István egy okiratában kiváltságos városként is említik. Történetében a legnagyobb pusztítást az 1658-as tatár és az 1661-es török betörés okozta. Az erdélyi határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendeletére huszárezred székhelye lett. A 19. század második felében újabb fejlődésnek indult város művelődési életének igen korai hagyományai vannak: 1668-ból való az első iskolája, 1835-ben létesült a helyi Kaszinó, amelynek könyvtárát 1856-ban alapították. A fordulatot a város szellemi életében az 1859-ben létrehozott középiskola hozta (amely később támogatója, gróf Mikó Imre nevét is felvéve, mint [...]
beszúr
beszúr
beszúr
