Szerző: Emődi Tamás-Paşca, Mircea
Kód: BH-II-m-B-01090
Datálás: 1910 – 1911
A Darvas-ház a Iosif Vulcan utca (egykori Rimanóczy) 11. szám alatt áll és méltán tekinthető a legeredetibb szecessziós stílusú váradi magánháznak, egy európai színvonalú századfordulós épületnek.
Az épület a második villa, amelyet a Vágó-testvérpár Váradon tervezett és egyik utolsó közös alkotásuk is egyben. Stilisztikai szempontból a terv a testvérpár második alkotói periódusához sorolható, melyre jelentős mértékben hatott a bécsi szecesszió geometrikus vonulata s amelyben véglegesen kialakult a Vágó-testvérek sajátos stílusa. Az épület annak a stilisztikailag egységesnek mondható csoportnak része, melyhez a Moskovits-palota, az Árkád Bazár vagy a mára elpusztult budapesti Feld színház (vagy Városligeti Színház) tartoznak és szorosan rokonítható a budapesti Schiffer-villával, melyet mintegy előrevetít. A ház a totális művészet jegyében fogant, mely egy sajátos és egységes környezet megteremtését tűzte ki célul. A Vágó-testvéreknek saját egységes filozófiájuk volt a műalkotásról, az építészeti alkotásról, nem vettek át vagy alkalmaztak már meglévő formanyelvet, rendszereket.
A megrendelő Darvas Imre nagyváradi faipari nagyvállalkozó volt. Cége idővel részvénytársasággá alakult, melyben a főrészvényes ő és egy bázeli bankár, Alfred La Roche voltak. Darvas 1908. május 7-én vette meg Erlich Ignáctól a Rimanóczy utca 11. szám alatti házat 54 ezer koronáért, így az új tulajdonosok Darvas Imre és felesége, Schutz Margit lettek.
A Darvas-házról két terv maradt fenn, a mai állapot a második tervvariáns egy változata. 1909. április 8-án szerzi meg a Darvas-házaspár az építési engedélyt, az épületet pedig valószínűleg 1910-ben építi fel Sztarill Ferenc helyi vállalkozó. A hátsó, Körös felőli szárnyat 1912-ben emelték, Vágó László 1912. február 27-i keltezésű terve alapján, a fővállalkozó ekkor Incze Lajos és társa.
A hátsó bejárati kapu fölötti táblán „La Roche és Darvas faipari vállalat" felirat volt látható, eszerint itt rendezték be az irodákat.
Az L alaprajzú Darvas-ház északi homlokzata a Iosif Vulcan utca zárt utcafrontjába illeszkedik, hátsó homlokzata egy kertre illetve a Körösre néz. Az L alaprajz udvari szárnya földszintes, a főépületre merőleges és 1912-ben épült. A Vágó-házhoz hasonlóan az épület elrendezése magaspince, földszint és emelet.
A főhomlokzat tiszta és jól lehatárolt, egyensúlyban levő tömbökből áll. Az épület tömegét alapvető mértani testek alkotják s noha az elrendezés vízszintes térfűzésre utal, az épülettömbök az elrugaszkodás hatását keltik. Az egyensúlyt a szélső, frontba illeszkedő tömbök vertikalitásának és a középső rész valamint az egész épület domináns orizontalitásának összhatása hozza létre.
A homlokzat kialakítása és asszimetriája a belső szerkezeti elrendezést vetíti ki.
A főhomlokzat kompozíciója rendkívül érdekes az őt alkotó tömbök megformálása révén. A magas, mozaiktáblákkal fedett lábazat az utcafront vonalát követi, kétoldalt felemelkedik a szélső épülettömbök hasonlóan kialakított felületére.
A jobboldali tömb mellet található a parabolaívű árkádos bejárat hasábja, tetején nyitott erkéllyel. Az öntöttvas erkélykorlát sarkán egy emberalak ölel át egy nagyméretű amforát. Az erkély fölé a bejárat formájára utaló és a városligeti Feld színházéra hasonlító ívelt tető hajlik.
A kiugró jobboldali tömb magas háromszögű oromzattal záródik, mely kihangsúlyozza e rész vertikalitását. Mindkét szélső homlokzati résznek a két szintet átfogó ablaknyílás-csoportját ívelt metszetű, féloszlopszerű, alul és felül mozaikdíszekkel sávozott osztók tagolják függőleges mezőkre, ezekbe nyílnak a magas és keskeny négyszögű ablakok. Az osztókat alaprajzban körív mentén helyezték el. A két szint ablakcsoportjait négyzetekkel díszített sáv választja el egymástól. A baloldali tömb vízszintes párkánnyal záródik, mely a sarkokon akrotérionokra emlékeztető stilizált elemekkel ível fel.
