A Johannes Honterus Líceum B épülete a Fekete-templom déli oldalán húzódik, azon a helyen, ahol a 16. században a Johannes Honterus (1498–1549) által alapított első humanista iskola állt. A mai iskola egy három szintes, öt tengelyes klasszicista épület, mely második emeletén függő-folyosóval kapcsolódik a líceum C épületéhez.
A négyszögű alaprajzi elrendezés, az épületet a belsőben átszelő folyosót és arról nyíló osztálytermeket rejt, melyekhez a központi tengelyben elhelyezett díszlépcső vezet.
Az öttengelyes homlokzatot az emeleten ión fejezetes pilaszterek, a földszinten armírozás tagolja. Az öt függőleges tengelyt minden emeleten egy pár egyenes lezárású, hatosztású ablak töri át. A vízszintes tagolást golyvázott öv- és koronázópárkány határozza meg és szintén a középső szintnek jut a főszerep, melynek ablakait hangsúlyos háromszögoromzat írja fölül és tükrös kötényrész egészíti ki. Az alsó szint ablakai ehhez képest hangsúlyozott, de egyenes vonalú szemöldökkel egészülnek ki, a felső szinten egyszerű fülesablakok találhatóak.
A függőleges középső tengely enyhén kilép a homlokzat vonalából, a közelebb tolt, az első emeleten egyetlen oromzat alá foglalt ablakok, a homlokzatnak még tömörebb benyomást kölcsönöznek. A főbejárat a földszint középtengelyében nyílik, felépítése félköríves portált felülíró, ión fejezetű pilasztereken nyugvó architráv.
A lekerekített, armírozott épületsarok mögött, az épület mellékhomlokzatain a szimmetria kedvéért vakablakokat alakítottak ki, melyek – kissé egyszerűbb formában – ismétlik a főhomlokzat rendező elveit. A vakablakokba üvegezett hatosztású ablaknyílásokat festettek.
A C épülettel összekötött második emeleten működött 1918 és 1939 között a Burzeländer Sächsisches Museum, melynek útvonalába beépítették a Búzasor 3. szám alatti ház a helyszínről kiemelt látványos faragott reneszánsz ajtókeretét is.
beszúr más oldalra