HomlokzatokA marosvásárhelyi Teleki Téka az egykori Szent Miklós és Fazekas utcák keleti sarkán áll. Egyemeletes, U alaprajzú épület, tizenkét tengelyes főhomlokzattal, amelyet függőlegesen 6 egyszerű lizéna oszt egy négytengelyes központi, valamint 2–2, egyenként kéttengelyes szélső mezőre. A négytengelyes központi rész alsó szintjén a két szélső tengelyben valamikor két félköríves bejárat nyílt, mára a jobboldalit befalazták. Az alsó szint ablakait keskeny, vakolt szalagkeret övezi, a felsőt ugyanilyen egyszerű, [...]
Evangélikus templomrom, Aranyosmóric
Az evangélikus templom romja a falu nyugati szélén, egy ovális kis dombon fekszik. A jelenlegi terepviszonyok erődtemplomra engednek következtetni. Feltételezések szerint az első templom két homlokzati tornyos, egy hajós épület volt, keletelt szentéllyel. A valamikori együttesből mára csak nyugati falának nagyrésze a délnyugati toronnyal és a déli fal egy töredéke maradt fenn. A kőből épített teremtemplomnak egy nyugati és egy déli kapuja van. Nyugati homlokzatának bejárata csúcsíves, egy körtetagból és két pálcatagból összetevődő [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
