Utolsó frissítés: 2010-12-29
Szerző: ZSIGMOND Melinda
A romániai magyar televíziózás története 1969-cel kezdődik és két nagy szakaszra bontható: az elsőt, 1985-ig, a Román Televízió bukaresti magyar adásának megszüntetéséig az állami televízió kizárólagossága jellemzi, a másodikat egyrészt a román közszolgálati televízió 1990 januárjában újraindult és az idők folyamán létesített területi stúdióinak magyar adásai, másrészt a kínálatukba magyarországi tévécsatornákat is felvevő kábeltelevíziós társaságok, a többnyire általuk működtetett kistérségi televíziók, valamint a produkciós műhelyek révén meghatározott változatosság és a helyi igényekhez igazodó sokszínűség.
Miután még 1968 nyarán Nicolae Ceauşescu és a kormány legfontosabb emberei előtt a romániai magyar értelmiség összehívott képviselői a magyarság számos elvárása közt egy magyar nyelvű televíziós műsor beindításának igényét is tolmácsolták, 1969. november 23-án megindult az RTV bukaresti magyar adása. Műsorideje először mindössze 20-25 perc volt, majd heti három órára bővült. Elindítói a bukaresti magyar nyelvű rádióműsor szerkesztői voltak. E „rádiós alapmag" körül egyetlen filmfőiskolát végzett szakembertől (Fischer István) eltekintve a szerkesztőség a televíziózás terén laikus fiatalokból alakult ki, akik később a román dokumentum- és művészi filmgyártásban működő magyar vagy magyarul beszélő szakemberek segítségét is igénybe vették.
1980-tól kezdve fokozatosan csökkentették az adásidőt: az eredeti három órából kettő, majd egy, legutoljára már csak egy negyedóra maradt. 1985-ben a műsor már nagyon hanyatlott: ekkor szüntették meg a közszolgálati televízió 2-es csatornáját, a kolozsvári rádió-televíziót, a többi rádióstúdiót, és az RTV 1-es csatornáján is mindössze két óra román nyelvű műsort engedélyeztek, este 20 és 22 óra között.
1989 decemberében, a diktatúra bukásának napjaiban hangzott el újra magyar szó a román közszolgálati televízióban: Boros Zoltán és Simonffy Katalin karácsonyi köszöntőjének és a Mondod-e még c. film (narrátor: Sütő András) egy részletének bejátszásával, s 1990. január 8-án kezdett újra sugározni a bukaresti televízió épületéből a régi műsoridőben, az egész ország területére a magyar adás. Közben január 3-án közvetített először magyar nyelven (két évvel később már németül is) az ország első regionális stúdiója Kolozsváron.
A kommunikációs fordulat következő periódusában, a '90-es években tévéadások sora indult be olyan erdélyi, partiumi és bánsági városokban, mint Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Brassó, Arad, Szatmárnémeti, majd Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely. 1990-96 között tizenöt saját műsort is készítő magyar vagy magyarul is sugárzó magántévé-társaság működött Romániában, több helyütt párhuzamosan kettő is egyszerre. Ezek közül azonban az évtized végére már csak kilenc tartott ki a magyar nyelvű műsorszórás mellett, viszont új jelenség volt a televíziós műsort gyártó műhelyek gyarapodása. 1997 júliusától az RTV Temesvár is sugározhatott egy negyedórás országos szórású magyar nyelvű műsort, majd 2008 májusában létrejött az RTV harmadik magyarul is sugárzó területi stúdiója, az RTV Marosvásárhely.
2001-től az ezredforduló utáni első években a nemzetközi kábeltévé-hálózatok (főként az UPC és az RCS& RDS Holding) szolgáltatói révén a romániai magyar nyelvű televíziózás színterén egyre nagyobb számban jelentek meg a magyarországi közszolgálati és kereskedelmi tévéadók (az addig fogható Duna TV és az MTV2 mellett a TV2, FILM+, Hír TV, ATV, Pax TV, majd az MTV1, az RTL Klub, a Story TV stb.), a Székelyföldön több külföldi idegen nyelvű tévéadó is magyar szinkronhangon vált követhetővé.
