A barokk épület arculatáról bizonyos mértékben Mikolai Tóth István 1820-as években keletkezett rajzai és metszetei nyújtanak képet. Ezeken egy 9 tengelyes épület azonosítható, az 5. tengelyben ajtó nyílik az utcára, a 6. tengelyben pedig a ma is meglévő széles nagykapu. A rajz alapján egyértelmű, hogy a két hosszan hátranyúló szárny már ekkor létezett. A fedélszerkezet jól láthatóan zsindellyel fedetett barokkos manzárdtető volt.Az épület mai arculata az 1896-os felújítás eredményeképpen [...]
Görög katolikus püspöki palota, Nagyvárad
A görög katolikus püspöki palota a Szent László téren (régebben Kispiac) található. E körül a tér körül, a Sebes Körös és a Pece patak között fekvő területen alakult ki az Újváros. A 18. századi Nagyvárad legjelentősebb épületei a Kispiacon álltak. A városháza helyén a 18. században a római katolikus püspökség székhelye magasodott. Ezzel szemben építették fel a Szent László plébániatemplomot. Az 1714-ben épült Fekete Sas csárda, a mai Fekete Sas palota helyén állt. A tér [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
