Római katolikus püspöki palota, Temesvár

A Savoya utca, Pacha utca és a Proclamaţiei út által határolt egyemeletes épülettömb téglalap alaprajzú, belső udvaros, sarkain eredetileg a homlokzatok síkjából kiugró, saroktornyokra emlékeztető pavilon-építményekkel. Ezek ma már csak a Pacha utca két sarkán állnak, a másik két sarkon csak nyomokban figyelhetőek meg.  Az épület 3+10+3 tengelyes főhomlokzata a Pacha utca felé néz. Az első és az utolsó három tengelyben a sarokpavilonok helyezkednek el, ezek rizalitszerűen kiugranak a homlokzat síkjából, emeleti szintjük fölött [...]

Polgármesteri Hivatal és Városi Tanács, Kolozsvár (volt Vármegyeháza)

A homlokzatok és a belső terek eklektikus, többnyire neobarokk stílusjegyeket hordoznak, amelyek igen jól illenek az épület hivatalos és ugyanakkor reprezentatív célokat szolgáló rendeltetéséhez. A palota homlokzatai a saroktorony homlokzataihoz kapcsolódva, azoktól nyugati, illetve déli irányban bontakoznak ki. A Monostor út (Mócok útja) felé, fordul az épület főbejáratát is magába foglaló, - a [...]

Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. – Budapest, 1916. február 4.)

Tanár, iskolaigazgató, régész. Téglás Gábor édesapja, id. TéglásGábor a kiskunsági Fülöpszálláson született 1818-ban, innen került Brassóba, ahol a műlakatosságot tanulta ki. Itt nősült meg 1844-ben, felesége szárhegyi Csergeő (Szabó) Anna, aki 1825-ben született (Csergeő József és Pál Magdolna leánya). A családi hagyomány szerint id. Téglás Gábor a Szabadságharc alatt Gábor Áron ágyúöntő műhelyében dolgozott Székelyudvarhelyen. A Szabadságharc leverése utáni menekülés alkalmával kerültek Sepsiszentgyörgyre, ahol a város id. Téglás Gábornét német és román nyelvű tudása miatt tolmácsként alkalmazta és ahol végleg letelepedtek. Id. Téglás Gábor szaktudását bizonyítja az a tény is, hogy 1853-ban a [...]

beszúr

beszúr

beszúr