A romániai magyar televíziózás látványos kiteljesedése a kilencvenes években szükségessé tette az újságíró- és ezen belül a televíziós szakemberképzés megszervezését.
A BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar újságíró szakának magyar tagozatán 1998-tól oktatnak televíziós ismereteket. 2003-ban alapítványi támogatással sikerült beszerezniük a minimális műszaki eszközöket. 2008/2009-es tanévtől azonban a felújított főépületben felszerelt HD digitális rendszerű oktatóstúdiót, korszerű műszaki eszközöket használhatnak a tagozat diákjai.
2008-tól a BBTE Színháztudományi és Televízió Karán a film, fotográfia és média szakon is indult magyar nyelvű képzés.
Nagyváradon, az 1994-ben létrejött Ady Endre Sajtókollégiumban, a budapesti Bálint György Újságíró Iskola tanrendjének alapján összeállított képzésben szintén oktatnak televíziós ismereteket.
Közben 1995-ben lehetőség nyílt partnerkapcsolat kialakítására a budapesti Színház és Filmművészeti Főiskolával, és létre jött ún. Bolyai osztály.
2000-től a Duna Televízió égisze alatt működő Dunaversitas Szabadegyetemen is szerveznek szerkesztői, rendezői, operatőri mesterkurzusokat.
A Sapientia EMTE keretében, 2003-ban indult be televíziós rendező- és operatőrképzés. A stúdiót az első tanévben az EMTE kolozsvári székhelyén, a Bocskai-ház alagsorában szerelték fel, majd az egyetem Déva utcai épületébe telepítették át. A Csíkszeredában 2004 óta működő Műszaki és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció-PR szakán, választható tárgyként, szintén folyik televíziós oktatás. Ugyanakkor a marosvásárhelyi székhelyű Műszaki és Humántudományi Kar kommunikáció és közkapcsolatok szakán televíziós-hírszerkesztést tanulhatnak a diákok.
A román közszolgálati televízió-hálózat keretében a következő magyar nyelvű adások/szerkesztőségek működtek és működnek:
A Román Televízió Bukaresti Magyar Adása - 1969. november 23-án közvetített először. 1970 elején még a hét két-három napján sugároztak. 1971-ben Bodor Pálnak, a Nemzetiségi Műsorok akkori vezetőjének, sikerült elérnie, hogy hétfő délutánonként egy tömbben másfél órás (később két, majd 1978. február 20-tól három órára bővülő) magyar adás jöjjön létre, amely egyrészt a román televízió kis nézettségű idejét, másrészt a budapesti televízió hétfői műsorszünetét kihasználva, Románia egész területén, valamint a határ menti sávban Magyarországon is, összesen mintegy négymillió magyarhoz szólt. A műsort a feliratozás révén a román nézők is figyelemmel követhették.
1985-ben egyetlen telefonutasításra megszüntették a bukaresti magyar adást, filmanyagát, egy jilavai raktárba helyezték el, ahol gyors pusztulásra volt ítélve. A betiltással véget ért a romániai magyar televíziózás első fejezete.
Az 1989-es változások után a magyar adást újraindították, munkatársi gárdája önálló főszerkesztőség lett. Ma a Román Televízió öt csatornáján (TVR1, TVR2, TVR3, TVR Inter¬national, TVR Cultural) összesen heti 5-6 órában láthatók a műsorai.
2001-ben a Román Televízió Társaság Magyar Szerkesztősége megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért Díját.
