Újtorda központjában egy árnyas park rejti a szabálytalan ovális alaprajzú várfallal övezett református templomot. A vár déli oldalán emelkedik az emeletes kaputorony, mely megőrizte lőréseit és a felvonóhíd csigáját. A kaputorony kívül és belül félköríves záródású, tágas, kőkeretes kapuval rendelkezik, a külső kapu XIX. századi béllelt fa kapuszárnyai nemrég kerültek használaton kívülre. A homlokzaton 1737-es felújítási emléktábla látható. A kaputól [...]
Az épület külső-belső díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak. Sajnos arról nincsen tudomásunk, pontosan ki volt a programadó, mennyiben volt az építészeknek beleszólásuk az előcsarnok és a tükörterem művészi programjába, vagy a lépcsőház kifestésébe. Feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György dolgozták ki közösen a programot. A polgármester az épület megnyitóján elhangzott beszédében a következőképpen foglalta össze a Kultúrpalotát illető [...]
Politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó" (K. Lengyel Zsolt: i. m. 219) politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a Trianon utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét" kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni. „...a transzilvanista ideológiának - állapította meg Pomogáts Béla - a legtöbb [...]
beszúr
beszúr
beszúr
