A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot [...]
Ma már a vár nyomvonala sem állapítható meg könnyen: északi kaputornya a Híd utca végén állt (egy fennmaradt XIX. század eleji ábrázolás szerint felvonóhidas volt), ezen az oldalon a fal a Zazarral párhuzamosan haladt a Kismalom majd a Nagypénzverő utcában, amelynek végén délre kanyarodott, és a Fazekas utcában folytatódott. A fal déli szakasza a Széna tér, a mai piac északi oldalán folytatódott, ahol egyetlen épségben fennmaradt építménye látható, a Mészárosok tornya. Annak közelében [...]
szász–magyar irodalmi kapcsolatok
A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került. A középkori egyház egyetemes kultúrája jó időre egyazon eszmeiségbe vonta mindkét nép (főképp egyházi) írástudó rétegét. A középkori egyetemeken szintén nem különültek el az erdélyi magyar vagy a szász közösségből kikerült ifjak. A reformáció is a természetes átjárás keretéül szolgált: Johannes Honterus ugyan kizárólag a szászság reformátora, de a szintén szász származású Heltai Gáspár már a magyar könyvnyomtatás alapjait rakta le, Dávid Ferenc pedig a lutheri, majd a kálvini tanítások követőjéből a „legmagyarabb vallás", az unita-rizmus alapítója lett. A Honterus alapította brassói [...]
beszúr
beszúr
beszúr
