A templom a falu fölött emelkedő domboldalon helyezkedik el, fehérre meszelt vakolatával már távolról magára vonja a figyelmet. Az épület egy háromhajós, félköríves apszissal záródó, két nyugati toronnyal ellátott bazilika. A mellékszentélyek kívül egyenesen végződnek, míg belül félkörívesek. Magassági arányai a gótikára emlékeztetnek, a nyeregtetővel fedett főhajó magassága majdnem kétszerese a mellékhajók magasságának. Az épület teljes mértékben téglából [...]
Egykori Ipariskola – jelenlegi Műszaki Egyetem, Kolozsvár
Az épület Malom utcára néző főhomlokzatát a vakolt aljzat, melynek felső részét egy féltórusz és egy plintosz tagolja, egy egyszerű középheveder, és a kiugró párkányzat határozzák meg. A homlokzat felső regiszterének tagolása a ión építészet szabályai szerint alakul: felszínén egy sor ión kiképzésű pilaszteren és oszlopon nyugvó, architrávból, üres frízből és faragott párkányból álló gerendázat jelenik meg, amelyet a ión kánontól eltérő módon, [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918–1944
A két világháború közötti évtizedekben számos tudományos értékű pálya alakult vagy gazdagodott Székelyudvarhelyen: A vidék tárgyi néprajzának (főképp a fafaragó mesterségnek és a népi viseletnek) kutatásában számottevő eredményeket mondhatott magáénak Haáz F. Rezső, akinek témás rajzait A magyarság néprajza is közölte. Bányai János a nemzetközi geológiai szakirodalomban is ismertté vált a Székelyföld ásványi kincseire irányuló kutatásaival. A szépirodalommal is próbálkozó Lévai Lajos kollégiumi tanár demográfiai, hely- és kultúrtörténeti dolgozataival, a székelység múltjának mozzanatait felidéző színpadi műveivel tűnt ki. Boga Lajost, a gimnázium igazgatóját, eredményes biológiai [...]
beszúr
beszúr
beszúr
