A főhomlokzat, melyet két szintre (földszint + emelet) építettek, a város felé nyílik, két sarkán egy-egy kerek alaprajzú toronnyal, melyek magassága négy emeletig nyúlik. Ugyanitt található az épület főbejárata, melyet egy díszes kocsialáhajtó megtoldásával emeltek ki az épület tömegéből. Ennek emeleti szintjét erkély díszíti. Mind a külsőn (pl. a főhomlokzat jobb saroktornyán), mind a belsőben több ízben találkozunk a Károlyi címerrel, mint díszítőmotívummal. A bárói címer (ezt a [...]
Görög katolikus templom, Kolozsvár
Az utca vonalába épített keletelt teremtemplom a görög katolikus egyházi építészetben is elterjedt négyes téralakítással épült. Nyugaton ötszintes torony ugrik a főhomlokzat elé, ezt a fő tengelyre merőleges öt csehsüvegboltozatos szakaszból álló pronaosz követi, majd a tágas hajó következik, amelyet a diadalív [...]
Az első ismert erdélyi szakácskönyvek a 16. századi erdélyi fejedelmi udvartartás körül íródtak. Csak 1622. évi másolatban ismert a Szakáts-Tudomány, más néven Az erdélyi fejedelem szakácskönyve a XVI. századból, amelyben 689 ételleírás és a függelékben 103 diétás recept őrződött meg az utókorra mint kitűnő tükre a kor étkezési és főzési szokásainak. Tartalmaz erdélyi, „magyar módra" készült ételrecepteket Max Rumpolt Ein neue Kochbuch című, 1604-ben Majna-Frankfurtban megjelent munkája is. Időrendben ezután Keszei János 1680-ban készített és Bornemissza Anna fejedelemasszonynak ajánlott Egy új főzésrül című szakácskönyve következik (Lakó Elemér tette közzé Bornemissza Anna szakácskönyve címmel, 1983-ban). Ez kitűnően szemlélteti a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
