A mai épület előzménye egy XV–XVI. polgárház lehetett, melynek ma is fellelhető emléke az L alaprajzú, kőből falazott, dongaboltozatos pincéje, két félkörívesen záródó, élszedett ajtókerettel. Az épület a XVIII. században a gróf Gyulai család tulajdonába került, a földszint későbarokk nyíláskeretei és a második kapualj XVIII. század végére keltezhető Gyulai-címere a lakóház barokk stílusú, XVIII. század végi átépítéséről tanúskodnak. A Gyulai-házat a város számos közép- és koraújkori lakóházához hasonlóan reprezentatív, két udvaros barokk palotává alakították. Az épületet a XIX század elején Josef Leder klasszicista építőmester irányításával javították, ehhez a munkálathoz köthető az első udvar toszkán oszlopos folyosója is, mely ma is látható. 1814 és 1818 között az épület tér felőli, földszinti helyiségében szerkesztette Döbrentei Gábor Erdély első magyar nyelvű, tudományos folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot. Később ugyanott lakott és valószínűleg itt is írta meg utazási naplóit Észak–Amerika első magyar ismertetője, Bölöni Farkas Sándor. Bölönivel szinte egyidőben, a század első felében birtokolta az épület emeleti helyiségeit az irodalompártoló és naplóíró marosnémeti gróf Gyulai Lajos, az Erdélyi Múzeum egyik alapítója, akitől halálát követően nővére, gróf Gyulai Franciska, gróf Wass Györgyné örökölte az ingatlant. A Kazinczy Ferenccel is levelező Franciska irodalmi szalont és női olvasókört működtetett az épületben. Halála után ingatlanát leányai, Zsuzsanna és Ottília örökölték. A nagy műveltségű, jó nyelvtudású költő és műfordító Wass Ottíliához köthető az épület historizáló főhomlokzatának kialakítása, házát végrendeletében teljes berendezésével együtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületre hagyományozta. Az értékes bútor- és iparművészeti gyűjtemény jelenleg a kolozsvári Történeti Múzeumban található.
A híres kolozsvári fényképész testvérpár, Dunky Kálmán és Ferenc fényképészeti műtermet nyitottak meg a Wass-ház földszintjén, akik 1886 júniusától az első világháború kitöréséig Dunky Fivérek névjeggyel számos portét, tájképet, épület- és riportfotót készítettek. 1891-ben Munkácsy Mihály is meglátogatta műhelyüket, ahol felvételek is készültek róla. A Dunky Fivérek voltak az erdélyi riportfotó megteremtői, sikerrel szerepeltek különböző fotókiállításokon portrékkal, tájképekkel és kolozsvári események riportszerű bemutatásával. Szintén ők fényképezték le I. Ferenc József császár kolozsvári látogatásának főbb mozzanatait is 1895-ben, ők örökítették meg a bécsi balett 1888-as kolozsvári fellépéseit, a kor legjelesebb írónőjét, Gyarmati Zsigánét, Brassai Sámuelt és szintén ők készítették Fadrusz Mátyás-szobrának leleplezési ünnepségén a hivatalos fényképeket. 1898-ban megkapták az Udvari Fényképész címet. A Wass-házbeli műtermükben 1895-ben tűz ütött ki, de hamarosan helyreállították, majd 1902-ben bővítették is a helyiségeket. Munkáikkal részt vettek a dési Iparmű Kiállításon, ahol 1887-ben ezüstérmet nyertek, 1896-ban elismerő oklevelet szereztek a budapesti Millenniumi Kiállításon és díszoklevelet az 1900. évi párizsi Világkiállításon, majd a következő évben megrendezett londoni Iparkiállításról a nagydíjjal és aranyéremmel tértek haza.
beszúr más oldalra