A barokk épület arculatáról bizonyos mértékben Mikolai Tóth István 1820-as években keletkezett rajzai és metszetei nyújtanak képet. Ezeken egy 9 tengelyes épület azonosítható, az 5. tengelyben ajtó nyílik az utcára, a 6. tengelyben pedig a ma is meglévő széles nagykapu. A rajz alapján egyértelmű, hogy a két hosszan hátranyúló szárny már ekkor létezett. A fedélszerkezet jól láthatóan zsindellyel fedetett barokkos manzárdtető volt.Az épület mai arculata az 1896-os felújítás eredményeképpen [...]
Görög katolikus püspöki palota, Nagyvárad
A görög katolikus püspöki palota a Szent László téren (régebben Kispiac) található. E körül a tér körül, a Sebes Körös és a Pece patak között fekvő területen alakult ki az Újváros. A 18. századi Nagyvárad legjelentősebb épületei a Kispiacon álltak. A városháza helyén a 18. században a római katolikus püspökség székhelye magasodott. Ezzel szemben építették fel a Szent László plébániatemplomot. Az 1714-ben épült Fekete Sas csárda, a mai Fekete Sas palota helyén állt. A tér [...]
Az erdélyi magyar irodalom eszmei tisztázódását segítő irodalmi vita Ravasz Lászlónak a budapesti Könyvbarátok Lapjában 1928-ban megjelent Irodalmi schisma című cikkével robbant ki és gyűrűzött végig az akkori erdélyi és magyarországi sajtón.Ravasz - akkor már Duna-melléki püspök, különben 1920-ig a kolozsvári Református Theologiai Fakultás professzora -, cikkében az első világháború utáni magyar irodalmi életet korábban már felkavaró Ady-vitához kapcsolódva, Adytól és a Nyugat íróinak modernségétől „féltette" a magyar irodalom egységét. „Az irodalomtól - írta - elvárjuk, hogy az egész nemzet szellemi életének tükrözője és vezére legyen", majd sorra vette azokat a „veszélyeket", amelyek ezt fenyegetik: „a nemzeti műveltség [...]
beszúr
beszúr
beszúr
