A Stern-palota a város központi részén, a Fő utca mentén, Nagyvárad legfontosabb kereskedelmi vonalán helyezkedik el. Ezt a környéket három, a szecesszió korszakában, de ennek különböző irányzatait közvetítő, 1900 és 1914 között emelt nagyméretű épület határozza meg: a Stern-palota (Fő utca 10, 10/A - Szaniszló utca), a Moskovits Miksa-palota (Fő utca - Széchenyi-tér 2. szám), illetve az Apolló-palota (Fő utca 12 szám - Szaniszló utca). Ezek az épületek a 20. század eleji Nagyvárad leglátványosabb építményeinek [...]
A szamosújvári vár, a mai börtön, Szamosújvár
Az egykori várat magába foglaló szamosújvári börtön épületegyüttese a város északnyugati felében, a Kis-Szamos jobb partján helyezkedik el. Keleti oldala mellett halad el a Kolozsvárról Désre vezető műút. A vár 17–19. században keletkezett alaprajzain egy hozzávetőlegesen négyzet alaprajzú erődítményt ábrázolnak. Egyenes kötőgátjait három sarkukon egy-egy, szinte azonos méretű fül nélküli bástya védte, a negyedik (északnyugatin) egy félbástya, továbbá egy, az árkon túlnyúló [...]
A magyar botanikai szakirodalomnak megvan a maga elnevezésrendszere, amely a nyelvújítás korában a latin nómenklatúrát követve alakítódott ki, és éppen a szaknyelvi használat által kodifikált. A tudományos, mesterséges névadás mellett továbbra is élő hagyomány a népi - spontán és motivált - névadás. A népi névanyag gyakran pontatlan természetismeretről, de jó megfigyelőképességről árulkodik, és nem ritkán szellemes tájnyelvi elnevezéseket eredményez. Azt illetően, hogy milyen szemlélet eredményezte a népi növényneveket, elfogadott nézet: „Ahány növény, szinte annyiféle volt az indíték" (Péntek-Szabó 1996. 129).Népi növénynevek kutatása. Az etnobotanikai útmutató szerint: „A növénynevek gyűjtésében egy alapvető [...]
beszúr
beszúr
beszúr
