Szerző: Sarkadi Nagy Emese
Kód: AR-II-m-B-00557
Datálás: 1902–1904
A templom a főút Szabadság tér felőli végén helyezkedik el, a színház közvetlen szomszédságában, a főút és a Templom utca (Lucian Blaga) kereszteződésében. Fő homlokzata a főút felé néz, közrezárja a teljes templomépületet is körülölelő Minorita palota homlokzata, amelyben kereskedelmi egységeket, lakásokat és irodahelyiségeket alakítottak ki. A bérpalota négyzetes alaprajzú, főúti homlokzatának szerves részét képezi a templom főhomlokzata, a templom téglalap alaprajzú hajója pedig, amelyhez egyenes záródású szentély csatlakozik, belső udvarában helyezkedik el. Ugyancsak a belső udvarban alakították ki a rend által fenntartott, elegáns külsejű, félkörös alaprajzú, felirata szerint 1926-ban felépült kultúrházat.
A templom főhomlokzatát az a két impozáns méretű, kompozit fejezettel díszített oszloppár határozza meg, amely a tulajdonképpeni homlokzat előtt, annak két szélén áll. A bejárathoz az oszloplábazatok között kialakított, széles lépcsősor vezet fel. A homlokzat közepén, nagyméretű, félkörös záródású fülkében nyílik a templom egyenes záródású főbejárata, amelyet két oldalról egy-egy kompozit fejezetes oszlop vesz közre. Az oszlopok fölött az a széles, fogrovatos és többszörösen tagolt párkány húzódik, amely egyúttal a teljes főhomlokzat övpárkánya, a bejáratnál golyvázódva. Az ajtó fölött, a párkányon, a párkány kialakításához igazodó talapzaton Piéta szobrot helyeztek el. A fülke félkörös ívét tojásléc és babérfüzér díszíti, közvetlenül a záródásban volutás címerpajzs látható a minorita rend címerével, két oldalán egy-egy fekvő angyal alakkal. A fülke két oldalán, a homlokzat elé állított oszlopok takarásában kompozit fejezetes falpillér-párok állnak. Az épület koronázópárkánya erősen golyvázódik a két homlokzati oszlop fölött, frízében az oszlopok fölött IHS monogrammal ellátott puttófejekkel díszített, volutás pajzsot helyeztek el, míg a párkány bejárat fölötti frízében felirat olvasható: „AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HÁZA. Lukács 19,46."
A párkány fölött kialakított attika a párkány szerkezetét követi. Középső szakaszán három, egymástól pillérpárokkal elválasztott íves hátú, félkörös záródású fülke nyílik, középen Krisztus, két oldalán egy-egy női szent szobrával. Az attika két szélét képező pillér tetején egy-egy puttók által közrefogott angyal szobra áll. Az attika fölött, a templom előcsarnokának kupolája fölé magasodva kör alaprajzú, rézkupolával fedett torony emelkedik, amelynek törzsét ión fejezetes oszloppárok tagolják. Köztük félkörös záródású, zsalugáteres ablakok nyílnak, ezek fölött pedig kis körablakok. Egyedül a főtengelyben helyeztek el a körablak helyén órát.
A templom oldalsó és hátsó homlokzata annak megfelelően egyszerű kialakítású, hogy az őt körülvevő minorita palota belső udvarában, szinte eldugva áll. A hajó két oldalhomlokzatát csak öt-öt félkörös záródású ablak tagolja, alattuk övpárkány húzódik. A főtér felől számított második tengelyben oldalbejárat nyílik. Szintén a főtér felé eső szakaszon, a templom előcsarnokának vonalában, a Templom utca felőli oldalon rizalitszerűen kiugrik a templom karzatára vezető lépcsőház oldalhomlokzata, minden szinten két-két kisméretű, egyenes záródású ablakkal. A hajó ellenkező végéhez csatlakozik a négyzetes szentély, amely a hajónál keskenyebb, homlokzatai azonban azokhoz hasonlóan puritán kialakításúak. Két oldalhomlokzatát szintén egy-egy félkörös záródású ablak töri át, az alattuk futó, egyszerűen profilozott övpárkány körülveszi a teljes épületet. Mind a hajót, mind a szentélyt nyeregtető fedi. A szentély udvar felőli oldalához csatlakozik a téglalap alakú sekrestye.
A templombelsőt a főbejáraton át közelítve meg kör alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk, amelynek falait kompozit fejezetes falpillérpárok tagolják, nyílásait stukkódíszes keretek veszik körül. A kupola belső felületét az architektúra stukkódíszeit imitáló festéssel díszítették. A hajó tengelye a bejáratéhoz képest 45 fokban elfordul. A hajó öt szakaszát egy-egy téglalap alaprajzú csehboltozat fedi, a köztük húzódó hevedereket kompozit fejezetes, páros oszlop és falpillérpárok, illetve az ezeken pihenő erős kiülésű, többszörösen tagolt párkány hordják. A páros oszlopok és a fölöttük kialakított párkány a térbe erősen beugranak, szinte mellékkápolnákat alakítva ki a hajó két oldala mentén. Az oszlopok, pillérek törzsét, valamint a párkány egyes tagozatait sárgás műmárványozás borítja.
