A Mária halála titulusú katedrális vasbeton szerkezetre épült téglaépület, melynek külső homlokzatait kisbácsi mészkőlapok burkolják. Az észak-dél tájolású, tömbszerű épület egy keskeny, téglalap alaprajzú előcsarnokból és egy görögkereszt alaprajzú hajóból áll, melyhez északon belül félköríves, kívül sokszögzáródású szentély csatlakozik. Az előcsarnokot keletről és nyugatról egy-egy keskeny saroktorony, a nyolcszög öt oldalával záródó [...]
A Széchenyi tér északnyugati sarkán álló Széki-palota a tér, a Malom- és a Dózsa György utca, valamint Szamos-part ezen szakaszának képét erőteljesen meghatározó épülete. A palota három homlokzatát profilált mészkőlapokkal burkolt lábazat, fogsorfrízzel és akantuszleves konzolokkal hangsúlyozott [...]
felekezeti identitások a korai újkorban
A felekezeti identitás kialakulása a reformáció, a katolikus reform és az ellenreformáció eredménye. Habár a középkori kereszténység nem volt egységes, mivel a keleti és a nyugati egyházak mellett léteztek különböző közösségek, amelyek kiváltak a hivatalos egyházból és saját egyházat szerveztek, mint pl. a husziták vagy a valdensek, mégsem beszélhetünk felekezetekről. A felekezet, mint vallási alcsoport, amely egy bizonyos hitvallás (latinul confessio) alapján szerveződik és amelynek e közösségben törvényereje van, az újkori kereszténységet jellemzi. Eleinte a katolikus egyházból kivált és saját egyházát szervező protestáns egyházakat illették e fogalommal, azonban a tridenti zsinat (1545--1562) értelmében megreformált katolikus egyházat, sőt még a görögkeleti [...]
beszúr
beszúr
beszúr
