Szabók tornya, Kolozsvár


Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, a hozzá észak felől csatlakozó, gyámkősorra támaszkodó gyilokjárós várfalszakasszal. Az ötszögű hasábon emelkedő építmény bejárata északnyugat felől nyílik, külső homlokfalait rézsűs, szegmentívesen záródó ágyúlőrések törik át. Keleti homlokzatán az 1629-es átépítést megörökítő emléktábla látható, mely két füleslapot tartalmaz. A felső [...]

Református templom, Aranyosgerend


A templom alaprajza egyszerű: egyenes záródású szentélyből, hajóból és toronyból áll. Déli bejáratához kis előcsarnok csatlakozik, mely egyben a kriptába vezető lépcsőt is takarja. A nyeregtetővel fedett, fehérre vakolt épület sarkait kváderek hangsúlyozzák. Kövei minden bizonnyal az ókori Potaissa romvárosából származnak, erről tanúskodnak a falszövetben felbukkanó, a legutóbbi restauráláskor kibontott és azóta szabadon hagyott római sírkövek töredékei és feliratos kövei. A torony alsó [...]

komikum


Esztétikai minőség, formái a humor, a gúny, az irónia. Alkalmazásának célja a visszásságok leleplezése, egy helyzet nevetséges voltának tudatosítása, a torz jelenségek elutasítása, a hangulatkeltés, a szórakoztatás, a nevettetés. Létrejötte összefüggésben van az értékrend megjelenésével. A kutatás az emberi kultúra korai korszakaiból mutatja ki jelenlétét (mítosz, hősepika).Két alapvető értelmezése már az ókorban megjelent. Platón, majd a 20. században Freud szerint a komikum elítélendő, mert önzésből ered. Arisztotelész szerint a komikum forrása a társadalomban előforduló hiba láthatóvá válása, s a humor által az egyén kivonja magát a környezet sorvasztó hatása alól, feszültséget vezet le, a nevetés a társadalom [...]


beszúr

beszúr

beszúr