Az épület külső-belső díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak. Sajnos arról nincsen tudomásunk, pontosan ki volt a programadó, mennyiben volt az építészeknek beleszólásuk az előcsarnok és a tükörterem művészi programjába, vagy a lépcsőház kifestésébe. Feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György dolgozták ki közösen a programot. A polgármester az épület megnyitóján elhangzott beszédében a következőképpen foglalta össze a Kultúrpalotát illető [...]
Kolozsvár városának első köztéri emléke, amely eredeti helyén, az egykori jezsuita templom, a hozzá csatlakozó kolostor, a Convictus Nobilium és Báthory-Apor szeminárium épületei által övezett hangulatos városi tér barokk jellegének egyik meghatározó eleme volt. A kolozsvári Mária-oszlop teljes mértékben követi e barokk emléktípusnak a 18. század első évtizedeiben [...]
A két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról. Kezdeményezője Kuncz Aladár volt, aki, miután az Erdélyi Helikon szerkesztését a Magyarországra távozó Áprily Lajostól átvette, fontosnak érezte, hogy az akkor már közel egy évtizedes múltra visszatekintő erdélyi magyar irodalom néhány alapkérdésében a szélesebb irodalmi közvéleményt megszólalásra bírja. Ő kérte fel egy 1929. szept. legelején írott levélben Berde Máriát, Tabéry Géza Vértorony c., nem sokkal korábban megjelent regénye kapcsán, „harcias és éles állásfoglalás"-ra abban a kérdésben, hogy „...vajon a mai erdélyi írónak a históriai virágnyelv helyett nem kellene-e egyenesen [...]
beszúr
beszúr
beszúr
