Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár

A háromszintes, L alaprajzú épület fő szárnya az utca vonalában húzódik, nyugati szárnya pedig a szomszéd telekhatárt követi.  A műemlék legértékesebb része monumentális megjelenésű klasszicista főhomlokzata, amelyen a két felső szint nagyoszloprendes tagolása a lábazatként felfogott, vakárkádos földszinten nyugszik. Ez utóbbi felületének kiképzése is eltér a homlokzat többi részétől: a földszint sávozott felületű, míg a felső szintek felülete sima. A homlokzat középtengelyét a [...]

Kendeffy-palota, Királyi Tábla, Marosvásárhely

A néhai Szent Miklós utca déli házsorában, a Teleki Téka épületével átellenben elhelyezkedő kétszintes, tíztengelyes épület. Alaprajza téglalap alakú, udvari homlokzatának szélein két kis kiugró tömbbel. Az épület tömegét a manzárdtetővel fedett erőteljes középpavilon határozza meg; az épület többi részét kontyolt nyeregtető fedi.Az épület legfontosabb művészettörténeti értéket a főhomlokzat jelenti, mely a klasszicizáló későbarokk építészeti formanyelv erdélyi [...]

felekezeti identitások a korai újkorban

A felekezeti identitás kialakulása a reformáció, a katolikus reform és az ellenreformáció eredménye. Habár a középkori kereszténység nem volt egységes, mivel a keleti és a nyugati egyházak mellett léteztek különböző közösségek, amelyek kiváltak a hivatalos egyházból és saját egyházat szerveztek, mint pl. a husziták vagy a valdensek, mégsem beszélhetünk felekezetekről. A felekezet, mint vallási alcsoport, amely egy bizonyos hitvallás (latinul confessio) alapján szerveződik és amelynek e közösségben törvényereje van, az újkori kereszténységet jellemzi. Eleinte a katolikus egyházból kivált és saját egyházát szervező protestáns egyházakat illették e fogalommal, azonban a tridenti zsinat (1545--1562) értelmében megreformált katolikus egyházat, sőt még a görögkeleti [...]

beszúr

beszúr

beszúr