A bukaresti magyar adás első felelős vezetője Molnár Vilmos és Kónya Anna volt (1969-70). 1970 áprilisától 1979 szeptemberéig Bodor Pál irányította a nemzetiségi műsorokat, míg 1980-tól 1985-ig újra Molnár Vilmos felelt értük. Az 1990-ben újraindult magyar adás első vezetője nyugdíjba vonulásáig (2002) Boros Zoltán volt, helyét Kacsó Sándor vette át eleinte megbízott, majd 2003-tól versenyvizsgázott főszerkesztőként.
A Román Televízió az ország nagyobb városaiban területi stúdiókat működtet. Közülük a kolozsvári, a temesvári és a marosvásárhelyi szerkesztőségek készítenek magyar nyelvű műsort is.
Az RTV Kolozsvári Stúdiójának Magyar Adása (TVR Cluj) - 1990. január 3-án kezdett sugározni. Kolozsvárról már 1972-ben közvetített a Román Televízió azáltal, hogy az akkori román közszolgálati rádió erületi stúdiójához közvetítőkocsit utaltak ki. 1994 decemberében kettévált a Rádió-Televíziós Társaság és RTV Kolozsvár néven megalakult a Román Televízió első önálló területi stúdiója.
Az országos szórású kolozsvári magyar adás műsorideje a kilencvenes években gyakran változott, ma a hét három napján látható. (A TVR 2 sávján szerdán, a TVR 3-as regionális adón kedden és csütörtökön, ismétléseket a TVR Romania International és a TVR Cultural csatornán.)
A kolozsvári magyar adás elindítói Xantus Gábor, Csép Sándor, Imecs Márton és Kántor László voltak, de román műszaki kollégák is segítették munkájukat. A stúdió beindítását követően Csép Sándort főszerkesztői tisztségbe helyezték. A szerkesztőséget jelenleg Bardócz Sándor vezeti.
Az RTV Temesvári Stúdiójának Magyar Adása (TVR Timişoara) - 1997 júliusában indult. Az országos szórásban sugárzó stúdiót 1994 októberében létesítette a román közszolgálati televízió. Jelenleg hetente egyszer jelentkezik a regionális csatornán (TVR Timişoara) az 50 perces Kisebbségi magazin (Magazin minorităţi). Ezenkívül 2008 októberétől a TVR3-as regionális csatornán közvetítenek 48 perces adást, szerdán, délelőtti időpontban, késő esti ismétléssel.
Az adás főszerkesztője 1997-2007 között Bartha Csaba mérnök, 2008 januárjától az adásvezető Laslavic Tímea.
Az RTV Marosvásárhelyi Stúdiójának Magyar Adása (TVR Târgu Mureş) - a közszolgálati Román Televízió ötödik területi stúdiójaként 2008. május 6-tól jelentkezett saját programmal az RTV2 frekvenciáján, újabban az RTV3 regionális adón sugároz. Országos szórásban hétfőn délelőtt látható 50 percben; saját frekvencián műsorideje 2009 szeptemberétől napi 60 percre bővült.
A szerkesztőség vezetője 2009-ben: Fekete Hajnal.
A román közszolgálati televízió mellett - a 2009-ben begyűjthető adatok szerint - a következő kistérségi televíziós társaságok, illetve filmes alkotóműhelyek készítettek magyar műsorokat: Arad Városi Televízió, ATI BETA, AVES Media, Digital3 TV, Erdélyi Magyar Televízió, Erdővidék Térségi Televízió, Fény TV, Gyergyó TV, Háromszéki Televízió és Produkciós Műhely, Intersat, Klub TV (Székely TV), Konnertfilm, Maros TV, Marosvásárhelyi Televízió, Pentaton Stúdió, Pet Stúdió (Mediaspectator, VK Stúdió), Polyp Tv, RA Stúdió, Rex Videó Stúdió, Rubin Stúdió, Samtel TV, Syn TV, STV (M3TV, Aktív TV), Transikon Egyesület, Transzilvániai Rádiótelevízió, TVO, TVS, TVT89, Videoklip Stúdió, Video-Pontes Stúdió, Xantusfilm Stúdió. (RMIL)