Örmény-katolikus templom, Gyergyószentmiklós
A templom egy sátortetős hajóból és alacsonyabb tetőzetű, sarkain pillérekkel erősített sokszögzáródású szentélyből áll. Tömegét a sok kis toldaléképítmény teszi mozgalmassá. Az északi és déli oldalon szimmetrikus elrendezésben egy-egy háromkaréjos kialakítású kápolna, illetve portikusz található. Az északi oldalon húzódik a négyszögletes sekrestyeépület, a nyugati oldalon a torony alsó szintjéhez kis előcsarnokot csatoltak. A torony oldalához ívelt vonalú, sarkain [...]
Barokk palota (Egykori vármegyeháza, ma Művészeti Múzeum), Temesvár
A kétemeletes, manzárdtetős, négyzetes alaprajzú épület fő nézete nyilvánvalóan a Dóm térre néző, szimmetrikusan kialakított, 5+1+6+1+5 tengelyes nagyoszloprendes tagolású homlokzat. Kialakításában, szimmetrikus elrendezésében a barokk épületek jellemvonásait tükrözi, díszítőmotívumai azonban már a 19. század ízlésvilágát mutatják. A tengelyeket kompozit fejezetes falpillérek választják el egymástól, amelyek a földszinten sávozott törzsűek, az emeleteken pedig [...]
Az önálló romániai magyar tankönyvkiadás 1920 után, kényszerhelyzetben született. A trianoni döntés nyomán Romániához csatolt erdélyi részeken 1920-ban kétféle iskolatípus létezett: az állami és a felekezeti (római katolikus, református, unitárius, evangélikus), ezek működését az óvodai és elemi iskolai oktatás és a tanítóképzés szintjén az 1924-ben, a középfokú oktatásra vonatkozóan az 1928-ban megjelent C. Anghelescu-féle oktatási törvények szabályozták. Az előírásokat tovább szigorította a Petre Andrei nevéhez kötött 1939-es új tanügyi törvény, amely azonban csak Dél-Erdélyben befolyásolta hosszabb ideig a magyar iskolák helyzetét.A román nyelv, mint tantárgy kötelező oktatását már az 1924-es [...]
beszúr
beszúr
beszúr
