Óvár, a középkori város első erődítésének maradványai, Kolozsvár
Az Óvárnak mindössze néhány falszakasza és a Torony néven ismert délkeleti saroktornya áll ma is, melyet a Fő tér 25. szám alatt, keskeny udvaron keresztül, valamint a Torony (Toplica) utca felől lehet megközelíteni. Az épület erőteljesen átalakított nyugati homlokzatát félköríves kőkeret töri át, többi homlokfalához [...]
Régi római katolikus plébániaház, Gyergyószentmiklós
Kétmenetes alaprajza egy nagy, hossznégyzet alaprajzú központi helyiség köré északról és délről szerveződő két-két helyiségből, a nyugati főhomlokzata előtt kiugró későbbi előcsarnokból és a keleti oldalról csatlakozó két utólagos toldaléktérből áll. A telek délnyugati részén [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
