Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, a hozzá észak felől csatlakozó, gyámkősorra támaszkodó gyilokjárós várfalszakasszal. Az ötszögű hasábon emelkedő építmény bejárata északnyugat felől nyílik, külső homlokfalait rézsűs, szegmentívesen záródó ágyúlőrések törik át. Keleti homlokzatán az 1629-es átépítést megörökítő emléktábla látható, mely két füleslapot tartalmaz. A felső [...]
Transilvania (eredetileg Pannónia) Szálloda, Nagyvárad
A Pannónia szálló téglány alaprajzú, kétemeletes saroképület. A Bémer térre néző 7 tengelyes oldalán a fal síkjából alig kiugratott 5 tengelyes rizaliton egy harmadik emelet helyezkedik el. A magas színvonalon kivitelezett dekorációs munkákkal ellátott homlokzatok kiképzése egyszerű, átlátható, a néhány szecessziós díszítőelemtől eltekintve historizáló megjelenésével a quattrocento firenzei reneszánsz palotaépítészetének megoldásait idézi. A függőleges tagolóelemeket [...]
A Trianon után Romániához került magyarlakta területeken született irodalmat ideológiai és politikai vonatkozásban meghatározni törekvő fogalom.Erre az irodalomra az „erdélyi" helyett a „romániai" jelzőt elsőnek a konzervatív irodalomtörténész Kristóf György használta. Fogalomhasználatát 1924-ben megjelent tanulmánykötete (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője) zárófejezetében így indokolta: „... az irodalomban az erdélyiség programszerű követelése és követése érlelte meg bennem azt a meggyőződést, hogy az »erdélyi« kifejezés közművelődési és művészi szempontból sem nem indokolt, sem nem jogosult [...] Az erdélyiség csak a művészet síkjára fölemelve jelent irodalmi értéket. Közművelődési s főleg nyelvi és irodalmi szempontból [...]
beszúr
beszúr
beszúr
