nyomtat

megoszt

Moskovits-palota, Nagyvárad
Utolsó frissítés:  2010-06-01
Szerző:  Mircea Paşca
Lektorálta:  P. Kovács Klára (fordította)


A műemlék adatai
Cím: Traian park 2. sz.
Kód: BH-II-m-B-01065
Datálás: 1904–1905

Történeti adatok
A palota építtetője és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt, aki 1904-ben, 52000 koronáért vásárolta meg a telket. Az építkezés 1904-1905 között zajlott. A budapesti mérnök, Zielinszky Szilárd egy. tan. által tervezett alapozáshoz Váradon első ízben használtak vasbeton elemeket, ún. Hennebique-lapokat. A palota Várad szecessziós építészetének egyik legkiemelkedőbb emléke, gazdag épületplasztikájának köszönhetően a stílus leglátványosabb példái közé sorolható. Paul Constantin a szecesszió müncheni irányzatához, az ún. Lilienstilhez kapcsolta. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak, a történeti stílusokból merített motívumokat is ezekhez alkalmazta az építész.

A műemlék leírása

Az épület a központban, a város legfontosabb kereskedelni útvonala mentén, a Republicii (egykori Fő) utcában, három utca kereszteződésénél helyezkedik el. A teret három, 1900-1914 között emelt, nagyméretű, szecessziós palota határozza meg: a Stern palota (a Republicii 10, 10/A és a Mihai Eminescu, egykori Szaniszló u. kereszteződésénél), a Moskovits Miksa palota (a Republicii u. és a Traian Park 2. sz. sarkán) és az Apolló palota (Republicii u. 12. sz., a M. Eminescu u. sarkán), amelyek mindenike stílus különbőző kifejezésmódját testesíti meg. Az említett bérházak a legjelentősebb XX. század eleji nagyváradi épületek közé tartoznak.

 

A Moskovits palota két utcai homlokzatának kiképzése hasonló, meghatározó elemük a hengeres "saroktorony". Az épület ábzatszerű alsó szintjét vitrinek és a kapu tagolja. Külön regisztert alkot a két emeletszint, a masszív, díszes attika pedig egy harmadik regisztert képez. A toronyszerű hengeres sarokrész és a vele szomszédos homlokzattengelyek igen látványos egységet alkotnak: az első szinten a sarkon elhelyezkedő zárt erkélyt egy-egy nyitott erkély fogja közre, amely a szomszédos homlokzattengelyekben levő zárt erkélyek fele képez átmenetet. Az zárt erkélyek fölött, a második emeleten egy-egy nyitott erkélyt képeztek ki. A saroktengelyt a kiugró, hengeres, toronyszerű tömeg emeli ki, amelyet magas sisak koronáz. A saroktengelyben egy félköríves záródású, kis attikával koronázott fülkét alakított ki az építész, megtörve ezáltal a koronázópárkány egyenes vonalát. Az épület szimbolikus ornamentikája ebben a zónában tobzódik. A fülkébe mélyített ablaknyílást két (babér?)fa fogja közre, melyeknek dús lombozata a fülke záródásában összeér. Tekintettel a tulajdonos zsidó felekezethez való tartozására, elképzelhető, hogy ezek az életfát jelképezik (a motívum a nagyváradi neológ temető néhány sírkövén, továbbá a temetőkapun is megjelenik). Az ablak fölött egy másik jelképes tartalmat hordozó kompozícióra is felfigyelhetünk: a központban egy női maszk látható, bal oldalán egy körző és egy derékszögvonalzó alatt egy fogaskerék, a maszk jobb oldalán pedig a kereskedelem jelképeként Merkúr/Hermész pálcája, továbbá egy kézfej és egy üllő látható. A torony pléhsisakját ívelt vonalú bordák és hegyes csúcsdísz ékesíti.

