A nyújtott téglalap alaprajzú (30 x 60 m) színház főkapujához a hosszanti tengely vonalában lépcsősor, illetve azt két oldalról körülölelve kocsifelhajtók vezetnek. Az épület úgy belső szerkezetét, mint homlokzatait tekintve is szinte tökéletesen szimmetrikus. Az eklektikus épület homlokzatai a reneszánsz és barokk formáit [...]
A város kultúrpalotája a központtól alig néhány lépésnyire, a Maros partján áll, a Drăgălina és a George Enescu utca sarkán, átlósan elhelyezve. Alaprajza szabálytalan ötszög alakú, főhomlokzatát az oszlopos, timpanonos bejárat határozza meg, valamint az épület előcsarnoka fölött emelkedő, négyszögű torony. A bejárati oszlopsor két szélén kompozit fejezettel ellátott [...]
A 16. századi Erdélyben a latin nyelvű írások mellett a történeti elbeszéléseknek egy új irányzata kezd kibontakozni: az emlékirat. Az emlékirat-irodalom gyűjtőnév alatt kelt szövegtípusok sorába tartoznak a kezdetleges műformák, mint például a kalendáriumok mintájára vezetett krónikák, naplók, diáriumok, de a 17. század során létrejött nagyobb, reprezentatív munkák is, mint az önéletírás, a mentség vagy a vallomás. Fő jellemvonásuk az, hogy alkotóik saját nevükben mesélik el századuk fontosabb eseményeit, esetenként elbeszéléseiket élettörténetük lényeges momentumaival egészítve ki. Az emlékirat témáját elsősorban a történeti látásmód, továbbá az önigazolás szándéka határozza meg. Számos, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
