Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve, Arad


Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel éppen szemben, a következő - egykor aranyozott - felirat [...]

Erődítményrendszer, Brassó


Brassót egykor duplafalú, négyszögű erődítmény védte, mely a Cenk hegy és a Warthe domb közti völgyben fekvő városrészt kerítette. A 19. században a gyors fejlődésnek induló város az erődítmény határait túlnőtte, szervesen összeolvadt a középkori település elővárosaival így az erődítmény [...]

erdélyi püspökség a középkorban


A „püspökség" (episcopatus) fogalma háromféle értelemben használható: egyrészt jelenti az egyházmegyét mint területi, egyházi közigazgatási egységet (1.), másrészt a püspöki tisztséget és az ahhoz tartozó jogokat, bevételeket és birtokokat (2.), végül pedig az egyes személyek hivatalviselését (3.).1. Az erdélyi egyházmegye megszervezését a történeti szakirodalom általában I. (Szt.) István királyhoz köti, bár erre csak közvetett források (István nagyobbik legendája és gyulafehérvári régészeti leletek) nyomán lehet következtetni. A kutatók döntő többsége szerint az alapításra az erdélyi gyula leverése (1003) után, talán 1009-ben kerülhetett sor, amikor Azo pápai legátus Magyarországon járt, és mind kevesebben tartanak [...]


beszúr

beszúr

beszúr