Szent László római katolikus templom, Nagyvárad
Az épület nagyrészt a 18. századi formáját őrzi, csak kisebb külső-belső javításokat szenvedett. Berendezése a 18-19. századból származik, falképeit Thury Gyula készítette 1908-ban. A templom négy boltszakaszos, egyhajós térképzését egyeneszáródású szentély és tengelyben emelt nyugati torony [...]
Római katolikus püspöki palota, Temesvár
A Savoya utca, Pacha utca és a Proclamaţiei út által határolt egyemeletes épülettömb téglalap alaprajzú, belső udvaros, sarkain eredetileg a homlokzatok síkjából kiugró, saroktornyokra emlékeztető pavilon-építményekkel. Ezek ma már csak a Pacha utca két sarkán állnak, a másik két sarkon csak nyomokban figyelhetőek meg. Az épület 3+10+3 tengelyes főhomlokzata a Pacha utca felé néz. Az első és az utolsó három tengelyben a sarokpavilonok helyezkednek el, ezek rizalitszerűen kiugranak a homlokzat síkjából, emeleti szintjük fölött [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
