megoszt

1903 tavaszán ifj. Guttmann József egy korszerű szálloda építése céljából megvásárolta a Bémer tér (Piaţa Ferdinand) és a Szalárdi utca (str. Teatrului) sarkán levő nagy telket, melyen Knapp Ferenc építészmérnök földszintes háza állt. A régi házat 1903 júliusában kezdik bontani, szeptemberben már a falak építésénél tartanak. Az építkezéseket maga a tulajdonos vezette, aki minden valószínűség szerint a szállodaépület tervezője is volt. A szállodát kétemeletesre tervezte, azonban a középrizalitra egy harmadik emeletet is felhúzatott, mely a bérlő lakását foglalta magában. A Nagyváradi Napló 1903 szeptemberi száma szerint: „A két emeleten 60 modern kényelemmel és eleganciával berendezett vendégszoba foglal helyet, melyet 4 fürdőszoba egészít ki. Ezenkívül még 14 méter hosszú és 6 méter széles banket-terem is lesz az emeleten 60 személy részére. (…) Úgy az emeleti, mint a földszinti helyiségek központi fűtéssel és villanyvilágítással lesznek ellátva és felszerelve a komfortnak minden kellékével.”

Az 1904 júliusában megnyitott szálloda földszintjén nagyméretű kávéház, étterem és egy „impozáns télikert” foglalt helyet, míg a pincehelyiségben sörház volt berendezve. A szállodában 1907-től Uránia néven mozgóképszínház működött.

A szálloda neve a két világháború között Palace, majd 1944–1990 között Transilvania volt.

A Pannónia szálló téglány alaprajzú, kétemeletes saroképület. A Bémer térre néző 7 tengelyes oldalán a fal síkjából alig kiugratott 5 tengelyes rizaliton egy harmadik emelet helyezkedik el. A magas színvonalon kivitelezett dekorációs munkákkal ellátott homlokzatok kiképzése egyszerű, átlátható, a néhány szecessziós díszítőelemtől eltekintve historizáló megjelenésével a quattrocento firenzei reneszánsz palotaépítészetének megoldásait idézi. A függőleges tagolóelemeket nélkülöző Bémer téri homlokzat emeleteit hangsúlyos övpárkányok választják el egymástól. A sávozott vakolatú földszintet nagyméretű félköríves lezárású ablakok törik át. A földszint és az első emelet között húzódó övpárkány alatt zsánerjeleneteket ábrázoló stukkódomborművek jelennek meg. Az első jeleneten három kiránduló alak látható, amint fűben ülve ebédelnek. A jobb oldali férfialak kelyhet, a bal oldali pedig kenyeret kínál a közöttük ülő nőnek, aki rákot tart a bal kezében. A másik jeleneten szintén három fiatal alak tűnik fel, a jobb oldalon elhelyezkedő fiú pezsgővel locsolja a két húzódozó lányt. A két váltakozó jelenet között füves rét, fák, virágoskosár és palack látható. Az első emelet félköríves ablakait körülvevő kváderkövek enyhe csúcsívet alkotnak, melyet néhol ívessé váló, a szecessziót idéző vakolatsáv határol. Az ablakok vonala és a geometrikus díszű övpárkány között játszadozó puttók, szalagokkal összekapcsolt virág- és levélfüzérek kombinációjából álló sgrafitto-díszítés látható. A két szélső tengely első emeleti ajtói előtt ívelt vonalú erkélyek jelennek meg, melyeket fogsordísszel, virágokkal és csüngő virágfüzérrel ellátott konzolok támasztanak alá. A növényi és geometrikus motívumokból szerkesztett erkélyrácsok két oldalán vázából kihajló napraforgókkal díszített pilaszterek jelennek meg. A második emeleti ablakok profilozott keretén hullámvonal fut végig, a záróköveken szárnyakból, virágokból, kötélből és horgonyból felépített komplex motívum látható. A középrizaliton a második emelet övpárkánya fölötti mezőkben indázó virágok, középen pedig szívekkel határol hullámos keretű mezőben két összehajló virág tűnik fel. A második és a harmadik emeletet elválasztó hangsúlyos övpárkány alatt rozettás konzolok sora húzódik. A harmadik emelet sávozott lizénákkal tagolt falmezőit félköríves, szívekkel díszített ikerablakok törik át. A csatorna fölött egy bádogból kiképzett szecessziós formavilágú virágokból kiképzett hófogó látható. Ehhez a szinthez csatlakozik az épület sarkai fölött emelkedő urnákkal hangsúlyozott, áttört mellvédű korlát.

A Szalárdi utcai homlokzat nagyrészt megegyezik a főhomlokzattal. A földszint szintén sávozott kialakítású, az ablakok között megjelenő, vakablakokra hasonlító egyenes lezárású faltükröket hullámvonalak és virágok díszítik. A kissé kiemelkedő sarki tengely az épület legdíszesebben kialakított része. Az első emelet ablakának kettős szemöldöke van. A szélein egyenes, középen szegmensíves, felső részén hullámos kiképzésű szemöldökpárkányt timpanon zárja le, közöttük levéldísz látható. A fogsordíszes szemöldök alatt virág és levéldíszekbe komponált női fej tűnik fel. Az ablak keretét csokros szalagban végződő virágfüzér díszíti, a könyöklőpárkány alatti mélyített mezőben pedig korlátra emlékeztető, szívekkel ellátott vakolatsávok jelennek meg. A rizalit második szintjén a főhomlokzat ikerablakaihoz hasonló ablak látható. Ennek a falszakasznak függőleges tagolását szélein sávozott, középen virágindákkal ellátott falpillérek képezik, melynek fejezetén dús ornamentikával körülvett hosszú befont hajú, koronás női fej jelenik meg. A homlokzat további részei megegyeznek a főhomlokzat részleteivel, annyi különbséggel, hogy a harmadik emelet ikerablakai a mellékhomlokzaton a második szintre kerültek, a közöttük levő sgrafitto-díszítés pedig koszorúkat formáz.

A homlokzaton néhol feltűnő szecessziós díszítőelemek a belsőben hangsúlyosabb szerephez jutottak. A főbejáraton belépve az egykori kávéház tükrökkel díszített termeibe juthatunk. A különböző tereket virágdíszes fejezetű pillérek választják el egymástól. A félköríves nyílások szélein aranyszínű alapon szimmetrikusan komponált színes virágok futnak körbe. Az ablakok közötti falszakaszok felső részén a mennyezetre is átfutó vörös, narancssárga, sárga, lila kék virágokból álló csokrok jelennek meg. Ezek körül hullámosan kialakított vakolatban szív és legyező alakú kis mezőkben ugyancsak növényi motívumok láthatóak. A mennyezeten a csillárok kiindulópontjánál csigavonalban elhelyezett indákból különböző színű és fajtájú virágok nőnek ki. A szimmetrikus virágdíszek a mennyezet sarkaiban és a pillérek között is megjelennek.

címkék

beszúr más oldalra