nyomtat

megoszt

Ioan Slavici Színház, Arad
Utolsó frissítés:  2010-03-17
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese


A műemlék adatai
Cím: Bulevardul Revoluţiei 103.
Kód: AR-II-m-B-00561
Datálás: 1871–1874, többször átalakítva

Történeti adatok

A városvezetésben először az 1867-es kiegyezést követően merült fel új városháza és színház építésének igénye. Atzél Péter polgármester vezetésével a városi tanács megszavazta bankkölcsönök felvételét; a két épület összköltségeit 700 ezer forintra becsülték. A két épület közül először a színház tervének megvalósításához kezdtek hozzá 1871-ben, Czigler Antal aradi építész (esetleg fia, Győző) tervei alapján. Az épület három év alatt készült el, eredetileg 1200 néző befogadására volt alkalmas.1874-ben avatták fel nagy ünnepség keretében, Ferenc József jelenlétében.

 

Bejárata a mellette álló Fehér kereszt szálló felől nyílott (tehát nem a Főtér felőli oldalon, mint ma), homlokzata klasszicista elemekben volt gazdag, belsejét neobarokk díszítőelemek jellemezték. A mennyezetképeket Lotz Károly tervei alapján Györgyössy Rudolf aradi tanító és festő készítette el. Az épület 1883-ban leégett, újjáépítésével Halmay Andor aradi műépítészt bízták meg. A megújult színház 1885 októberében Csíki Gergely egy darabjának bemutatásával nyílt meg. 1913-ig, a Szántay Lajos által tervezett kultúrpalota felépüléséig a színház első emelete adott otthont az Ereklyemúzeumnak is.

 

A belső díszítéseket, akárcsak Hermann Gyula bérpalotáján, Tóth András épületszobrász (Tóth Árpád költő édesapja) készítette. Az épület 1955-ben ismét leégett, négy évig tartó újjáépítése során belső terét teljesen átalakították, de külsejét is jelentősen módosították. Főbejáratát ekkor helyezték át a Főtér felőli oldalra, főtéri homlokzatát megmagasították, Milos Cristea tervei alapján ekkor készült el a homlokzatot meghatározó oszlopsor. A nézőtéri férőhelyek számát ekkor jelentősen csökkentették, viszont kialakítottak egy Stúdió-termet az emeleti szinten.


A műemlék leírása

A jelenleg álló négyzetes alaprajzú színházépület Arad főútjának közepén áll, az út két oldalról megkerüli. Főhomlokzata a Főtér felé, hátsó oldala a Szabadságtérre néz. A főhomlokzat képét az öttengelyes, emeleti szintjein korinthoszi fejezetes oszlopsorral kiemelt középrizalit határozza meg. Ennek két oldalán egymással szimmetrikusan kialakított háromtengelyes szakaszok állnak. A földszintet és magasföldszintet magába foglaló alsó szint homlokzatfelülete a rizaliton sávozott, ennek középső három tengelyében magas, félkörös záródású bejárati fülkék nyílnak. A két háromtengelyes szakaszon mind a földszint, mind a magasföldszint ablakai egyenes záródásúak, alacsonyak, a falfelületek itt rusztikázottak.

 

Az első emeleti, szintén egyenes záródású, de arányaikban lényegesen magasabb ablakok alatt balluszteres mellvéd húzódik, az ablakokat konzolokra támaszkodó, háromszögű timpanonok zárják, kivételt csak a rizalit első és utolsó tengelye képez, ahol a timpanon hiányzik. Ennek a szintnek a falfelületei szintén rusztikázottak. A második emelet ablakai valamivel kisebbek, egyszerűbbek, egyszerű szemöldökpárkány zárja őket. A tengelyeket párkányfejezetes falpillérek választják el egymástól. A rizalit második emeleti szintjén kis, jelentéktelen, négyzetes ablakok nyílnak.

 

A konzolsor által tartott főpárkány fölött a háromtengelyes szakaszok esetében balluszteres attika-fal áll, a rizalit fölött pedig háromszögű timpanont alakítottak ki, az ötvenes évek stílusát tükröző domborművel.

 

Az épület egykori, Gojdu utca felé néző főhomlokzata ma is tükrözi az eredeti kialakítást. A középső három tengely itt is rizalitszerűen kiemelkedik, a földszinti falfelületet, akárcsak a homlokzat többi részén, rusztikázás díszíti; a földszinti tengelyeket alkotó három félkörös záródású ablak az átalakítást megelőzően bejáratként működött. Vállvonalukban tojásléces párkány fut végig, záródásukat növényi ornamentikával és tojásléccel díszített keret hangsúlyozza. Az ablakzáródások között hasonló elemekkel díszített vakolatkorongok láthatóak. Az emeleti szakaszt két oldalról páros pillérpár fogja közre, a tengelyeket a homlokzat elé állított korinthoszi oszlopfős, kannelúrás törzsű oszlopok választják el egymástól. A köztük nyíló ablakokat ezenkívül egy-egy pillérpár fogja még közre mindkét szinten. Az első emeleti ablakok félkörös záródásúak, keretüket két újabb, párkányfejezetes pillér képezi és az arra támaszkodó félkörös lezárás. Előttük bábos korláttal áttört mellvéd húzódik. A második emelet ablakai egyenes záródásúak, egyszerű vakolt keretük a két szintet elválasztó övpárkányra támaszkodik. Szemöldökük derékszögben tört vonalú, az ablakokat közrefogó pillérektől indul és a nyílás záródását követi. A rizalitot széles, fölső részén fogrovatos párkány és a fölötte kialakított timpanon zárja le.