A bejárattól számított első szakaszban két oszlop által tartott, balluszteres mellvéddel ellátott íves karzat épült.
A négyzetes szentély négy sarkán a hajóban állókhoz hasonló oszlop- és pillérpárok állnak, ezek tartják a szentély festett kupoláját. A szentély udvar felé eső falán nyílik a kőkeretes, timpanonos sekrestyeajtó. Az előcsarnokot, a hajót, és a szentélyt egyaránt velencei mozaikpadló borítja.
A szentély végfalánál áll a templom főoltára. A reneszánsz retábulumokat idéző oltárépítményt két oldalról egy-egy kannelúrázott törzsű, kompozit fejezetes pillér veszi közre, ezeken pihen a minorita rend címerével díszített párkány, és az építményt lezáró konzolsorral alátámasztott, kereszttel koronázott timpanon. A két pillér által közrefogott oltárkép, a templom titulusának megfelelően, Páduai Szent Antalt ábrázolja puttók és egy Angyal társaságában, amint éppen a gyermek Jézus előtt hódol. Az építmény két oldalán, a falon, illuzionisztikus ábrázolás egészíti ki az oltárt. Mintegy az oltár lábazatát folytatva, két ahhoz hasonló pillér ábrázolása látható, rajtuk álló vázákkal. A timpanon fölötti festett baldachin alól arany rojtos, festett függönyök omlanak alá. Az oltár a 20. század első éveiben, a frissen elkészült templom számára készült, a festmény id. Vastagh György munkája.
A hajó két oldalán, a pillérközökben felállított mellékoltárok közül két jobb oldali a lebontott minorita templomból származó, Ferdinand Schissler alkotásaként ismert oltárkép felhasználásával készült. Az egyik olajkép Szent József halálát mutatja, míg a másik Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. A harmadik mellékoltárt ezen az oldalon Szent Erzsébetnek szentelték. A Templom utca felé eső oldalon az első mellékoltár azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István felajánlja Máriának országát, koronáját. A kép Benczúr Gyula hasonló témájú, a budapesti Szent István Bazilikában található képének másolata.
A következő szakaszokban egy Szent Keresztet mutató retábulum, majd egy Jézus Szíve oltár áll. A diadalív két oldalán egy Szent Teréznek illetve egy Máriának (Szeplőtelen Boldogasszonynak) szentelt, a hajófalaknál állóknál keskenyebb, egyszerűbb architektúrájú mellékoltár szolgálja a hívek igényeit. A mellékoltárok architektúrája egyébként azonos típusú: oszlopok által határolt, oromzatos, barokk vagy reneszánsz díszítőelemekkel tarkított, félkörös oltárképet vagy szoborfülkét magábafoglaló retábulumokról van szó.
A hajó kifestését Lohr Ferenc és Bogdánffy Pauli Erik készítette, a boltozaton Krisztus életének jeleneteit ábrázoló tondók láthatóak. A templom félkörös záródású ablakait, Árpádházi és más szenteket ábrázoló, színes ólomüveg-ablakok díszítik.
A klasszicista, barokk és reneszánsz elemeket vegyesen alkalmazó eklektikus épület Arad század eleji építészetének egyik meghatározó darabja.
beszúr más oldalra
települések
Apanagyfalu Arad Aranyosgerend Aranyosmóric Aranyospolyán Árkos Bere Beszterce Bethlen Biharvajda Bonyha Brassó Cegőtelke Csicsókeresztúr Csíkkarcfalva Csíkszentkirály Csíkszereda Csomaköz Dés Déva Erzsébetváros Farnas Felsőbánya Gyalu Gyergyószentmiklós Gyulakuta Hadad Harina Kalotadámos Kaplony Kékesújfalu Kerlés Kézdivásárhely Királynémeti Kolozsborsa Kolozsvár Lippa Madéfalva Magyargyerőmonostor Malomárka Marosvásárhely Medgyes Mezőörményes Mezőzáh Micske Nagybánya Nagyenyed Nagykároly Nagysajó Nagyvárad Őraljaboldogfalva Retteg Sáromberke Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy Somkerék Szalárd Szamosújvár Szászlekence Szászrégen Szásztörpény Szatmárnémeti Székelyhíd Székelykeresztúr Székelyudvarhely Szépvíz Tasnád Temesvár Torda Torockószentgyörgy Vadász Vajdahunyad Vajdaszentivány Válaszút Vermes Vizakna Zilah
