Mauksch–Hintz-ház (Gyógyszertártörténeti Múzeum), Kolozsvár
A Fő tér és a Híd (Ferdinánd király) utca kereszteződésénél található kétszintes, L alaprajzú épület homlokzatait mészkőlapokkal burkolt lábazat, valamint profilált öv- és koronázópárkánya tagolja. A Fő tér felé néző, keskenyebb homlokzatát az emeleten négy, a Híd utca felé [...]
Az épület alaprajzi elrendezése, homlokzati tagolása megőrizte a pályázati terven is szereplő jellegzetes barokk térszerkezetet. A téglány alakú belső udvar köré rendezett épületszárnyakat - a főhomlokzati szárnyat kivéve - keskeny közlekedő folyosó és szélesebb termek osztják két traktusra. A közlekedést több bejárat és lépcsőház is segíti. A főhomlokzati épületszárny súlypontja - akárcsak a barokk kastélyok esetében - a főbejárat hármas tagolású portikusza, a földszinti tágas [...]
A „kulák" fogalom a Szovjetunióból származik, ahol a vidéki gazdagparasztságra alkalmazták. (A marxizmus-leninizmus szerint a társadalom osztályokra oszlik, vidéken ezek a nincstelen-, szegény-, középparasztok és a „kulákok". E társadalomkép szerint a kulákok „kizsákmányolják" a többi földművest, ezért egy „osztályharc" dúl a kulákok és a többi vidéki társadalmi osztály között.) A kommunista hatalomátvétel (1947) után Romániában is először sajtóhadjárat kezdődött a „kulákok" ellen, majd a RMP KB 1949. március 3/5-i plenáris ülésén döntöttek a kollektivizálásról és a kulákok elleni megszorító intézkedésekről. Az akkori kommunista pártfőtitkár, Gh. Gh. Dej szerint a kulákok [...]
beszúr
beszúr
beszúr
