részletes keresés
nyomtat

megoszt

Fő tér 11. sz. (Wass Ottília egykori háza), Kolozsvár
Utolsó frissítés:  2012-11-09
Szerző:  Mihály Melinda


A műemlék adatai
Cím: Fő tér 11. sz.
Kód: CJ-II-m-B-07480
Datálás: XV–XIX. század

Történeti adatok

A mai épület előzménye egy XV–XVI. polgárház lehetett, melynek ma is fellelhető emléke az L alaprajzú, kőből falazott, dongaboltozatos pincéje, két félkörívesen záródó, élszedett ajtókerettel. Az épület a XVIII. században a gróf Gyulai család tulajdonába került, a földszint későbarokk nyíláskeretei és a második kapualj XVIII. század végére keltezhető Gyulai-címere a lakóház barokk stílusú, XVIII. század végi átépítéséről tanúskodnak. A Gyulai-házat a város számos közép- és koraújkori lakóházához hasonlóan reprezentatív, két udvaros barokk palotává alakították. Az épületet a XIX század elején Josef Leder klasszicista építőmester irányításával javították, ehhez a munkálathoz köthető az első udvar toszkán oszlopos folyosója is, mely ma is látható. 1814 és 1818 között az épület tér felőli, földszinti helyiségében szerkesztette Döbrentei Gábor Erdély első magyar nyelvű, tudományos folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot. Később ugyanott lakott és valószínűleg itt is írta meg utazási naplóit Észak–Amerika első magyar ismertetője, Bölöni Farkas Sándor. Bölönivel szinte egyidőben, a század első felében birtokolta az épület emeleti helyiségeit az irodalompártoló és naplóíró marosnémeti gróf Gyulai Lajos, az Erdélyi Múzeum egyik alapítója, akitől halálát követően nővére, gróf Gyulai Franciska, gróf Wass Györgyné örökölte az ingatlant. A Kazinczy Ferenccel is levelező Franciska irodalmi szalont és női olvasókört működtetett az épületben. Halála után ingatlanát leányai, Zsuzsanna és Ottília örökölték. A nagy műveltségű, jó nyelvtudású költő és műfordító Wass Ottíliához köthető az épület historizáló főhomlokzatának kialakítása, házát végrendeletében teljes berendezésével együtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületre hagyományozta. Az értékes bútor- és iparművészeti gyűjtemény jelenleg a kolozsvári Történeti Múzeumban található.

 

A híres kolozsvári fényképész testvérpár, Dunky Kálmán és Ferenc fényképészeti műtermet nyitottak meg a Wass-ház földszintjén, akik 1886 júniusától az első világháború kitöréséig Dunky Fivérek névjeggyel számos portét, tájképet, épület- és riportfotót készítettek. 1891-ben Munkácsy Mihály is meglátogatta műhelyüket, ahol felvételek is készültek róla. A Dunky Fivérek voltak az erdélyi riportfotó megteremtői, sikerrel szerepeltek különböző fotókiállításokon portrékkal, tájképekkel és kolozsvári események riportszerű bemutatásával. Szintén ők fényképezték le I. Ferenc József császár kolozsvári látogatásának főbb mozzanatait is 1895-ben, ők örökítették meg a bécsi balett 1888-as kolozsvári fellépéseit, a kor legjelesebb írónőjét, Gyarmati Zsigánét, Brassai Sámuelt és szintén ők készítették Fadrusz Mátyás-szobrának leleplezési ünnepségén a hivatalos fényképeket. 1898-ban megkapták az Udvari Fényképész címet. A Wass-házbeli műtermükben 1895-ben tűz ütött ki, de hamarosan helyreállították, majd 1902-ben bővítették is a helyiségeket. Munkáikkal részt vettek a dési Iparmű Kiállításon, ahol 1887-ben ezüstérmet nyertek, 1896-ban elismerő oklevelet szereztek a budapesti Millenniumi Kiállításon és díszoklevelet az 1900. évi párizsi Világkiállításon, majd a következő évben megrendezett londoni Iparkiállításról a nagydíjjal és aranyéremmel tértek haza.


A műemlék leírása
A historizáló jellegű, kétszintes, U alaprajzú, két udvaros épület főhomlokzatát magas lábazati párkány, profilált övpárkány, kagylókkal díszített ívsoros fríz és profilált koronázópárkány tagolja. A földszint rusztikázott falfelületét egyenes záródású nyílások törik át, a déli tengelyben utólagosan bővített kirakat, az északi tengelyben a ház előcsarnokába vezető bejárat található. A homlokzat sávozott felületű emeletének két déli tengelyét egyenes záródású, háromszögű oromzattal lezárt, vakoltkeretes ablak, az északi tengelyt a falazat síkjából előreugró zárterkély töri át. A faloszlopokra támaszkodó, egyenes lezárású erkélyt három kannelúrás, kompozit fejezetes féloszloppal díszített pillér tagolja. A homlokzatot az erkély fölött trapéz alakú oromzat zárja le, melynek mélyített tükrében a Wass család reneszánsz címerpajzsba komponált címerét ábrázoló dombormű látható. A keskeny telek hosszában mélyen hátranyúló, két udvaros épület szárnyai keskeny udvart ölelnek körül, melytől nyugatra és keletre egy-egy hevederes csehsüveg boltozattal fedett kapualj vezet a tér felőli, szűk előtérbe és a telek végében fekvő, egykori gazdasági udvarra, melyen jelenleg a hátsó utcára néző lakóépületek sorakoznak. A telket észak felől falazott téglakerítés zárja. Az első kapualj északi falán a Wass György (meghalt 1836-ban) és Gyulai Franciska egyesített címere, a második kapualj keleti bejárata fölött a Gyulai család kőből faragott címere látható. Az épület szűk előterét, kapualját és lépcsőfordulóit kvalitásos, geometrikus és stilizált növényi motívumokkal díszített kerámialapok burkolják. Az első udvar déli homlokzatának emeletén toszkán oszlopos, architrávos lezárású folyosó fut végig. Az épület emeletének tér felőli, stukkódíszes mennyezettel lezárt, reprezentatív helyiségei ma is őriznek pár elemet az egykori XIX. század végi, fényűző főúri berendezésükből: négy Wass címeres csempekályhát, egy empire stílusú ülőgarnitúrát és egy zongorát.

Válogatott irodalom
B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest 1970. 314.
B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest. 1977. 64.
Debreczeni László: Az 1953. évi kolozsvári műemlék-összeírás építéstörténeti eredményei. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Bodor András et alii. Bukarest–Kolozsvár 1957. 235.
Kántor Lajos: Czegei Gróf Wass Ottilia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagy jótevője. Erdélyi Múzeum XVIII (1938). 85–106.
Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. II. Szerk. B. Nagy Margit. Bukarest 1982. 132, 152.
Miklósi–Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1836–1916. Székelyudvarhely 2001. 116–117, 126, 232.
Lőwy Dániel–Demeter János–Asztalos Lajos: Kőbe írt Kolozsvár. Kolozsvár 1996. 160.
Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kolozsvár 1946. 123.
ŢOCA, MIRCEA: Clujul baroc. Cluj 1983. 96–97.
W. Kovács András: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006. (Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára 3. sz.).
Zay Éva: 19. századi főúri paloták Kolozsvár belvárosában. Szabadság. 2012. szeptember 26.



Eszmecsere a szócikkről