 

A rizalitot két oldaláról egy-egy - homlokzatképzésében nagyjából a rizalit kialakításához igazodó tengely veszi közre. Alsó szintjét a szintet kettéosztó párkány alatt félkörös vakárkád, a párkány fölött, kis, téglalap alakú vakablak tagolja. Az első és második emeleten a szakaszt egy-egy pilaszter veszi közre, a homlokzat, a nyílások és nyíláskeretek típusai egyébként megegyeznek a rizaliton látottakkal.

 

A rizalittal megegyező homlokzatsíkban helyezkedik el a homlokzat két végén kialakított 6-6 tengelyes szakasz. (A homlokzat összesítve 6+1+3+1+6 tengely). Az alsó szintet itt is párkány osztja ketté, amely alatt hármas osztású, egyenes záródású, keret nélküli ablakok nyílnak, fölötte pedig egyszerű, kisméretű vakolt kerettel ellátott, téglalap alakú ablakok törik át a felületet. Az első emelet ablakai egyenes záródásúak, volutás konzolokra támaszkodó timpanon zárja le őket. Alattuk balluszeres mellvéd húzódik. Az első emelet falfelületeit sávozás díszíti. A második emelet két szélét armírozást imitáló vakolatdísz keretezi, a tengelyeket párkányfejezetes pilaszterek választják el egymástól. Az egyenes záródású ablakokat egyszerű, vakolatból alakított, viszonylag erős kiülésű szemöldökpárkány zárja le. A széles, felső részén fogrovatos koronázópárkány a teljes homlokzaton végighúzódik, fölötte, szintén a teljes homlokzaton időnként balluszterekkel áttört, kis pillérekkel tagolt attikafal emelkedik.

 

Az épület másik oldalhomlokzata hasonló kialakítású, néhány apró különbséggel. A középrizalit itt három tengely helyett négy tengelyes, ezt itt is egy-egy egytengelyes szakasz veszi közre, a homlokzat két szélén pedig egy-egy öttengelyes szakasz helyezkedik el (összesítve 5+1+4+1+5 tengely).

 

A falfelületek kialakítása és tagolása, az ablaktípusok, és díszítéseik egyébként teljesen megegyeznek a Gojdu utca felé néző homlokzattal, további apró különbségek csak néhány ablak méretének eltérésében jelentkeznek, továbbá bizonyos nyílások ezen a homlokzaton vakárkádként jelennek meg. A rizalit timpanonját itt is, akárcsak a főhomlokzaton az ötvenes évekre jellemző dombormű díszíti.

 

A színház hátsó homlokzata ( főhomlokzat 3+5+3 tengelyével szemben) 5+3+5 tengelyes, a központi három tengely itt erősebb rizalitként áll a homlokzat többi része előtt. A rusztikázott felületű alsó szintet keskeny párkány osztja itt is ketté, legalul keret nélküli hármas osztású ablakok, fölöttük egyszerű téglalap alakú ablakok nyílnak. Az első emelet ablakai egyenes záródásúak, és, akárcsak a többi homlokzaton, itt is volutás konzolok által tartott timpanon zárja őket, alattuk balluszteres mellvéd fut végig. A rizalit középső tengelye előtt szintén balluszteres mellvéddel ellátott erkély áll. Az emeleti ablakok egyenes záródásúak, szemöldökük egyszerűen profilozott. A rizalit két szélének emeleti részein, akárcsak eddig, a két emelet magasságát átfogó páros, korinthoszi fejezetes falpillérek állnak, tengelyeit további pilaszterek választják el egymástól. A két szélső, öttengelyes szakasz esetében csak a második emelet ablakait választják el egymástól kis, párkányfejezetes pilaszterek. A konzolsorral alátámasztott és fogrovatos, erős kiülésű párkány fölött itt is, akárcsak a többi homlokzaton alacsony attikafal húzódik, amelyet néhol ballusztersor tör át, és amelynek közepén a hátsó homlokzaton órát helyeztek el.

 

Az egységes kialakítású, alapvetően klasszicista elemekből építkező homlokzat tervezésekor igyekeztek bizonyos szinten követni, és legalább stílusában sugallni az 1955-ben leégett, korábbi épület jellegét.

 

Az épület belseje még a homlokzatoknál is nagyobb átalakításokon ment keresztül A két átépítés következtében az eredeti, 1200 férőhelyes nézőtér mára 500 főre csökkent. A színházterem földszinti nézőterét ívesen veszik körül az összesen négy szinten elhelyezkedő páholyok, a terem díszítése, domborművei szintén az ötvenes évek ízlésvilágát tükrözik. Ezt, vagy a különböző apróbb változtatásoknak köszönhetően a következő évtizedek stílusát követi az előcsarnok és a folyosók síkfedésű, modern burkolatokkal ellátott kialakítása is.

 

Az épület eredeti formájában minden bizonnyal jelentős helyet foglalt el az ország színházépületeinek sorában, az ötvenes évekbeli átalakítás során azonban sokat veszített művészettörténeti értékéből, ahogyan az aradi színjátszás jelentősége is alapvetően csökkent az elmúlt évtizedekben a 19. századi fénykorhoz képest.




Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra