nyomtat

megoszt

SzenthĂĄromsĂĄg oszlop (Pestis oszlop), TemesvĂĄr
UtolsĂł frissĂ­tĂ©s:  2010-04-09
SzerzƑ:  Sarkadi Nagy Emese


A mƱemlék adatai
CĂ­m: PiaĆŁa Unirii
KĂłd: TM-III-m-A-06313
DatĂĄlĂĄs: 1740

Történeti adatok
Johann Deschan kamarai tanácsos fogadalma nyomán épült fel 1740-ben a város korabeli központjában, a dómtéren álló pestisoszlop. Az obeliszk jellegƱ emlékmƱvet alacsony betontalapzaton helyezték el, utólag kis kerítéssel vették körül.

A mƱemlék leíråsa

Háromszög alaprajzú lábazatának sarkait voluták díszítik, oldalait pedig (Borovszky Samu azonosítása szerint) a Pestisnek, a Háborúnak és a Kétségbeesésnek szentelt három allegorikus dombormƱ tölti ki.

 

A lábazat három sarkán, a voluták fölött Szent Sebestyén, Szent Rókus és Borromei Szent Károly alakja áll. Szent Sebestyén ágyékkötƑben, kiszáradt fatörzshöz kötözve, testébƑl nyílvesszƑk állnak ki, illetve a mára eltƱnt nyílvesszƑk nyoma jól kivehetƑ. Hosszú, hullámos haja vállára omlik, izmos teste erƑt sugároz. Sebestyén kultusza már a 16 századi pestisjárványok idején is másodvirágzását élte, késƑbb pedig a pestisoszlopok állandó alakjává vált. Borromei Károly teljes ornátusban jelenik meg, fején bíborosi kalappal, jobb kezét szívéhez emeli, baljában keresztet tart. A milánói érsek a 16. században éppen Szent Sebestyénnek tulajdonította, hogy a város megmenekült a pestisjárványtól, holott maga is nagyon sokat tett a betegek megsegítése és a járvány megállítása érdekében. A lábazat harmadik sarkán Szent Rókus alakja látható. Rövid tunikáját jobb lábán kissé térde fölé húzza, jobb keze mutató ujjával a combján tátongó sebre (pestisdaganatra) mutat. Bal lábánál egyik attribútuma, a kutya fekszik, aki - a legenda szerint - élelemmel látta el a visszavonult, pestises Rókust, akit végül, római zarándokútjáról visszatérƑben, egy angyal gyógyított ki betegségébƑl. Ezután maga is a pestisbetegek gyógyításának szentelte életét. Hátára zarándokköpeny borul, vállain egy-egy kagyló, a zarándokok jelvénye jelenik meg. Lábán magas-szárú csizma.

 

Egy szinttel feljebb, közvetlenül az oszlop lábánál újabb három alak áll. Nepomuki Szent János, ornátusban, fején birétummal, felhƑkön tapos. Kezében mellkasának döntött keresztet tart. Szakállas, fiatal alakja teljes mértékben megfelel a róla ismert ábrázolások kánonjának. Lábainál, a felhƑ alatt Szent Rozália alakja fekszik, sziklák között, rózsakoszorúval övezett fejét könyöklƑ jobb kezébe támasztva. Az oszlop másik két oldalán egy nƑi alak áll, lábánál toronnyal, amely jellemzƑen Szent Borbála attribútuma, valamint egy férfi, Szent Rókuséhoz hasonló öltözékben, fején birétummal. Bal kezében koponyát és talán feszületet tart. Utóbbi alak esetében a jellegzetes öltözete, attributúmai, valamint a pestisszentek körében való gyakori ábrázolása miatt Xavéri Szent Ferencre gondolhatunk.

 

Az emlékoszlop törzsét felhƑk borítják, fƑ nézetében pedig egy barokk, koronával lezárt üres címerpajzs kapott helyet. A füzérekkel kiegészített ión oszlopfƑ fölött összetett párkányt alakítottak ki, amelynek középsƑ szakaszára egyszerƱ virágdíszt faragtak . Az oszlop tetején az emlékmƱ elterjedt névváltozatának (Szentháromság-oszlop) forrásául szolgáló szintén kƑbƑl faragott Szentháromság ábrázolás látható: a trónoló Atya és Fiúisten között Mária térdel, imára kulcsolt kézzel, éppen fejére készülnek helyezni a koronát. Fölöttük a domborított vaslemezbƑl készült Szentlélek-galamb lebeg.
Az emlék, akárcsak a szomszédos Szabadság-téren álló SzƱz Mária - Nepomuki Szent János oszlop, egyike a városi fƑtereken a 18. századi pestisjárványok miatt gyakran elhelyezett pestis- vagy Mária-oszlopoknak, ábrázolásai jól illeszkednek az ilyen emlékmƱveknél szokványos ikonográfiába.


VĂĄlogatott irodalom
Borovszky Samu (szerk.): Temes vármegye és Temesvár sz. kir. város monográfiája. Budapest, 1914. 170, 241.
Juhász Kálmán - Adam Schicht: Der Hl. Johannes Nepomuk als Schuztpatron des Banates. In: Österreichische Zeitschrift für Volkskunde. NS XVIII, 1964, 89-90.
Adriana Buzilă: Trei monumente timißorene de sculptură barocă. In: Tibiscus Arta, Timißoara, 1974, 47-52.
Adriana Buzilă - Rodica Vârtaciu: Barocul în Banat. Timißoara, 1992. 12.
Vlăsceanu, Mihaela: Reprezentări ale Sf. Ioan Nepomuk in sculptura barocă bănăƣeană. In: Ars Transilvaniae 8-9, (1998-99). 229-243.
Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan. I. Sculptura. Cluj-Napoca, 2002. 191-193.



Eszmecsere a szócikkrƑl

Képek

beszĂșr mĂĄs oldalra