Mauksch–Hintz-ház (Gyógyszertártörténeti Múzeum), Kolozsvár
A Fő tér és a Híd (Ferdinánd király) utca kereszteződésénél található kétszintes, L alaprajzú épület homlokzatait mészkőlapokkal burkolt lábazat, valamint profilált öv- és koronázópárkánya tagolja. A Fő tér felé néző, keskenyebb homlokzatát az emeleten négy, a Híd utca felé [...]
A Szent Péternek és Pálnak szentelt szerb ortodox templom a város keleti részén áll, abban a városrészben, amelyet szerb nemzetiségű lakóiról Rácz-fertálynak (Civitas Rasciana-nak) neveztek. Az épület egyhajós, téglalap alaprajzú, hozzá kelet felől félkörös szentély csatlakozik. Nyugati homlokzata fölött karcsú [...]
Az első erdélyi nyomdák az 1529-ben Nagyszebenben és 1535-ben Brassóban létesült szász nyomdák voltak, amelyekben azonban magyar nyelvű művek is jelentek meg. A növekvő magyar olvasmányigény kielégítésére Heltai Gáspár Kolozsváron már 1550-ben, a Bécsből Erdélybe telepedett Hoffhalterek pedig Nagyváradon 1565-ben alapítottak nyomdát. A 16. század második felében ezeket követte a gyulafehérvári (1567), a szászvárosi (1581), az abrudbányai (1596) könyvnyomtató műhely, amelyekben együttesen 242 könyv készült e században, s ezek közül 134 volt magyar nyelvű (103 latin, 5 német vagy román). A nyomtatott könyv iránti érdeklődést s az anyanyelvű magyar könyvkiadást a protestáns-katolikus hitviták is fokozták.A 17. században újabb nyomdaalapításokról vannak adataink: Szenczi Kertész [...]
beszúr
beszúr
beszúr
