Egykori ferences kolostor (az Avram Iancu Katonai Sürgősségi Kórház), Nagyvárad
Az épület Nagyvárad történeti központjában, a Fő (Republicii) utca és a Barátok (egykori Sal Ferenc, ma Dunărea) utcák sarkán áll. A telek a XVIII. századi város szélén, az Nagyvárad-Olaszi nevű városrész szélén, az Olaszit határoló palánkvár mellett feküdt, a Párizs patak bal partján (mely az 1920-as évekig a Brassó utcáig folyt). A mai katonai kórház két épületszárny alkotja, melyek között az átjárás mindkét szinten biztosított. Az egykori kolostor belső udvarral ellátott, [...]
Egykori irgalmasrendi templom, Nagyvárad
Az arányos templom különlegessége a hajójához képest keresztirányban elhelyezett elliptikus alaprajzú kupola,, mely az épület külső formáját is meghatározza. A hajó északi oldalán emelkedő főhomlokzaton az erőteljes tagozású főpárkány fölött, a hajlított ívű volutás oromfalat két négyzetes alaprajzú kis torony veszi közre. Alaprajzi elrendezésének a két boltszakaszos szentély és az egyenes vonalú orgonakarzat között emelkedő kupolatér centrális jelleget kölcsönöz. A belsőt a kupolatér [...]
Az első erdélyi nyomdák az 1529-ben Nagyszebenben és 1535-ben Brassóban létesült szász nyomdák voltak, amelyekben azonban magyar nyelvű művek is jelentek meg. A növekvő magyar olvasmányigény kielégítésére Heltai Gáspár Kolozsváron már 1550-ben, a Bécsből Erdélybe telepedett Hoffhalterek pedig Nagyváradon 1565-ben alapítottak nyomdát. A 16. század második felében ezeket követte a gyulafehérvári (1567), a szászvárosi (1581), az abrudbányai (1596) könyvnyomtató műhely, amelyekben együttesen 242 könyv készült e században, s ezek közül 134 volt magyar nyelvű (103 latin, 5 német vagy román). A nyomtatott könyv iránti érdeklődést s az anyanyelvű magyar könyvkiadást a protestáns-katolikus hitviták is fokozták.A 17. században újabb nyomdaalapításokról vannak adataink: Szenczi Kertész [...]
beszúr
beszúr
beszúr
