A palota Arad egykori főterének, a Szabadságtérnek a közvetlen közelében áll. Arad főútja - az egykori Aczél Péter utca (ma Revoluţiei), a Vasile Goldiş és a Românului utca által közrezárt telken épült U alaprajzú, négyszintes, belső udvaros épület, amelynek leghosszabb (az U keresztszárát alkotó) homlokzata a Goldiş utca [...]
Barlangsír és egykori Bethlen-kastély együttese, Kerlés
Bethlen Lajos kastélya és a körülötte kialakított park mindössze korabeli leírásokból és rajzokról ismert, ugyanis a sorozatos pusztítások miatt jelenleg csak az egykor a kerthez tartozó kripta látható. A kastély és a kert együttese a Kerlés falutól nyugatra elhelyezkedő domb tetején épült ki. A főépület egy földszintes, „olasz modorban” (klasszicizáló stílusban) épített kastély volt, melynek homlokzatát a négy ión fejezetes oszlopra támaszkodó timpanon uralta. A főhomlokzatot ballusztersor zárta le, [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
