Csiki Márton háza, Marosvásárhely
A magas, masszív épület kétszáz év múltán is kiemelkedik a szerény, helyenként még ma is a hajdani egyszintes épületeket felvonultató Sáros utcai városképből, és inkább a Petőfi térre néző, hasonló jellegű barokk épületekkel alkot vizuális egységet. Homlokzata kétszintes, 10 tengelyes, a barokk jellegű, kosáríves nyílású kocsibehajtó a 6–7. tengelyben [...]
Mátyás király szülőháza, Kolozsvár
A ház jelenleg is saroképületként jelenik meg, főhomlokzatával az óvár déli kapuja előtt kialakult kis térre tekint. Keleti oldalát az egykori Klastrom utca határolja, nyugati oldala beépített, észak felöl pedig az udvar csatlakozik hozzá. Négytengelyes épület, pinceszinttel, földszinttel és emelettel. Homlokzatát az 1899-ben másolt keresztosztós ablakkeretek tagolják, illetve egy sarokarmírozás töri meg függőlegesen. Csúcsíves kapuja boltozott kapualjba vezet. A földszint keleti és nyugati traktusból, illetve a közöttük [...]
Az erdélyi magyar irodalom eszmei tisztázódását segítő irodalmi vita Ravasz Lászlónak a budapesti Könyvbarátok Lapjában 1928-ban megjelent Irodalmi schisma című cikkével robbant ki és gyűrűzött végig az akkori erdélyi és magyarországi sajtón.Ravasz - akkor már Duna-melléki püspök, különben 1920-ig a kolozsvári Református Theologiai Fakultás professzora -, cikkében az első világháború utáni magyar irodalmi életet korábban már felkavaró Ady-vitához kapcsolódva, Adytól és a Nyugat íróinak modernségétől „féltette" a magyar irodalom egységét. „Az irodalomtól - írta - elvárjuk, hogy az egész nemzet szellemi életének tükrözője és vezére legyen", majd sorra vette azokat a „veszélyeket", amelyek ezt fenyegetik: „a nemzeti műveltség [...]
beszúr
beszúr
beszúr
