megoszt

Székelyudvarhelyen az unitarizmus csak a 19. század második felében, 1872-ben tudott szervezett egyházközséggé alakulni, körülbelül 80-90 taggal. Az alapítás id. Daniel Gábor udvarhelymegyei főispán, Koncz Lajos, Jakab Lajos, Szőcs Márton, Kénosy Béla, László Ferenc, László Domokos, Ádám Dénes, Szentkirályi Árpád, Pálffy Ferenc, Elekes József, Maurer Károly, Simény Endre, Szász György, Jakab Dezső, Becsek Dánielné, Vas Józsefné, Boncza Sámuel és Szász Sámuel nevéhez fűződik.
Kisgyörgy Sándor kénosi lelkész volt az újonnan alakult gyülekezet első beszolgáló lelkésze, aki 1872. október 6-án az akkori székház termében tartotta meg beköszöntő beszédét. Kisgyörgy helyét 1888-ban Lőrinczi István foglalta el, aki 1892-ig szintén Kénosból szolgált be Udvarhelyre. Utána Vári Albert jött, aki 1905-ig szolgálta a kettős egyházközséget, amikor a székelyudvarhelyi gyülekezet önálló lett és első lelkészének őt választotta. A lelkészbeiktatót 1905. július 2-án tartották a főtéri református templomban, ahol jelen volt Ferencz József unitárius püspök is, aki beszédében a templomépítés szükségességét is hangsúlyozta. Az egyházközség még 1888-ban telket vásárolt 4000 koronáért templomhelynek, 1891-ben pedig Ferencz József püspök és id. Daniel Gábor főgondnok aláírásával gyűjtőívet bocsátottak ki. A gyűjtés 5 éven keresztül folyt és mintegy 7200 korona gyűlt össze, azonban ez még mindig kevés volt az építkezések elkezdéséhez. A templomépítés ügyének újabb lökést adott Tóthné Benkő Zsuzsánna asszony, aki 1894. február 7-én kelt végrendeletében általános örökösévé a székelyudvarhelyi unitárius egyházközséget tette. Már ezelőtt a harangalapra 2000 koronát adományozott. A Petőfi utcában lévő kis házért az egyházközség 3200 koronát kapott - emellett még 5000 koronát készpénzben. Az adományozók sorát és a pénztőkét a gyepesi származású id. László Ferenc gyarapította, aki 1896. június 10-én bekövetkezett halála előtt egy csaknem 16000 koronáról szóló takarékpénztári könyvet ajánlott fel az udvarhelyi unitárius egyházközség javára. Ezenkívül nejével, Török Ráchellel közösen tett végrendeletük értelmében Székelyudvarhelyen a piactéren egy házat és kepealap címen 4000 koronát hagyományoztak. Ez az adomány újabb erőt adott az egyházközségnek és lehetővé tette a Bethlen utcában a Vánky-féle telek megvásárlását 28000 koronáért. A Vánky-féle telek hátsó részével és ennek 2000 koronáért való megpótlásával az egyházközség elcserélte Kovács Dénessel a Bethlen utcára járó telke egy részét. Így szerezte meg a mostani telket, amelyen már akkor állott egy szép kényelmes lakás.

A Vánky-féle telek megszerzése az egyházközség anyagi erejét kimerítette, templomépítésre a saját erejéből nem is gondolhatott. Ezért 1902-ben újabb gyűjtőívet bocsátott ki, mely az egyetemes egyház évi adományaival az építés megkezdéséig 12077 koronát hozott. Emellett az egyházközség felhívást bocsátott ki a vármegyében lévő unitárius egyházközségekhez anyagadomány céljából.
Templom hiányában kezdetben az istentiszteleteket Bodrogi Áronné Bethlen utcai házában, aztán a László Domokos, majd a Sándor Mózes lakásán tartották. 1888-tól a Bethlen utcában vásárolt ház egyik szobájában, majd a Vánky-féle házban, végül pedig a Tóth Ferencné által adományozott házban. Amikor ezek szűknek bizonyultak, akkor a városháza nagytermében voltak az istentiszteletek.

Az első templomtervet id. Daniel Gábor készíttette el 1891-ben, ezt azonban az időközben megváltozott területviszonyok között nem fogadta el a főhatóság. 1901-ben Diószeghy Sámuel is készített egy tervet, ami szintén nem került kivitelezésre. Végül az egyházközség Pákei Lajos kolozsvári építészhez fordult, aki 1902-ben elkészítette a templom tervét 43827 korona 66 fillér költségvetéssel, melyet az unitárius egyház fő irányító szerveként működő Egyházi Képviselő Tanács jóváhagyott. A templomépítést felkarolta és teljes odaadással támogatta a vármegye és a város akkori vezetősége is. 1904. június 1-én - a helyi sajtó szerint - a Budapest szálló dísztermében hangversenyt szerveztek az udvarhelyi unitáriusok építendő templomuk javára. 1906. március 10-én Fekete Benjámin 42000 koronáért elvállalta az építés kivitelezését. Az alapkövet július 3-án Vári Albert lelkész imája után tették le. A szerződés értelmében a vállalkozó még ugyanazon év október 15-ig köteles volt tető alá hozni az épületet. 1906. november 1-én Derzsi Árpád helyi bádogos tette fel a toronygombot a 36 méteres torony tetejére. 1906-ban Székely Lajos én neje Soós Juliánna 800 koronát adtak a szószék elkészítésére. Szabó György pedig 2400 koronát adományozott az új orgona megvételére. Az 5 mázsás nagyharangot és a 3 mázsás kisharangot Thury Ferenc budapesti harangöntő készítette el 1907-ben. A keblitanács határozata értelmében „Az egy Isten tiszteletére" felirat került a torony homlokzatára. A templom előtti kerítés elkészítését Pákei Lajos tervei alapján ugyancsak Fekete Benjámin vállalta el. A templomot 1908. május 24-én szentelték fel Ferencz József püspök jelenlétében.