A két szélső homlokzati rész közötti szakaszban az épület visszaugrik, itt a földszinten két, az emeleten három ablak töri át a vakolt homlokzati felületet. A főhomlokzat egyenes vonalai és hangsúlyos geometrikus kialakítása a bécsi szecesszió két meghatározó képviselője, Otto Wagner és Josef Hoffmann hatásáról árulkodik és előrevetíti a budapesti Schiffer-villa formáit.
A Darvas-ház első tervvariánsához képest a megépült változat erőteljesebben tükrözi Vágó József geometrikus szerkesztésekre, asszimetriára és keményebb formákra hajló stílusát. A két oldalsó tömb és a lábazat felületét alkotó mozaiklapok összeillesztésénél párhuzamos sorokba rendezetten kerámiakorongokat fogtak a falba, ezeknek azonban kizárólag díszítőszerepe van. Ugyanezt a díszítő és ritmusképző megoldást alkalmazta Vágó az Otto Wagner hatását mutató budapesti Árkád bazárnál.
Noha egészében az épület a bécsi szecesszió világát idézi is, a dekoratív elemek a népművészetből és a természetből táplálkoznak, mint a Vágó testvérek más alkotásainál.
Érdekes az épület domináns geometrikusságának és a naturalista, többé-kevésbé stilizált díszítőelemeknek az együttélése.
Az önöttvas elemek lényeges részét alkotják az épületben alkalmazott formanyelvnek, kivitelezésükre különös gondot fordítottak. Az ablakok osztóinál használt, virágokat alkotó mozaikdíszeket színes üvegből rakták ki.
A belső elrendezést utólag több ponton módosították, így az eredeti funkciókat csak a tervvariánsok alapján sejthetjük. A fő lakosztályt a nagy földszinti hall, a főbejárattól jobbra sorakozó helyiségek, valamint az emeleti termek alkották. Az emeleten egy központi előszoba található, közvetlenül ide vezet a földszintről a lépcső. E köré szerveződik az emelet többi terme és szobája. Az utca felé öt helyiség, az udvar felé pedig egy szalon, üvegház, a kiszolgáló terek és a szolgálati lépcső csatlakozik. A bejárattal ellentétes oldalon az udvar felé a négy magas és keskeny ablakot festett üvegablakok díszítették. A lépcsővel ellentétes falat vászonra festett táblakép díszíti, amelyen fát vágó parasztok jelenete figyelhető meg.
A Darvas-ház az azonos időszakban felépült budapesti Schiffer-villával rokonítható. Mindkét épületnek egyszerű, letisztult, mértanias homlokzata van, a belsőket viszont népművészeti és természeti ihletésű elemek díszítik. Nem ismerjük a vitrók, az öntöttvas elemek, a festett pannók valamint a bútorzat tervezőit.
A Darvas-ház a legelegánsabb és legkorszerűbb váradi rezidenciák egyike volt. Egységes stílusa a századforduló művészeinek ideálját testesíti meg, a szecesszióra jellemző totális műalkotás és rafinált életvitel művészetének egyik legszínvonalasabb példája.
Paşca Mircea: Operele arhitecţilor Vágó József şi Vágó László la Oradea. Oradea, 2005.
Péter I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană, Oradea, 2003.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 évés múltja és épített öröksége. Budapest, 2005.
beszúr más oldalra
települések
Apanagyfalu Arad Aranyosgerend Aranyosmóric Aranyospolyán Árkos Bere Beszterce Bethlen Biharvajda Bonyha Brassó Cegőtelke Csicsókeresztúr Csíkkarcfalva Csíkszentkirály Csíkszereda Csomaköz Dés Déva Erzsébetváros Farnas Felsőbánya Gyalu Gyergyószentmiklós Gyulakuta Hadad Harina Kalotadámos Kaplony Kékesújfalu Kerlés Kézdivásárhely Királynémeti Kolozsborsa Kolozsvár Lippa Madéfalva Magyargyerőmonostor Malomárka Marosvásárhely Medgyes Mezőörményes Mezőzáh Micske Nagybánya Nagyenyed Nagykároly Nagysajó Nagyvárad Őraljaboldogfalva Retteg Sáromberke Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy Somkerék Szalárd Szamosújvár Szászlekence Szászrégen Szásztörpény Szatmárnémeti Székelyhíd Székelykeresztúr Székelyudvarhely Szépvíz Tasnád Temesvár Torda Torockószentgyörgy Vadász Vajdahunyad Vajdaszentivány Válaszút Vermes Vizakna Zilah
lexikon címkék
Körösfői-Kriesch Aladár Kolozsvári Iparos Egylet Umling Lőrinc Apafi Mihály, I. Árpád-házi királyok Ecsedi Báthory István Savoyai Jenő Szamosújvár Toroczkai Wigand Ede Beszterce evangélikus kerámia klasszicista Marosvásárhely mozi Schulz József Bethlen Gábor Kaplony Kornis Ferenc bencés
