Szerző: Sarkadi Nagy Emese
Kód: TM-II-m-A-06165
Datálás: 1764–65
Temesvár gyárvárosi részén, a Suluţiu és a Comăneşti utca által határolt sarkon áll a téglalap alaprajzú, barokk épület, amelyhez patkóíves szentély csatlakozik. Nyugati homlokzatát a bejárat fölött emelkedő zömök, bádogfedésű torony határozza meg. A homlokzat alsó szintjét négy falpillér-köteg tagolja három szakaszra. A két szélsőt téglalap alakú mezőben elhelyezett kosáríves vakablak díszíti, a középső szakaszban nyílik a templom szegmensíves, kőkerettel és záródásában tükrös zárókővel ellátott bejárata, amely elé a huszadik században emeltek oszlopokon nyugvó, íves fedésű portikuszt. A kapukeret trapéz alakú zárókövében az épület titulusára utaló MARIA felirat és az építés 1765-ös évszáma olvasható. A portikusz fölött fektetett, ovális ablak nyílik. Az alsó szintet a pillérek fejezetzónájában golyvázódó, összetett párkány zárja le. A bejárat fölött emelkedő tornyot, a második szinten, két oldalról a barokkból jól ismert, volutás díszítésekre visszavezethető (az eredeti terveken még volutákkal megjelenő) falmezők támasztják. A falmezők alsó és fölső sarkain kőurnák állnak. A torony homlokzatát ezen a szinten alacsony, szegmensíves záródású ablak nyitja meg. A torony fölső szintjét mind a négy oldalon félkörös záródású ablak töri át, az ablakok fölött óra helyezkedik el, a szintet pedig óraíves párkány zárja le; ezt követi a bádogfedésű toronysisak.
A téglalap alaprajzú templomteret nyeregtető fedi. Két oldalsó homlokzatán három-három szegmensíves záródású ablak nyílik; az egyébként tagolatlan, egyszerű homlokzatokat párkány zárja le. A patkóíves szentély északi oldalán két, a hajó oldalhomlokzatán látottakkal megegyező típusú ablak nyílik, valamint egy hasonló ablak töri át a szentély délkeleti részét is. A hajó és a szentély déli csatlakozásában az épülethez téglalap alaprajzú sekrestyét csatoltak. Ennek keleti falát egy egyenes záródású ablak töri át, nyugati falához kisméretű, téglalap alaprajzú, félnyeregtetős toldalék csatlakozik; ezen nyílik a sekrestye bejárata, fölötte pedig egy egészen kisméretű négyzetes ablak.
A síkfedésű templomteret, a nyugati végén, széles pillérekre támaszkodó, mindkét szintjén három kosáríves árkáddal tagolt karzat határolja. A karzat alatti teret a három szakasznak megfelelően kialakított dongaboltozat fedi. (Északnyugati és délnyugati sarkában eredetileg egy-egy csigalépcső vezetett fel a karzatra, ezeket az átalakítások során elbontották). A hajóhoz kelet felől csatlakozó szentélyt keskeny dongaboltozott szakaszt követően félkupola fedi. A diadalív előtt, a déli falnál áll a templom eredeti (csak kisebb átalakításokat szenvedett), fehér-arany színezésű barokk szószéke. Ez az egyetlen fennmaradt barokk berendezési tárgy, az épületet egyébként az ortodox felekezet megfosztotta minden eredeti bútordarabjától. A diadalív vonalában elhelyezett ikonosztáz 1910 és 1920 körül készült. Az épületbelső kifestését a kilencvenes évek folyamán készítette az aradi Millthaler testvérpár.
beszúr más oldalra
települések
Apanagyfalu Arad Aranyosgerend Aranyosmóric Aranyospolyán Árkos Bere Beszterce Bethlen Biharvajda Bonyha Brassó Cegőtelke Csicsókeresztúr Csíkkarcfalva Csíkszentkirály Csíkszereda Csomaköz Dés Déva Erzsébetváros Farnas Felsőbánya Gyalu Gyergyószentmiklós Gyulakuta Hadad Harina Kalotadámos Kaplony Kékesújfalu Kerlés Kézdivásárhely Királynémeti Kolozsborsa Kolozsvár Lippa Madéfalva Magyargyerőmonostor Malomárka Marosvásárhely Medgyes Mezőörményes Mezőzáh Micske Nagybánya Nagyenyed Nagykároly Nagysajó Nagyvárad Őraljaboldogfalva Retteg Sáromberke Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy Somkerék Szalárd Szamosújvár Szászlekence Szászrégen Szásztörpény Szatmárnémeti Székelyhíd Székelykeresztúr Székelyudvarhely Szépvíz Tasnád Temesvár Torda Torockószentgyörgy Vadász Vajdahunyad Vajdaszentivány Válaszút Vermes Vizakna Zilah
