Barokk palota (Egykori vármegyeháza, ma Művészeti Múzeum), Temesvár
A kétemeletes, manzárdtetős, négyzetes alaprajzú épület fő nézete nyilvánvalóan a Dóm térre néző, szimmetrikusan kialakított, 5+1+6+1+5 tengelyes nagyoszloprendes tagolású homlokzat. Kialakításában, szimmetrikus elrendezésében a barokk épületek jellemvonásait tükrözi, díszítőmotívumai azonban már a 19. század ízlésvilágát mutatják. A tengelyeket kompozit fejezetes falpillérek választják el egymástól, amelyek a földszinten sávozott törzsűek, az emeleteken pedig [...]
Az eredeti állapotAz Apolló 19. századi megjelenéséről ma már csak korabeli metszetek, régi fényképek és képeslapok alapján alkothatunk képet, ezek még hűen idézik a Kazinczy által emlegetett „roppant és szép ház” egykori külsejét. Ezekből a képi forrásokból kétemeletes, impozáns épület tárul elénk, melynek kilenctengelyes homlokzatát az emeleteket összefogó, négy toszkánfejezetes pilaszterből álló nagyoszloprend tagolta három, egyenként háromtengelyes szakaszra. [...]
Szatmárnémeti magyar irodalmi és művelődési élete 1945-ig
Szatmárnémeti irodalmi élete a 19. században Szatmárban kibontakozott, természetesen korábbi előzményeken sarjadó művelődési és sajtóéletben gyökerezik. Ezek Erdősi Sylvester Jánosnak a nyelvjárásokon felüli magyar köznyelv kialakításában jelentős munkássága, Károli Gáspár (1529 körül - 1591) bibliafordítása. Normái elterjesztésében különös jelentősége volt Papp István író 1753-ban Nagykárolyban létesített nyomdájának. A költő Kreskay Imre Tamás Szamárnémeti katolikus gimnáziumban igazgatóként működött (1780-86), Gvadányi József (1725-1801), az Egy falusi nótáriusnak budai utazása (1792) szerzője, a felvilágosodást megelőző időszak neves költője pedig a maga idején népszerű a külföldi szokások [...]
beszúr
beszúr
beszúr
