megoszt

A Kissomlyó hegy déli oldalán álló, Szent Antal tiszteletére szentelt barokk kápolna egy kisméretű XVII. századi kápolna átépítésével jött létre. Ez utóbbi keletkezését a ferences rendi történetírók az 1661-es török-tatár pusztításokkal hozzák kapcsolatba. A hagyomány szerint egy laikus testvér a kegytemplomot és a kolostort felégető török-tatár hadak elől a Kissomlyó hegy sűrűjébe rejtőzött el. Látva rendtársainak halálát és elhurcolását, fogadalmat tett Szent Antalnak, hogy ha életben marad, saját kezűleg épít kápolnát a tiszteletére. Megmenekülése után valóban felépítette a mai kápolna elődjét. Losteiner, aki először leírja a történetet, a testvér nevét nem említi, a későbbi források viszont a Hosszúaszóból származó Márk Jakabbal azonosítják. Az első kápolna datálására vonatkozó egyetlen hiteles adatot az 1775-ös átépítéskor előkerült feliratos tégla szolgáltatja, melyen nem a Márk Jakab, hanem a „Johan[n]es Mak (Mák János) név és az 1673-as évszám szerepel. Ez az első kápolna minden bizonnyal egyszerű, kis építmény lehetett, a feljegyzések szerint körülbelül a mai szentélynek megfelelő méretű volt, csak a miséző papot és a ministránsokat tudta befogadni.

1720-tól a csíksomlyói gimnázium tanulói Szent Antal ünnepén kivonultak a kápolnához, később kilencedet is végeztek, amely a Szent Antal ünnepét megelőző kilenc egymás utáni kedden mondott szentmiséből állt. 1743-tól a környékbeli falvak lakói is csatlakoztak hozzájuk. A XVIII. század első felében Szent Antal kultusza egyre népszerűbbé vált, a kilencedek alkalmával mondott prédikációk nagy tömeget vonzottak. A kis kápolna nem tudta befogadni a híveket, ezért 1750-ben közadakozásból megnagyobbították. Mai formáját 1773 és 1775 között nyerte el, amikor gróf hallerkői Haller Karolina, Gyulai Ferenc lovassági tábornok feleségének támogatásával teljesen átépítették. Tóth Sebestyén házfőnök az átépítés folyamán a régi oltárasztalban megtalálta a már említett téglát és a következő feliratot vésette rá: „RE[P]ERTA IN ARA VET[ERE] A[NN]O 1774 ET REPO[SIT]A PER P[ATREM] SEBAST[IANUM] TOT O[RDINIS] M[INORUM] S[ANCTI] F[RANCISCI] REF[ORMATORUM] 1775". Vagyis: „Megtalálta a régi oltárban 1774-ben, és visszahelyezte Tót Sebestyén ferenc-rendi atya 1775-ben". 1978-ban a szembemiséző oltár felállításakor újra előkerült a feliratos tégla, melyet P. Écsy János házfőnök a hajó északi falába egy üveg mögé helyezett el.

1776-ban az újjáépült kápolnát Bodor István, a felcsíki kerület főesperese, gyulafehérvári kanonok szentelte fel.

A toronyban két harang található: egy kisméretű, felirat nélküli és egy ennél nagyobb, melyet felirata szerint Apor István adományozott 1682-ben, és László János javíttatta 1781-ben.

A szentély falára erősített fakereszt, melyet Csíkszentgyörgy, Bánkfalva és Kotormány hívei állítottak 1803-ban, eredetileg a kápolna előtt állt. Felirata a következő: "Páduai Szent Antal Isten / Hő sáfára tekints le egedből / E szent keresztfára légy / Az Úr Jézusnál a mi védelmünkre / Hogy átaljusunk örök üdvünkre".

A kápolnát a XIX. század folyamán többször felújították, 1911-ben zsindelyfedelét cserépre cserélték, majd 1978-ban bádogfedelet kapott. 1978-ban P. Écsy János házfőnök alatt alaposabb javításokat végeztek. Legutóbb 2008-ban renoválták.

A kápolna egy hajóból és egy alacsonyabb sokszögzáródású szentélyből áll. A nyeregtetős építmény nyugati oldalán kis huszártorony emelkedik. A hajó falát mindkét oldalán három félköríves barokk fülesablak töri át, melyből egyet befalaztak, a szentély megvilágítását két ablak szolgáltatja. Északi falához félköríves kosarú szószék csatlakozik. Egyetlen félköríves bejárata a nyugati homlokzaton nyílik, fölötte négykaréjos ablak látható. A homlokzat oromfalát három barokk fülesablakhoz hasonló fülke díszíti, közöttük tulipános virágornamentika, fölöttük tölgyfalevelek és az 1775-ös évszám.
Belső kiképzése a külsőhöz hasonlóan egyszerű: falpilléreken nyugvó fiókos dongaboltozat fedi, a hajót félköríves diadalív választja el a szentélytől. A nyugati oldalon a bejárat fölött kis fakarzat látható, melynek mellvédjét öt virágdíszes kazetta alkotja. A karzatra létraszerű lépcsőn lehet feljutni. A bejárattól balra található lépcső a kápolna falához hozzáépített szószékre vezet.

A kápolna berendezését egy oltárkép, egy feszület és egy 1942-ben faragott Szent Antal szobor alkotja. A barokk keretű oltárképen a kápolna védőszentje, Szent Antal látható. A térdelő helyzetben, ferencesrendi ruhában ábrázolt szent a felhőkön megjelenő gyermek Jézus kezéhez hajol. Jézus bal kezét Szent Antal fején nyugtatja, mögötte Szűz Mária, amint egy leplet tart gyermeke háta mögött. Mária lába alatt, illetve az aranyszínű égen puttók jelennek meg, a felhőkre könyöklő két angyal közül az egyik Szent Antal attribútumát, a liliomot tartja kezében.

A festmény bal alsó sarkában a festő szignója látható, melyből csak az Andreas név olvasható ki. A kép nem túl kvalitásos, az alakok merevek, beállítottak, az arcok sematikusak, az alsó sarokban levő puttók fejei túlméretezettek. A festmény egy mellékoltár részét képezhette, a stílusjegyekből arra következtethetünk, hogy valamikor a XVIII. és XIX. század fordulóján készült.

címkék

beszúr más oldalra