A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyeit hordozzák, míg az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Mind alaprajzilag, mind a térszervezés és a homlokzatkialakítás szempontjából teljes a 19. század végének klasszikus színházterveire jellemző szimmetria. Az épület téglalap alaprajzú, méretei 35,4 m x 47,3 m, az első és a hátsó épülettömbök rizalitszerűen ugranak ki kissé a mozgalmas tömegből. [...]
A téglalap alaprajzú, belső udvaros épület a Fő tér, a Jókai és a Kötő utcák által határolt nyújtott, keskeny telken fekszik. A palota Fő tér felőli, téglalap alaprajzú, háromszintes szárnyát hattengelyes keleti főhomlokzata és a Jókai utca felőli tizenkét tengelyes mellékhomlokzata határozza meg, melyhez nyugaton kétszintes, U alaprajzba szerkesztett, a hátsó utcával közlekedő szárnyak csatlakoznak. A háromszintes épülettömb homlokzatait alacsony, vakolt lábazat, keskeny, profilált övpárkány és konzolokra [...]
magyar szövetkezeti mozgalom Erdélyben 1918-ig
A szövetkezeti mozgalom a XIX. század derekán indult angol munkáscsaládok, valamint német, dán, francia parasztközösségek és kisiparosok társadalmi és gazdasági gondjainak orvoslására. A szövetkezet olyan gazdasági vállalat, amely egyúttal társadalmi egyesület is; tagjai nem részvényarányos, hanem személyenkénti szavazati joggal (egy tag - egy szavazat) irányítják a szövetkezetet (önkormányzat). A szövetkezetek horizontális és vertikális együttműködési formáit, piaci érdekvédelmi és gazdasági tömörülését (intézményesedését) nevezzük szövetkezeti mozgalomnak, ideértve a szövetkezeti eszme, értékrend terjesztését és a hálózat kiterjesztését is. A XIX. század második felében Európa legtöbb [...]
beszúr
beszúr
beszúr
