Műemlékek - Mária születése görög katolikus templom, Temesvár

részletes keresés

Romániai intézmények magyar elnevezése Román-magyar szótár Román állambiztonsági szótár Társadalomtudományi szótár Magyar-román szótár
Romániai magyar lexikon
Tematikus bibliográfiák Repertóriumok Életmû-bibliográfiák
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944 A romániai magyar kisebbség kronológiája 1990-2017 Köztes-Európa kronológia 1756-1997 Románia 1989-1996 Szlovákia 1989-1998 Jugoszlávia 1989-1999 Ukrajna 1989-1998 Horvátország 1991-1999 A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989 Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
A 2002-es népszámlálás iskolai végzettség, foglalkozás és nemzetiség szerinti községsoros adatai Az 1992-es népszámlálás nemzetiség és gazdasági aktivitás szerinti községsoros adatai Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-2002 Romániai helyhatósági választások (2000-2004)Erdély etnikai és felekezeti adatai 1852–2011 Romániai parlamenti választások (1990-2004)
Erdélyi és moldvai helységnévtár Határon túli magyar helységnévszótár Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)Erdélyi helynévkönyv
A 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja Közoktatási kataszter 2017-2018 Erdélyi Magyar Netkatalógus Európai kisebbségi intézmények link-katalógusa Nemzeti kisebbségek szervezeteinek on-line katasztere Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa Romániai magyar közoktatási kataszter Romániai magyar politikai szervezetek elérhetõségei
Az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának térképe Az erdélyi megyék közigazgatási határainak változása a középkortól napjainkig Erdély nemzetiségi térképe 2002 Erdélyi (bel)város térképek Köztes-Európa 1763-1993 Sebõk László térképgyûjteménye
Kriza János Néprajzi Társaság fotóarchívuma Missing 1944-2008
Könyvek Folyóiratok
SZÉKELYFÖLDI HONISMERETI OLVASÓKÖNYVEK ROMÁNIAI MAGYAR ÉVKÖNYVEK ROMÁNIAI MAGYAROK – KI KICSODA 1918–2010.A MAGYAR–ROMÁN VISZONY ALAKULÁSA HELYTÖRTÉNETI ÉS HONISMERETI MÓDSZERTAN A SZÉKELYFÖLDRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI TERVEK DIGITÁLIS SZÖVEGTÁR AZ ERDÉLYI MAGYAR HUMÁN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK TÖRTÉNETÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ DÉL-ERDÉLYI MAGYARSÁG 1940−1944 A NÉPSZOLGÁLAT ÉS ESZMETÖRTÉNETI HÁTTERE, ERDÉLYBEN 1945-IG TISMÃNEANU-JELENTÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELEMZÉSEK SZEGÉNYSÉG ROMÁNIÁBAN STÁTUSTÖRVÉNY ROMÁNIAI AUTONÓMIA-ELKÉPZELÉSEK 1989 UTÁN ROMÁK ERDÉLYBEN NACIONALIZMUS MAGYARSÁG ÉS KISEBBSÉGPOLITIKA MAGYAR – ZSIDÓ VISZONY A 20. SZÁZADI ERDÉLYBEN KETTÕS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELEMZÉSEK AZ RMDSZ-RÕL DOKUMENTUMOK ROMÁNIA MAGYARSÁGPOLITIKÁJÁRÓL DEMOGRÁFIA AZ ERDÉLYI FALU KUTATÁSA AZ "ÖTVENES ÉVEK" ÉS A ROMÁNIAI MAGYAR KISEBBSÉG A CSÁNGÓK ÉSZAK–ERDÉLY 1940–1944 KÖZÖTT

