részletes keresés
nyomtat

megoszt

Szentháromság oszlop (Pestis oszlop), Temesvár
Utolsó frissítés:  2010-04-09
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese


A műemlék adatai
Cím: Piaţa Unirii
Kód: TM-III-m-A-06313
Datálás: 1740

Történeti adatok
Johann Deschan kamarai tanácsos fogadalma nyomán épült fel 1740-ben a város korabeli központjában, a dómtéren álló pestisoszlop. Az obeliszk jellegű emlékművet alacsony betontalapzaton helyezték el, utólag kis kerítéssel vették körül.

A műemlék leírása

Háromszög alaprajzú lábazatának sarkait voluták díszítik, oldalait pedig (Borovszky Samu azonosítása szerint) a Pestisnek, a Háborúnak és a Kétségbeesésnek szentelt három allegorikus dombormű tölti ki.

 

A lábazat három sarkán, a voluták fölött Szent Sebestyén, Szent Rókus és Borromei Szent Károly alakja áll. Szent Sebestyén ágyékkötőben, kiszáradt fatörzshöz kötözve, testéből nyílvesszők állnak ki, illetve a mára eltűnt nyílvesszők nyoma jól kivehető. Hosszú, hullámos haja vállára omlik, izmos teste erőt sugároz. Sebestyén kultusza már a 16 századi pestisjárványok idején is másodvirágzását élte, később pedig a pestisoszlopok állandó alakjává vált. Borromei Károly teljes ornátusban jelenik meg, fején bíborosi kalappal, jobb kezét szívéhez emeli, baljában keresztet tart. A milánói érsek a 16. században éppen Szent Sebestyénnek tulajdonította, hogy a város megmenekült a pestisjárványtól, holott maga is nagyon sokat tett a betegek megsegítése és a járvány megállítása érdekében. A lábazat harmadik sarkán Szent Rókus alakja látható. Rövid tunikáját jobb lábán kissé térde fölé húzza, jobb keze mutató ujjával a combján tátongó sebre (pestisdaganatra) mutat. Bal lábánál egyik attribútuma, a kutya fekszik, aki - a legenda szerint - élelemmel látta el a visszavonult, pestises Rókust, akit végül, római zarándokútjáról visszatérőben, egy angyal gyógyított ki betegségéből. Ezután maga is a pestisbetegek gyógyításának szentelte életét. Hátára zarándokköpeny borul, vállain egy-egy kagyló, a zarándokok jelvénye jelenik meg. Lábán magas-szárú csizma.

 

Egy szinttel feljebb, közvetlenül az oszlop lábánál újabb három alak áll. Nepomuki Szent János, ornátusban, fején birétummal, felhőkön tapos. Kezében mellkasának döntött keresztet tart. Szakállas, fiatal alakja teljes mértékben megfelel a róla ismert ábrázolások kánonjának. Lábainál, a felhő alatt Szent Rozália alakja fekszik, sziklák között, rózsakoszorúval övezett fejét könyöklő jobb kezébe támasztva. Az oszlop másik két oldalán egy női alak áll, lábánál toronnyal, amely jellemzően Szent Borbála attribútuma, valamint egy férfi, Szent Rókuséhoz hasonló öltözékben, fején birétummal. Bal kezében koponyát és talán feszületet tart. Utóbbi alak esetében a jellegzetes öltözete, attributúmai, valamint a pestisszentek körében való gyakori ábrázolása miatt Xavéri Szent Ferencre gondolhatunk.

 

Az emlékoszlop törzsét felhők borítják, fő nézetében pedig egy barokk, koronával lezárt üres címerpajzs kapott helyet. A füzérekkel kiegészített ión oszlopfő fölött összetett párkányt alakítottak ki, amelynek középső szakaszára egyszerű virágdíszt faragtak . Az oszlop tetején az emlékmű elterjedt névváltozatának (Szentháromság-oszlop) forrásául szolgáló szintén kőből faragott Szentháromság ábrázolás látható: a trónoló Atya és Fiúisten között Mária térdel, imára kulcsolt kézzel, éppen fejére készülnek helyezni a koronát. Fölöttük a domborított vaslemezből készült Szentlélek-galamb lebeg.
Az emlék, akárcsak a szomszédos Szabadság-téren álló Szűz Mária - Nepomuki Szent János oszlop, egyike a városi főtereken a 18. századi pestisjárványok miatt gyakran elhelyezett pestis- vagy Mária-oszlopoknak, ábrázolásai jól illeszkednek az ilyen emlékműveknél szokványos ikonográfiába.


Válogatott irodalom
Borovszky Samu (szerk.): Temes vármegye és Temesvár sz. kir. város monográfiája. Budapest, 1914. 170, 241.
Juhász Kálmán - Adam Schicht: Der Hl. Johannes Nepomuk als Schuztpatron des Banates. In: Österreichische Zeitschrift für Volkskunde. NS XVIII, 1964, 89-90.
Adriana Buzilă: Trei monumente timişorene de sculptură barocă. In: Tibiscus Arta, Timişoara, 1974, 47-52.
Adriana Buzilă - Rodica Vârtaciu: Barocul în Banat. Timişoara, 1992. 12.
Vlăsceanu, Mihaela: Reprezentări ale Sf. Ioan Nepomuk in sculptura barocă bănăţeană. In: Ars Transilvaniae 8-9, (1998-99). 229-243.
Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan. I. Sculptura. Cluj-Napoca, 2002. 191-193.



Eszmecsere a szócikkről