A Telekiek sáromberki kriptája a falutól keletre fekvő ún. „régi temető” dombjának északi lejtőjén áll. Téglalap alaprajzú épület, keskenyebb északi és déli oldalán három-három, szélesebb nyugati és keleti oldalán négy-négy nagyméretű félköríves ablaknyílással. A falszövetek tanusága szerint eredeti arculata nagymértékben eltért a maitól: a hajdani építőmester egy minden oldalról nyitott árkádokkal határolt teret hozott létre, a derékmagasságig emelt [...]
Johannes Honterus szobra, Brassó
Johannes Honterus (1498–1549) jelentős reformátor és humanista szobra az Ágostai Hitvallású szász evangélikus főtemplom (Fekete-templom) déli-nyugati tornyának déli homlokzata előtt áll. A bronzszobor a berlini szobrász Harro Magnussen (1861–1908) munkája és Honterus születésének négyszáz éves jubileumára [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
