Nagyváradi Egyetem épületegyüttese – az egykori Csendőrségi Iskola
Az 1911 évi első tervben még különbözik az épületszárnyak elrendezése a végsőtől, de radikális eltérések nincsenek. Az épületegyüttest egy 205, 292, 212 és 245 m hosszú oldalakkal rendelkező, trapéz alakú telekre tervezték. A kompozíció térelrendezése inkább egy szanatóriuméra hasonlít, mint egy katonai iskolai létesítményére. Tizenkét pavilonnal számoltak, különböző funkcionális típusokkal: a négy főépületet és a két kapuépületet egy kör alakú központi [...]
Alapszerkezetében a vár egy korábbi belső és egy későbbi külső falgyűrűből áll, amit dél felől meredek szikla határol, a többi oldalon pedig szárazárok veszi körül. A belső várfal mentén sorakoznak a vár legfontosabb épületrészei: a nyugati oldalon egy nagyobb méretű torony és a kaputorony található, az északi illetve délkeleti oldalon pedig egy-egy épületszárny csatlakozik a [...]
A 16. századi Erdélyben a latin nyelvű írások mellett a történeti elbeszéléseknek egy új irányzata kezd kibontakozni: az emlékirat. Az emlékirat-irodalom gyűjtőnév alatt kelt szövegtípusok sorába tartoznak a kezdetleges műformák, mint például a kalendáriumok mintájára vezetett krónikák, naplók, diáriumok, de a 17. század során létrejött nagyobb, reprezentatív munkák is, mint az önéletírás, a mentség vagy a vallomás. Fő jellemvonásuk az, hogy alkotóik saját nevükben mesélik el századuk fontosabb eseményeit, esetenként elbeszéléseiket élettörténetük lényeges momentumaival egészítve ki. Az emlékirat témáját elsősorban a történeti látásmód, továbbá az önigazolás szándéka határozza meg. Számos, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
