Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttese, Sepsiszentgyörgy
Kós Károly 1929-ben így vall kedvenc épületének tervezéséről: „Feladatom volt tehát: múzeumi szempontból jó beosztású, technikailag tartós és könnyen karbantartható, művészileg pedig - a Székely Nemzetet reprezentáló épületet építeni fel. Amihez a magam részéről külön még azt is célul tűztem ki, hogy lehetőleg székelyföldi anyagokkal és székely mesteremberekkel valósítsam meg ezt a munkát. Tehát elvetettem a szigorúan történelminek tudott minden stílust, és [...]
Rákóczi-Bánffy-kastély, Mezőörményes
A téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású, emeletes, északi, hosszanti oldalával az utcára néző, előkertes elrendezésű, kontyolt tetős épület a település központjában, a református templom szomszédságában található. Udvar felőli, 11 tengelyes déli homlokzatát mindkét szinten egy-egy egymás fölé helyezett, egyenes záródású ablakkal közrezárt 9 tengelyes, kosáríves árkádsor teszi mozgalmassá. Az árkádsorok mögött hevederekkel tagolt, csehsüveg boltozattal fedett folyosó [...]
Az erdélyi magyar irodalom eszmei tisztázódását segítő irodalmi vita Ravasz Lászlónak a budapesti Könyvbarátok Lapjában 1928-ban megjelent Irodalmi schisma című cikkével robbant ki és gyűrűzött végig az akkori erdélyi és magyarországi sajtón.Ravasz - akkor már Duna-melléki püspök, különben 1920-ig a kolozsvári Református Theologiai Fakultás professzora -, cikkében az első világháború utáni magyar irodalmi életet korábban már felkavaró Ady-vitához kapcsolódva, Adytól és a Nyugat íróinak modernségétől „féltette" a magyar irodalom egységét. „Az irodalomtól - írta - elvárjuk, hogy az egész nemzet szellemi életének tükrözője és vezére legyen", majd sorra vette azokat a „veszélyeket", amelyek ezt fenyegetik: „a nemzeti műveltség [...]
beszúr
beszúr
beszúr
