Nagyboldogasszony plébániatemplom, Csíkkarcfalva
A két összenőtt falu fölött emelkedő sziklás dombon álló épületegyüttes teremtemploma egy keletelt hajóból, az előbbi tengelyétől északra enyhén elforduló szentélyből, déli portikuszból, északi oldalkápolnából, kéthelyiséges északi sekrestyéből, és délnyugati külső karzatfeljáróból áll. A templomhajó és a déli portikusz külső képét a 18. századvégi elemek határozzák meg, szegmensíves és félköríves záródású [...]
Az egykori kolostor épületei csak részben maradtak fenn, így a kolostor temploma, sekrestyéje, tornya és a káptalanterem szentélye. A templom a kolostor déli részét képezte. A kolostor templomának belseje teremtemplom kiképzésű; egyetlen egységes terű hajóból és szentélyből áll. A hajó 31,5 méter hosszú és 14,2 méter széles. A templom nyugati homlokzatát két vaskos támpillér szegélyezi. A homlokzat középpontjában helyezkedik el a nyugati főkapu, amelyet két gótikus ablakkeret fog közre. A nyugati főbejárat [...]
A II. világháború után a transzilvanizmus az irodalom élő-ható tényezőjéből az irodalomtörténetírás témájává vált - jóideig a dogmatikus marxista kritika céltáblájává. Tárgyszerűbb értékelése csak az 1960-as évek második felében kezdődött meg: irodalomtörténeti munkákban az első időkben még mindig „osztályharcos szellemben" torzítottan (A magyar irodalom története 6. kötetében, Bp. 1966.) vagy a transzszilvanizmust romániaisággá „tágító" koncepció (Balogh Edgár), a Kós-örökségnek az osztályharcos hagyományok sorába állítása formájában (Czine Mihály és Varró János). Egy hitelesebb értelmezésnek volt előjátéka a Kritikában Pomogáts Béla, E. Fehér Pál [...]
beszúr
beszúr
beszúr