A városközpontból ha Csíkszereda irányába indulunk - a Kőkereszt téren át - a Bethlen Gábor utcán kell haladnunk, melynek jobb oldalán hamarosan feltűnik az unitárius templom négyszöghasáb alakú, fehérre meszelt tornya. Építésekor még többnyire alacsony, tornácos házak uralták a templom környezetét, nem messze innen pedig a „nagypiac" fogadta a vásárra besereglő vidékieket. A vásáros forgatag zsivaja elmúlt, a gubacskővel kirakott főútat már rég leaszfaltozták, jócskán átalakult a templom környezete, de az udvarhelyi unitáriusok ma is ugyanabba a templomba járnak istentiszteletre.

A kelet-nyugati irányban elhelyezkedő, háromtengelyes főhomlokzatával az utcára néző épületet az enyhén kiugró négyemeletes toronytest uralja. A főhomlokzat földszintjén a torony mellett kétoldalt a templom előterébe egyenes záródású ablakok engedik be a fényt, ezeknek a részeknek a homlokzattagolásában pedig a sima kváderfalazat érvényesül. Ez a kiképzés a második emeleten fordítva jelenik meg, itt ugyanis a tornyon köszön vissza a - körablakot övező - sima kváderfalazatú megoldás. A földszinti egyenes záródású ablakok tengelyében pedig ezúttal félkör alakban záródnak az ablakok. A főhomlokzat második szintjét - a torony falára kerülő AZ EGY ISTEN TISZTELETÉRE felirat fölött - egy hangsúlyos övpárkány zárja le, erre építették rá a torony harmadik emeletét közrefogó, a függőleges és vizszíntes épületrészek kiegyenlítésére szolgáló volutákat, melyeket a széleken, kőből faragott obeliszkek díszítenek. A harmadik szinten díszes, fogrovatos pilaszterekkel közrefogott félköríves ablakot láthatunk, amely fölött a római számlapos óraszerkezetet helyezték el. A torony utolsó, negyedik szintje kapta a legszebb díszítést. A sarkokon korintuszi fejezetes pilaszterek vannak, melyek között minden oldalon álzárókővel díszített félköríves iker (hang)ablakok nyílnak, a pilaszterfejezetek között pedig szép füzérdíszeket figyelhetünk meg. Mindezt a profilált koronázópárkány zárja le, amire a laternával záródó toronysisak került.

Az oldalhomlokzatok tagolása - a paplak felőli - északi és a déli oldalon azonos kialakítású. A főhomlokzat alsó két szintjén, a torony melletti részeken már látott egyenes, illetve félköríves záródású ablakok jelennek meg itt is. Ehhez a háromtengelyes nyújtott hajófalhoz azonban egy nyeregtetővel fedett, emeleti részén nagyméretű félköríves ablakkal tagolt keresztház épült, a hajó északkeleti- és délkeleti oldalához pedig - egytengelyes falszakasz után - egy-egy kör alaprajzú háromemeletes, hagymasisakkal fedett lépcsőtorony csatlakozik. Így a templom alaprajzát tekintve megállapíthatjuk, hogy Pákei ezzel a megoldással egy bővített központos belső terű templomot tervezett.

A kis méretű templomba a főhomlokzati torony alsó szintjén nyíló félköríves lezárású főbejáraton keresztül juthatunk be, kétoldalt láthatjuk Kriza János, illetve Orbán Balázs kőből faragott, közel életnagyságú szobrát. A főbejárat díszes kialakítású: a magas lábazatra helyezett, jón fejezetes oszlopok - és a mögöttük lévő, a falnak támaszkodó pilaszterek - triglifes-metopés frízzel díszített párkányt tartanak, amit timpanon zár le. A toronyaljból egy előcsarnokba jutunk: balra egy zárt, négyszög alaprajzú helyiség található, amit ravatalozóként használnak, a túloldalon nyílik az ugyancsak négyszögű, a nyugati karzatba vezető lépcsőnek helyet adó fülke. A templombelsőbe érve szembesülünk azzal a megérzéssel, amire a külső homlokzatok szemlélésekor már számítottunk. Egy centrális elrendezésű térben találjuk magunkat, a templombelső közepén álló urasztala köré ugyanis egy nyolcszög alaprazjzú tér szerveződik. A két szintesre tagolt belső falfelületeket a hosszanti oldalakon pillérek támasztják alá, erre építették rá a négy karzatot, amelyet farácsos mellvéd szegélyez. A berendezési tárgyak közül leginkább a bejárattal szemközti oldaltól balra található, fából készült, festetlen szószék említhető, amelynek hatszögű kosarán négyzetes mezőben lévő faragott rozetták vannak. Itt láthatjuk az egyik rozetta alatt azt a kis feliratot, melyből a szószéket megrendelő házaspár neve, illetve az adományozás évszáma derül ki: AJÁNDÉKOZTA: VARGYASI SZÉKELY LAJOS ÉS NEJE SÓS JULIANNA 1907. A szószékkorona csúcsdíszeként a fiait saját vérével tápláló pelikán jelenik meg.

címkék

beszúr más oldalra