.jpg)
Az egykori Közép-Szolnok vármegye legnagyobb középkori egyházi épülete a Szilágysági dombvidék és az Alföld találkozásánál húzódó dombhát peremén áll, tornya messziről belátható az Érmellék felől. A 12,5 x 27 m-es, téglalap alaprajzú hajóból és a nyolcszög öt oldalával záródó, 14,3 m hosszú, három boltszakasznyi szentélyből álló épülethez nyugaton zömök, háromszintesnek mutatkozó, 1822-ben épült barokk torony, délen pedig egy [...]
Kendeffy-kastély, Őraljaboldogfalva
A Malomvíz–Őraljaboldogfalva bekötőúton, kissé különállóan a falu többi épületétől áll a Kendeffy-kastély. A megközelítően téglalap alaprajzú, három egységből álló épület elsősorban a tornyával kelti fel a figyelmet. Az épület domináns neogótikus jellegét – a tornyon kívül – a lőréses mellvéd, a fiatornyok, a csúcsíves ablakok, a kis erkély, és az aszimmetrikus tömegalakítás adja. A kastély egy kőből és téglából mintásra rakott mellvéddel [...]
A Kárpát-medencében felbukkant leletek rovásábécéi a kelet-európai rovásírások csoportjához tartoznak. Az ide sorolt rovásemlékek közös jellemzője, hogy - a számos olvasati javaslat ellenére - nincs általánosan elfogadott, biztos megfejtésük. Két nagy ágra oszthatók: az egyik a székely rovásírás, a másik az avar időkből származó. A kutatók a területi érintkezés és néhány betű (alaki, talán jelentésbeli) hasonlósága alapján feltételezik, hogy az avarkori ábécék és a székely írás között rokonság áll fenn.A székely rovásírás. A tudomány mai álláspontja szerint minden alapvető kérdés - az írás neve, eredete, önálló története; hány emléke van és melyek ezek; kik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
