Déva vára a Maros bal partján, a város északi részét uraló vulkanikus várhegy –napjainkban természetvédelmi terület– csúcsán terül el. Az ovális, kelet-nyugat irányban elnyújtott alaprajzú erődítmény igen romos állapotban van, korai épületeinek és védműveinek pontos helyszíni azonosítása meglehetősen nehéz. A vár egykori szerkezetét leghívebben tükröző forrás az 1826-ban készült katonai felmérés. Ez alapján három különböző korból származó [...]
Régi római katolikus plébániaház, Gyergyószentmiklós
Kétmenetes alaprajza egy nagy, hossznégyzet alaprajzú központi helyiség köré északról és délről szerveződő két-két helyiségből, a nyugati főhomlokzata előtt kiugró későbbi előcsarnokból és a keleti oldalról csatlakozó két utólagos toldaléktérből áll. A telek délnyugati részén [...]
Az első ismert erdélyi szakácskönyvek a 16. századi erdélyi fejedelmi udvartartás körül íródtak. Csak 1622. évi másolatban ismert a Szakáts-Tudomány, más néven Az erdélyi fejedelem szakácskönyve a XVI. századból, amelyben 689 ételleírás és a függelékben 103 diétás recept őrződött meg az utókorra mint kitűnő tükre a kor étkezési és főzési szokásainak. Tartalmaz erdélyi, „magyar módra" készült ételrecepteket Max Rumpolt Ein neue Kochbuch című, 1604-ben Majna-Frankfurtban megjelent munkája is. Időrendben ezután Keszei János 1680-ban készített és Bornemissza Anna fejedelemasszonynak ajánlott Egy új főzésrül című szakácskönyve következik (Lakó Elemér tette közzé Bornemissza Anna szakácskönyve címmel, 1983-ban). Ez kitűnően szemlélteti a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