adatbank.ro

romániai magyar lexikon

műemlékek

mobil verzió

nyomtat

megoszt

Mária születése görög katolikus templom, Temesvár

A műemlék adatai
Történeti adatok
A műemlék leírása
Válogatott irodalom

Utolsó frissítés: 2010-03-18
Szerző: Sarkadi Nagy Emese

A műemlék adatai

Cím: Piaţa Suluţiu Sterca Al.
Kód: TM-II-m-A-06165
Datálás: 1764–65

Történeti adatok

Az épületet a gyárvárosi római katolikus közösség számára emelték 1764-65-ben. A plébániai feladatokat 1780-ig ferences szerzetesek látták el, ezt követően adták át a Csanád egyházmegyei papságnak. Az épület a 19. század végére szűknek bizonyult; ekkor jött létre a gyárvárosi templomépítő-egylet, amely gyűjtésével megalapozta az új templom építésének anyagi fedezetét. Ehhez járult hozzá a város, amikor a Millennium alkalmából új, Temesvár rangjához méltó templom építését határozták el. A ma is gyárvárosi Millenniumi templomként ismert neoromán épület a 19-20. század fordulóján készült el, a régi templomépületet pedig a görög-katolikus egyháznak adják át. 1949 és 1990 között a templom ortodox használatban volt, majd 1990 után visszakapta a görög-katolikus egyház. Legutóbb 1998-ban állították helyre.

A műemlék leírása

Temesvár gyárvárosi részén, a Suluţiu és a Comăneşti utca által határolt sarkon áll a téglalap alaprajzú, barokk épület, amelyhez patkóíves szentély csatlakozik. Nyugati homlokzatát a bejárat fölött emelkedő zömök, bádogfedésű torony határozza meg. A homlokzat alsó szintjét négy falpillér-köteg tagolja három szakaszra. A két szélsőt téglalap alakú mezőben elhelyezett kosáríves vakablak díszíti, a középső szakaszban nyílik a templom szegmensíves, kőkerettel és záródásában tükrös zárókővel ellátott bejárata, amely elé a huszadik században emeltek oszlopokon nyugvó, íves fedésű portikuszt. A kapukeret trapéz alakú zárókövében az épület titulusára utaló MARIA felirat és az építés 1765-ös évszáma olvasható. A portikusz fölött fektetett, ovális ablak nyílik. Az alsó szintet a pillérek fejezetzónájában golyvázódó, összetett párkány zárja le. A bejárat fölött emelkedő tornyot, a második szinten, két oldalról a barokkból jól ismert, volutás díszítésekre visszavezethető (az eredeti terveken még volutákkal megjelenő) falmezők támasztják. A falmezők alsó és fölső sarkain kőurnák állnak. A torony homlokzatát ezen a szinten alacsony, szegmensíves záródású ablak nyitja meg. A torony fölső szintjét mind a négy oldalon félkörös záródású ablak töri át, az ablakok fölött óra helyezkedik el, a szintet pedig óraíves párkány zárja le; ezt követi a bádogfedésű toronysisak.

A téglalap alaprajzú templomteret nyeregtető fedi. Két oldalsó homlokzatán három-három szegmensíves záródású ablak nyílik; az egyébként tagolatlan, egyszerű homlokzatokat párkány zárja le. A patkóíves szentély északi oldalán két, a hajó oldalhomlokzatán látottakkal megegyező típusú ablak nyílik, valamint egy hasonló ablak töri át a szentély délkeleti részét is. A hajó és a szentély déli csatlakozásában az épülethez téglalap alaprajzú sekrestyét csatoltak. Ennek keleti falát egy egyenes záródású ablak töri át, nyugati falához kisméretű, téglalap alaprajzú, félnyeregtetős toldalék csatlakozik; ezen nyílik a sekrestye bejárata, fölötte pedig egy egészen kisméretű négyzetes ablak.

A síkfedésű templomteret, a nyugati végén, széles pillérekre támaszkodó, mindkét szintjén három kosáríves árkáddal tagolt karzat határolja. A karzat alatti teret a három szakasznak megfelelően kialakított dongaboltozat fedi. (Északnyugati és délnyugati sarkában eredetileg egy-egy csigalépcső vezetett fel a karzatra, ezeket az átalakítások során elbontották). A hajóhoz kelet felől csatlakozó szentélyt keskeny dongaboltozott szakaszt követően félkupola fedi. A diadalív előtt, a déli falnál áll a templom eredeti (csak kisebb átalakításokat szenvedett), fehér-arany színezésű barokk szószéke. Ez az egyetlen fennmaradt barokk berendezési tárgy, az épületet egyébként az ortodox felekezet megfosztotta minden eredeti bútordarabjától. A diadalív vonalában elhelyezett ikonosztáz 1910 és 1920 körül készült. Az épületbelső kifestését a kilencvenes évek folyamán készítette az aradi Millthaler testvérpár.