Unitárius Kollégium, Kolozsvár
Az téglalap alaprajzú, belső udvaros épület főhomlokzata a Kossuth Lajos utca felé néz. A homlokzatot az alagsor ablakaival áttört, magas lábazat, profilált övpárkány, a két felső szint között medaillonokkal váltakozó girlandos fríz és akantuszleveles konzolokra támaszkodó, profilált koronázópárkány tagolja. A földszint felülete rusztikázott, az emeletek simák. A homlokzat függőleges tagolását az egy-egy tengelyt magába foglaló sarok- és az öttengelyes középrizalit biztosítják. Mindhárom rizalitot [...]
Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttese, Sepsiszentgyörgy
Kós Károly 1929-ben így vall kedvenc épületének tervezéséről: „Feladatom volt tehát: múzeumi szempontból jó beosztású, technikailag tartós és könnyen karbantartható, művészileg pedig - a Székely Nemzetet reprezentáló épületet építeni fel. Amihez a magam részéről külön még azt is célul tűztem ki, hogy lehetőleg székelyföldi anyagokkal és székely mesteremberekkel valósítsam meg ezt a munkát. Tehát elvetettem a szigorúan történelminek tudott minden stílust, és [...]
A ballada mint folklórműfaj. A népballada verses formájú epikus ének. A középkor végén, a 11-15. század között alakult ki, a feudalizmus sajátos társadalomtörténeti körülményei között, a feudalizmus sajátos társadalmi viszonyait jelenítette meg. Műfajtörténeti, ezen belül formai, tartalmi és zenei szempontból kapcsolatban állt a hősepikával, a népdallal (rabénekek, szerelmi dalok, keservesek), a románccal, a legendával, a ponyvairodalommal, a történeti narratívumokkal, ritkán a népmesével. A ballada fejlődéstörténetének két korszakát képezi a régi stílusú, klasszikus és az új stílusú népballada. A két korszak vízválasztója a 18-19. század fordulója. A népballada műfajának alműfajai a legendaballada, a siratóballada, a ponyvaballada, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
