Egykori ferences kolostor (az Avram Iancu Katonai Sürgősségi Kórház), Nagyvárad
Az épület Nagyvárad történeti központjában, a Fő (Republicii) utca és a Barátok (egykori Sal Ferenc, ma Dunărea) utcák sarkán áll. A telek a XVIII. századi város szélén, az Nagyvárad-Olaszi nevű városrész szélén, az Olaszit határoló palánkvár mellett feküdt, a Párizs patak bal partján (mely az 1920-as évekig a Brassó utcáig folyt). A mai katonai kórház két épületszárny alkotja, melyek között az átjárás mindkét szinten biztosított. Az egykori kolostor belső udvarral ellátott, [...]
Egykori evangélikus (ma ortodox) templom, Szásztörpény
Szásztörpény erődített temploma a település központjában egy magaslaton helyezkedik el. A műemlékegyüttest a teremtemplom és az azt körülfogó, csak részben fennmaradt, várfal és annak északi kaputornya alkotja. Az eredetileg Szent Péter és Pálnak szentelt kőtemplom hosszházához sokszögzáródású, [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
