Evangélikus plébániatemplom, Beszterce
A város központi terén álló, keletelt, háromhajós csarnoktemplomot egy sokszögzáródású szentély, az északi oldalon hozzákapcsolódó sekrestyével, az oldalfalain két-két előcsarnokos mellékkapuval ellátott hosszház és az épület északnyugati sarkához kapcsolódó, lépcsőtornyos saroktorony alkotja. Az alaprajz számos tengely-eltolódása - amelyek közül a legszembetűnőbb talán a nyugati homlokzat ferde síkja - már első látásra sejteti, hogy több építési szakasszal kell számolnunk. [...]
Az épületegyüttesnek több tervváltozatát ismerjük. Ezek azonos funkcionális és alaprajzi koncepciójúak, de térszervezés, homlokzati kialakítás és a belső dekorációk tekintetében különbségek vannak köztük. Az épület földszintjén, az utcafrontokon és a főtér felé [...]
koraújkori források Erdély történetéről
A 16. század közepétől kiépülő erdélyi fejedelmi adminisztráció, valamint a megyei, széki és városi hatóságok rohamosan növekedő irattermelése a 17. század végéig százezres nagyságrendű iratanyagot eredményezett. A korszak forrásviszonyairól, pontosabban okleveles és elbeszélő forrásairól a következő számszerű adatokkal rendelkezünk: Jakó Zsigmond becslése szerint az 1541-1700 közötti időszakból mintegy 150 ezer darab oklevél maradt meg, melyeknek hozzávetőleg fele magyar, fele pedig latin és német nyelvű, a közismert Craciun-Ilieş-féle repertórium (Repertoriul manuscriselor de cronici interne sec. XV-XVII. privind istoria Romaniei. Bucureşti, 1963.) pedig több mint 200 elbeszélő forrásról (napló, krónika, emlékirat) tud. Minthogy a központi kormányzati tényezők iratanyagát őrző fejedelmi levéltár a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
