A templom a főút Szabadság tér felőli végén helyezkedik el, a színház közvetlen szomszédságában, a főút és a Templom utca (Lucian Blaga) kereszteződésében. Fő homlokzata a főút felé néz, közrezárja a teljes templomépületet is körülölelő Minorita palota homlokzata, amelyben kereskedelmi egységeket, lakásokat [...]
A Mária halála titulusú katedrális vasbeton szerkezetre épült téglaépület, melynek külső homlokzatait kisbácsi mészkőlapok burkolják. Az észak-dél tájolású, tömbszerű épület egy keskeny, téglalap alaprajzú előcsarnokból és egy görögkereszt alaprajzú hajóból áll, melyhez északon belül félköríves, kívül sokszögzáródású szentély csatlakozik. Az előcsarnokot keletről és nyugatról egy-egy keskeny saroktorony, a nyolcszög öt oldalával záródó [...]
Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig
Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]
beszúr
beszúr
beszúr
