Evangélikus plébániatemplom, Beszterce

A város központi terén álló, keletelt, háromhajós csarnoktemplomot egy sokszögzáródású szentély, az északi oldalon hozzákapcsolódó sekrestyével, az oldalfalain két-két előcsarnokos mellékkapuval ellátott hosszház és az épület északnyugati sarkához kapcsolódó, lépcsőtornyos saroktorony alkotja. Az alaprajz számos tengely-eltolódása - amelyek közül a legszembetűnőbb talán a nyugati homlokzat ferde síkja - már első látásra sejteti, hogy több építési szakasszal kell számolnunk. [...]

Városháza (egykori vármegyeháza), Csíkszereda

Az egykori csíkszeredai vármegyeháza – mai városháza – a Mikó-várral szemben helyezkedik el, főhomlokzata a főútra néz. Az épület főúttal párhuzamos nyugati traktusát a keletivel egy kétkarú lépcsőt magában foglaló lépcsőház, illetve két oldalfolyósó köti össze.     Az 1888 februárjában ünnepélyesen is felavatott épület a ma ismert, kibővített állapotához képest sokkal kisebb volt. Főhomlokzata mindössze tizenhárom tengely szélességű volt, melyek közül a központi [...]

szász–magyar irodalmi kapcsolatok

A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került. A középkori egyház egyetemes kultúrája jó időre egyazon eszmeiségbe vonta mindkét nép (főképp egyházi) írástudó rétegét. A középkori egyetemeken szintén nem különültek el az erdélyi magyar vagy a szász közösségből kikerült ifjak. A reformáció is a természetes átjárás keretéül szolgált: Johannes Honterus ugyan kizárólag a szászság reformátora, de a szintén szász származású Heltai Gáspár már a magyar könyvnyomtatás alapjait rakta le, Dávid Ferenc pedig a lutheri, majd a kálvini tanítások követőjéből a „legmagyarabb vallás", az unita-rizmus alapítója lett. A Honterus alapította brassói [...]

beszúr

beszúr

beszúr