Kézdivásárhely történelmi központja

A nemzeti szinten védett történeti városközpontot a Gábor Áron tér és a körülötte elhelyezkedő udvarterek alkotják. Ez az övezet tehát két különböző jellegű egységet foglal magába: egyrészt magát a Főteret az erre néző, szinte folyamatos frontot alkotó homlokzatokkal, másrészt pedig az udvarterek sorát. A Főtér kisebb beavatkozásokat leszámítva nagyrészt 20. század eleji arculatát őrzi. Központi, parkosított része a térből enyhén kiemelkedik. Ennek közepén helyezték el Gábor Áron [...]

A Zárda utcai (ma Mihai Viteazul) ortodox zsinagóga, Nagyvárad

Az utca vonalával párhuzamosan, előkertes elrendezésben épült téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású eklektikus épület gazdagon díszített főhomlokzatán elsősorban román kori, mór és iszlám építészetre jellemző díszítőelemek jelennek meg.  A főhomlokzaton négy, a főpárkány fölé emelkedő, ötoldalú, változó nagyságú [...]

Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. – Budapest, 1916. február 4.)

Tanár, iskolaigazgató, régész. Téglás Gábor édesapja, id. TéglásGábor a kiskunsági Fülöpszálláson született 1818-ban, innen került Brassóba, ahol a műlakatosságot tanulta ki. Itt nősült meg 1844-ben, felesége szárhegyi Csergeő (Szabó) Anna, aki 1825-ben született (Csergeő József és Pál Magdolna leánya). A családi hagyomány szerint id. Téglás Gábor a Szabadságharc alatt Gábor Áron ágyúöntő műhelyében dolgozott Székelyudvarhelyen. A Szabadságharc leverése utáni menekülés alkalmával kerültek Sepsiszentgyörgyre, ahol a város id. Téglás Gábornét német és román nyelvű tudása miatt tolmácsként alkalmazta és ahol végleg letelepedtek. Id. Téglás Gábor szaktudását bizonyítja az a tény is, hogy 1853-ban a [...]

beszúr

beszúr

beszúr