Kolozsvár történeti belvárosának talán legpatinásabb környezetében, a Farkas utca északi során emelkedik a Teleki-palota, a városnak méltán egyik legismertebb késő barokk épülete. A Teleki-palota, ma az Octavian Goga Városi Könyvtár épülete, saroképület, hosszanti mellékszárnya a volt Minorita utca nyugati oldalán áll. Az épület U alaprajzzal rendelkezik, középső, reprezentatív szárnya néz a Farkas utcára, oldalszárnyai közül a Minorita (ma Hermann Oberth) utcai a hosszabb. A majdnem teljes felületén [...]
Az épület eklektikus stílusban épült, homlokzatain számtalan történeti stíluselemet alkalmaztak, dominál rajta a neoreneszánsz. A főtérre és a belőle induló két párhuzamos utcára néző homlokzatok hangsúlyos elemei a nyitott bejárati előcsarnok és a fölötte emelkedő díszterem manzárdtetős rizalitja illetve a [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
