A csíkszeredai Vigadó épülete az egykori Apafi és Új, a mai Petőfi és Kőrösi Csoma Sándor utcák találkozásánál, egy saroktelken található, olyan épületek szomszédságában, melyeket szintén a dualizmus korában emeltek. A Vigadótól északra, az egykori Új (mai Kőrösi Csoma Sándor) utca túloldalán a század eleji vármegyei főjegyző, Dr. Bochkor Béla háza áll, a Vigadótól délre pedig, az egykori Apafi (mai Petőfi) utcában a Polgári Leányiskola, mely ma a Petőfi Sándor Általános [...]
Egykori evangélikus, ma pünkösdista gyülekezeti templom, Malomárka
A templom a település központjában levő tágas tér keleti, magasabb végén helyezkedik el. Alaprajza egyedülálló az erdélyi emlékanyagban: egy kör alakú hajóból és a hozzá csatlakozó téglalap alakú szentélyből áll, melyen a torony emelkedik. A szentély egy apszishoz hasonló záradékkal végződik, melyből a toronyba vezető csigalépcsőt magában foglaló, kívülről sokszögzáródású épületrész emelkedik ki. Az épület nagyrészt téglából épült, kőelemei a falu [...]
koraújkori források Erdély történetéről
A 16. század közepétől kiépülő erdélyi fejedelmi adminisztráció, valamint a megyei, széki és városi hatóságok rohamosan növekedő irattermelése a 17. század végéig százezres nagyságrendű iratanyagot eredményezett. A korszak forrásviszonyairól, pontosabban okleveles és elbeszélő forrásairól a következő számszerű adatokkal rendelkezünk: Jakó Zsigmond becslése szerint az 1541-1700 közötti időszakból mintegy 150 ezer darab oklevél maradt meg, melyeknek hozzávetőleg fele magyar, fele pedig latin és német nyelvű, a közismert Craciun-Ilieş-féle repertórium (Repertoriul manuscriselor de cronici interne sec. XV-XVII. privind istoria Romaniei. Bucureşti, 1963.) pedig több mint 200 elbeszélő forrásról (napló, krónika, emlékirat) tud. Minthogy a központi kormányzati tényezők iratanyagát őrző fejedelmi levéltár a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
