Evangélikus plébániatemplom, Beszterce
A város központi terén álló, keletelt, háromhajós csarnoktemplomot egy sokszögzáródású szentély, az északi oldalon hozzákapcsolódó sekrestyével, az oldalfalain két-két előcsarnokos mellékkapuval ellátott hosszház és az épület északnyugati sarkához kapcsolódó, lépcsőtornyos saroktorony alkotja. Az alaprajz számos tengely-eltolódása - amelyek közül a legszembetűnőbb talán a nyugati homlokzat ferde síkja - már első látásra sejteti, hogy több építési szakasszal kell számolnunk. [...]
Evangélikus templom, Szászrégen
A gótikus templom három hajós bazilika (volt), a főhajó folytatásában azzal azonos szélességű poligonális szentély következik. A szentélyhez északról sekrestye járul, a déli mellékhajó két keleti boltszakaszát délre bővítve jött létre a Szent Lőrinc (?) kápolna. A mellékhajók külső bejárattal is rendelkeznek, ma a déli kaput szokták kinyitni a látogatónak. A főhajó nyugati végén karzat emelkedik, melynek közepéből nő ki a harangtorony. A torony csak nagyon enyhén ugrik ki a főhomlokzat közepéből, [...]
A hiteleshelyek tevékenységének vizsgálata régóta kedvelt témája a magyar történetkutatásnak, bizonyára mivel olyan intézményről van szó, amely a magyar jogfejlődés sajátos terméke. A középkor századaiban Nyugat Európában ismeretlen volt az a jelenség, hogy egyházi testületek saját pecsétjük alatt mások ügyeiben bocsássanak ki olyan oklevelet, mely általános elismertségre tartott számot. Antik előzmények alapján a romanizált területeken közjegyzők, Franciaországban pedig emellett még a városi jegyzők látták el azt a feladatkört, mely Magyarországon lényegében a közjegyzők működését végző hiteleshelyekre hárult.A XII. század végétől Magyarországon a székes- és jelentősebb társaskáptalanok magánjogügyletek írásba [...]
beszúr
beszúr
beszúr
