Római katolikus templom, Székelykeresztúr
A templomépület tágas hajóval rendelkezik, melynek a nyugati oldalán belső középtorony emelkedik. A hajóhoz keletről alacsonyabb és keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentély társul, a szentélyből észak fele kis sekrestye közelíthető meg, s délről is nyílik egy 1929-es sekrestye. A hajót öt pár kétosztatú támpillér tagolja, a szentélyt is támpillérek erősítik. A hajó két nyugati támpillére egyszerűbb a többinél, valószínűleg a XIX. század eleji átalakítások [...]
A főhomlokzat, melyet két szintre (földszint + emelet) építettek, a város felé nyílik, két sarkán egy-egy kerek alaprajzú toronnyal, melyek magassága négy emeletig nyúlik. Ugyanitt található az épület főbejárata, melyet egy díszes kocsialáhajtó megtoldásával emeltek ki az épület tömegéből. Ennek emeleti szintjét erkély díszíti. Mind a külsőn (pl. a főhomlokzat jobb saroktornyán), mind a belsőben több ízben találkozunk a Károlyi címerrel, mint díszítőmotívummal. A bárói címer (ezt a [...]
A szép magyar beszéd megőrzésére és fejlesztésére, az anyanyelvi műveltség emelésére irányuló mozgalom. A sajátosan erdélyi magyar nyelvművelés két világháború közti szakaszát az EME és folyóirata, az Erdélyi Múzeum alapozta meg. Kezdeményezője Csűry Bálint, első szervezője György Lajos, szakavatott gondozója Szabó T. Attila és vérbeli szakírója Brüll Emánuel volt. Nem lehet említés nélkül hagyni a nyelvi öntudat ápolására törekvő más folyóiratok és napilapok ilyen irányú működését sem. A nyelvápolásban munkatársul szegődött a Pásztortűzben Császár Károly, a Brassói Lapokban Kacsó Sándor, a Keleti Újságban a költő Dsida Jenő folytatott nyelvművelő tevékenységet, de közölt ilyen anyagot az [...]
beszúr
beszúr
beszúr