 

Az oldalhomlokzatok azonos kiképzésűek, a szélső tengelyeket két szintet átfogó pilaszterek tagolják. A Republicii utca felőli homlokzat öt tengelyes: a három központi tengelyben egy-egy ablak nyílik, míg a szélsőket két-két nyílás töri át (a második emeleten ez utóbbiak egy-egy félköríves árkádos erkély mögött helyezkednek el). A Traian Park fele néző homlokzat szintén öt tengelyes, mindenik tengelyben egyetlen ablaknyílás található, a homlokzat két szélén pedig egy-egy erkély ugrik ki.
Az épület különösen gazdag ornamentikáját a növényi- és állatvilágból inspirált stukkódíszek és maszkok alkotják. Ezek között a növényi motívumok uralkodnak, a hosszú, kacskaringós szárú virágok, amelyek minden kompozícióban fellelhetők. A földszinten a zárt erkélyek alatt, a konzolokon, illetve a szellőzőrácsok körül (a főkapu és az alacsonyabb nyílások felett) kaptak helyet. Az épületplasztika a harmadik szinten tobzódik. Az ablakok köténydíszét itt két kacskaringós szárú virág által közrefogott, alig kivehető dombos, hegyes táj képezi, amelyben fák és a nap is felismerhető. A második emeleten, mindkét utcai homlokzat esetében, a központi tengelyben elhelyezkedő ablakot stukkódíszes tükrök fogják közre, amelyek fiait tápláló hattyút ábrázolnak.

 

A központi tengelyeket mindkét homlokzaton magas, többszörösen ívelt vonalú, maszkokkal díszített attika hangsúlyozza. A szélső tengelyek fölött balluszteres kiképzésű attika húzódik. A kovácsoltvas erkélymellvédeket a szecesszióra jellemző leveles, virágos kígyózó, összefonódó "fémhajtások" képezik. A palota masszív vaskapuját ívelt motívumokkal díszített rács ékesíti, az ajtószárnyakat három-három napraforgóvirág díszíti, a központi, gyökeres virágok bizonyára az életfát jelképezik. A kacskaringós kiképzésű, növényes, virágos díszű kovácsoltvas rácsokat viszontlátjuk a lépcsőházban, a folyosómellvédeken, illetve néhány bérlakás ajtaja felett.

 

A boltozott bejárati gangban az oldalfalakat zöld majolika lábazat fölött stukkóból formázott (babér?)fák díszítik. A frízben hullámdísz és repülő madarak jelennek meg. Fekete, vörös, sárga és zöld virágdíszes mozaikcement burkolat van a folyosókon, amelyhez hasonlót több korabeli nagyváradi épületben alkalmaztak.


A palota pinceszintje fölött magasföldszint, félemelet (az épületnek csak egy részében) és két emelet húzódik. A pincét raktártérként használták, a földszinten boltok és további raktárak sorakoztak. Az udvarban egy kis kétszobás és konyhás lakás is van. A Traian Park felőli bejáraton keresztük közelíthető meg a főlépcső. A hátsó lécsőház a főlépcsőt magába foglaló szárnnyal párhuzamos traktusban található, az udvarban. A bérlakások az első és második emeleti függőfolyosókról közelíthetők meg. A lakások beosztása idővel megváltozott. Eredetileg ezek nagy alapterületű, 3-5 helyiséges lakások voltak, melyeknek szobái a utcára néztek, kiszolgáló helyiségei (konyha, kamra, cselédszoba) pedig a belső udvar fele.


Válogatott irodalom
CONSTANTIN, Paul: Arta 1900 în România. Bucureşti, 1972.
HÂRCĂ, Rodica: Oradea decoraţii Art Nouveau. Oradea, 2007.
PAŞCA, Mircea: Habitatul orădean la începutul secolului al XX-lea, doktori disszertáció, szakmai irányító dr. Ioan Godea egy. tan., Nagyvárad, Nagyváradi Tudományegyetem, 2008.
PAŞCA, Mircea: Trei clădiri de interes public realizate la Oradea de către Rimanóczy Kálmán junior. In: Cele Trei Crişuri, Oradea, III, 1-3. sz. (január-március), 2005. 90-99.
PÉTER, I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană. Oradea, 2003.
PÉTER, I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915). Budapest, 2002.
PÉTER, I. Zoltán: Nagyvárad 900 évés múltja és épített. Budapest, 2005.
PÉTER, I. Zoltán: Nagyvárad műemlék épületei. Nagyvárad, 2008.



címkék

, bérház, szecesszió

Eszmecsere a szócikkről