Arad 18. századi vára a Maros bal partján, a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában helyezkedik el, minek köszönhetően így három oldalról víz övezi. Az erődítmény 1763–1783 között épült ki Ferdinand Philipp Harsch mérnökkari tábornok tervei alapján, amelyek az ún. tenaille-, vagy olló-alaprajzot részesítették előnyben a Vauban-típusú, bástyás rendszerrel szemben. Arad vára szabályos hatágú alaprajzot határoz meg, egy olyan hatszögét, amelynek az oldalai középen, befelé megtörnek. Egy-egy oldal hossza [...]
A palota tervéhez Blaumann Bécs vagy a királyi Magyarország mostanáig ismeretlen palotáját vagy palotatervét használhatta modellként és okkal feltételezhetjük Bánffy György aktív részvételét is a tervezésben. Blaumann négyzet alakú belső udvaros téglalap alaprajzot alkalmazott szabályos palotahomlokzatokkal. Az emeletes palota [...]
Szatmárnémeti magyar irodalmi és művelődési élete 1945-ig
Szatmárnémeti irodalmi élete a 19. században Szatmárban kibontakozott, természetesen korábbi előzményeken sarjadó művelődési és sajtóéletben gyökerezik. Ezek Erdősi Sylvester Jánosnak a nyelvjárásokon felüli magyar köznyelv kialakításában jelentős munkássága, Károli Gáspár (1529 körül - 1591) bibliafordítása. Normái elterjesztésében különös jelentősége volt Papp István író 1753-ban Nagykárolyban létesített nyomdájának. A költő Kreskay Imre Tamás Szamárnémeti katolikus gimnáziumban igazgatóként működött (1780-86), Gvadányi József (1725-1801), az Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1792) szerzője, a felvilágosodást megelőző időszak neves költője pedig a maga idején népszerű a külföldi szokások [...]
beszúr
beszúr
beszúr
