megoszt

A Fő utca (ma str. Republicii) és a Nagysándor József utca (ma str. Aurel Lazăr) kereszteződésénél, az Orsolya-szüzek zárdájával átellenben helyezkedik el az 1915-ben megnyitott Park szálló épülete. A szálló helyén levő telket gróf Csáky Imre váradi püspök 1727-ben a premontrei rendnek adományozta, hogy azon templomot és konventet építsenek, azonban a Körös gyakori áradásai miatt csak egy kis épületet emeltetett a rend adminisztrátora, Graff Vazul. A ház rendeltetése homályos, a források szerint 1737-től gyógyszertár működött benne. 1785-ben a telek a kis házzal együtt széki gróf Teleki Sámuel főispán tulajdonába ment át, aki emeletes barokk palotát épített a helyére.

A palota 1833-ban gróf Rhédey Ádám tulajdonát képezte, aki az emeleti termeket átengedte a frissen alakult Bihar Megyei Nemzeti Kaszinónak. Az 1888-ig itt működő kaszinó hét teremmel rendelkezett, a tanácsozási és társalgási teremmel, két olvasószobával, három játszószobával és egy teketeremmel, ahol a 2000 kötetből álló könyvtár is helyet kapott. A palota hátsó részében 1863 és 1870 között Kiszel István fényképész műterme volt berendezve. A Rhédeyek után az épület a Bethlenek tulajdonába ment át, 1904-ben Bethlen Gergely özvegye és kiskorú gyermekei birtokolták, akiktől Moskovits József és ifj. Moskovits Mór 280.000 koronáért akarta megvásárolni. Az épületet azonban Weiszlovits Adolfné és Heiman Józsefné összefogásának köszönhetően az ők családjaik kapták meg.

1909-ben az egész palota a Weiszlovitsok birtokába került, mivel az árverésre bocsátott Heiman-részt Weiszlovits Lajos vásárolta meg. Az ő fiai, Emil és Gyula a barokk palota földszintjét üzlethelyiségekké alakították, az emeleten pedig szállodaszobákat hoztak létre. A Nagyváradi Napló 1914. június 25-ei számában megjelent tudósítás szerint: „A közfalakat szétbontva 60 kényelmes, szép hotelszobát rendeznek be vízvezetékkel, villamos világítással, központi légfűtéssel és modern kényelemmel.” Ezzel egy időben az épület homlokzata is változásokon ment keresztül, az eredeti homlokzatkiképzést megtartva a historizmus szellemében alakították át. A vendégek teljes körű kiszolgálása érdekében a szállodához istálló, gépkocsigarázs és kert is tartozott. A Park szálló 1915 márciusában nyitotta meg kapuit.

Egy 1915 előtti képeslap tanúsága szerint az épület főutcára néző homlokzatán kosáríves kapu nyílt, fölötte erkély helyezkedett el, a homlokzatot timpanon zárta le. A szabályosan ismétlődő egyeneszáródású, díszítetlen ablakok, a faltükrök és a háromszögoromzat arról tanúskodnak, hogy a barokk palota homlokzata egy klasszicizáló átalakításon eshetett át. A XX. század elején, a szálloda kialakításakor az épület ismét visszanyerte barokkos külsejét, hiszen a historizáló homlokzatkiképzésben a neobarokk stíluselemek kerültek előtérbe. Az ablakok fülessé váltak, felső részükön volutás, levéldíszes elemek jelentek meg, a timpanon helyére volutákkal keretelt íves oromzat került, a homlokzatokat attika zárja le. Az épület sarkain, illetve a középtengelyben az ablakok konzolokkal alátámasztott, középen volutákkal díszített egyenes szemöldököt kaptak, fölöttük a koronázópárkányt is konzolok sora támasztja alá. A koronázópárkány alatt tojássor, fogsordísz, az ablakok vonala fölött pedig futókutya díszítmény fut körbe. Az ablakok könyöklőpárkánya alatt geometrikusan kiképzett köténydísz, a Fő utcai homlokzaton, az erkély két oldalán pedig volutákból és növényi ornamentikából komponált díszítések láthatóak. A Nagysándor József utcai homlokzat két erkélyének geometrikus elemekből és indázó növényekből komponált erkélyrácsa már a szecessziót idézi, a Fő utcai homlokzat középtengelyében levő füzérdíszekkel ellátott erkély rácsa visszafogottabb, historizálóbb megjelenésű. A 20 tengelyes Fő utcai és a 9 tengelyes Nagysándor József utcai szárny földszintjén üzlethelyiségek húzódnak, egymástól eltérő, nagyméretű kirakatablakokkal.

A belsőt gazdag és változatos szecessziós díszítéssel látták el. Mindkét bejárat – a Nagysándor József utcai és a Fő utcai – szecessziós díszítésű. A Nagysándor József utcai, szegmensíves lezárású ajtó fakeretébe kovácsoltvas napraforgó és indázó levelek kerültek, a Fő utcai bejáraton pedig a faajtó egyes részeire vannak ráhelyezve a virágokból és ostorcsapás-motívumokból szerkesztett indázó kovácsoltvas-díszítések. A Fő utcai bejáraton belépve egy csúcsíves dongaboltozattal ellátott keskeny folyosóra érünk, mely a szálloda előterébe vezet. A folyosó boltozatát és oldalfalait sűrűn borítják az építészeti tagokba szerkesztett, aranyszínű virág- és levéldíszek, emellett figyelmet érdemel a geometrikus díszítményekkel ellátott ajtó, mely ma a mellékhelyiségbe vezet, vele szemben a csavart oszlopokkal keretelt tükör, és a geometrikus díszítéseket viselő, a fűtőtestet védő faépítmény. A szálloda előteréből indul az emeleti szobákba vezető lépcső, balra pedig egy kis vendéglőbe juthatunk. Az előtér falainak felső részén virágos rétet és pillangókat ábrázoló díszítés fut körbe, mely megjelenik a lépcsőt körülvevő falak pannóinak felső részén is. Az ablakokat dúsan indázó virágcsokrokból álló stukkódíszítés veszi körbe, melyek csúcsán egy-egy nagyobb virág jobban kiemelkedik a fal síkjából. Az ablakok alatt plasztikus, összehajló növényeket ábrázoló stukkódísz, ez alatt pedig tavirózsa mögül szitakötőre leselkedő béka motívuma ismétlődik. A lépcsőházban elhelyezett csilláron a szecessziós iparművészet kedvelt megoldásai köszönnek vissza. Pálmaágak és különböző levelek szabad elrendezésű kompozíciója egészíti ki a csüngő villanykörtéket, felső részén pedig borostyán fut körbe.

A vendéglőhelyiség falának felső részét koszorúk között füzéreken ülő, éneklő és hangszereken játszó puttók díszítik, az alattuk kiképzett pannók alsó harmadában díszes talapzatra állított gyümölcsöskosarak tűnnek fel. A falak egy részét tükrök borítják. A vendéglő udvari oldalán körökből komponált, színes üvegekből álló ajtó nyílik.

Az egyszerű külsejű Park Szálló különleges értékét a viszonylag jó állapotban megmaradt enteriőrjei adják, ahol nem csak a virág- és állatmotívumokból építkező, egyedien összeállított szecessziós díszítés, hanem az eredeti nyílászárók és berendezési elemek által a századforduló jellegzetes hangulata is megőrződött.

címkék

beszúr más oldalra