A főhomlokzat, melyet két szintre (földszint + emelet) építettek, a város felé nyílik, két sarkán egy-egy kerek alaprajzú toronnyal, melyek magassága négy emeletig nyúlik. Ugyanitt található az épület főbejárata, melyet egy díszes kocsialáhajtó megtoldásával emeltek ki az épület tömegéből. Ennek emeleti szintjét erkély díszíti. Mind a külsőn (pl. a főhomlokzat jobb saroktornyán), mind a belsőben több ízben találkozunk a Károlyi címerrel, mint díszítőmotívummal. A bárói címer (ezt a [...]
Egykori evangélikus, ma pünkösdista gyülekezeti templom, Malomárka
A templom a település központjában levő tágas tér keleti, magasabb végén helyezkedik el. Alaprajza egyedülálló az erdélyi emlékanyagban: egy kör alakú hajóból és a hozzá csatlakozó téglalap alakú szentélyből áll, melyen a torony emelkedik. A szentély egy apszishoz hasonló záradékkal végződik, melyből a toronyba vezető csigalépcsőt magában foglaló, kívülről sokszögzáródású épületrész emelkedik ki. Az épület nagyrészt téglából épült, kőelemei a falu [...]
romániai magyar néprajzi könyvkiadás 1989 előtt
1. Az 1919-1947 közötti könyvkiadás Az Erdélyi Tudományos Füzetek az erdélyi magyar tudományos eredményeket jelentette meg. 1926-ban indult, György Lajos szerkesztette. A füzeteket 1930-1947 között Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki. A gazdag sorozat néprajzi anyaga változatos. Tanulmányok készültek a moldvai csángók történetéről (Bitay 1925), anyagi kultúrájáról és folklórjáról (Csűry 1935, Balogh 1942), a magyarvalkói lakodalmi szokásokról (Nagy J. 1943), a kolozsvári néprajzi múzeum faekéiről (Kós 1947), a bálványosváraljai juhtartás jogszokásairól (Tárkány Szücs 1944), az erdélyi, ezen belül a széki hímzés mintáiról és technikájáról (Palotay 1940, 1941, 1944, Palotay-Szabó 1942). Makkai Endre és Nagy Ödön az erdélyi téli [...]
beszúr
beszúr
beszúr
