?> Műemlékek - rádiózás 1989-ig, a Marosvásárhelyi Rádió

megoszt


rádiózás 1989-ig, a Marosvásárhelyi Rádió
Közzététel:  2010-11-25
Utolsó frissítés:  2010-12-29
Szerző:  GÁSPÁR Sándor

A Román Rádió regionális rádiója, a Magyar Autonóm Tartomány rádiójaként sugározta első adását 1958. március 2-án Megszólal a Székelyföld címmel. 1985. január 12.-1989. december 22. között szünetelt. Adásainak nyelve román és magyar; 1990 óta német adást, 1998 óta cigány műsort is sugároz. Összadásidő: napi 18 óra. Középhullámú adóin napi 2 órában, vasárnap 30 percben a bukaresti magyar és német adást is sugározza.


Magyar adásidő-változások: 1958-ban a kísérleti adások idején 60, majd napi 90 perccel indult, 1968-ban napi 120 perc, 1984-85 között napi 3 órára nőtt; 1989 végén napi 4 óra, 1990-96 között napi 5 óra, vasárnap 7 óra, 2001-től, URH-val napi 7, vasárnap 8 óra.


Fontosabb műsorok, rovatok 2002-ben: Rádióújság, Periszkóp, Peremvilág, Helikon, Itthon Erdélyben, Hitvilág, Igehirdetés, Régiók, Gazdasági magazin, Gazdaélet, Családi Album, Délutáni váltás (14-16 óra között), Fogadóóra (politikusokkal), Miben segíthetünk, Cserebere, Szemafor, Kívánságmuzsika, Élő muzsika, Törvénytár, Gyermekműsor, Délkör, Színek és formák, Látjátok, feleim, mik vagyunk (riportműsor), Tanterem, Kispad.


Különleges műsorok: havonta Délelőtti duplex a Kolozsvári Rádióval; Városunk jeles személyiségei - meghívottak a mikrofon előtt; Vastaps (Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Nyárádszereda, Ditró, 1978-1984); Szivárvány (nyílt műsor a hallgatókkal 1980-1984 között: Kászonaltíz, Marosvásárhely, Brassó, 1990: Marosvásárhely); Fürdő-show (1997-2000); Szilveszteri Rádiókabaré (1990 óta); élő nyílt műsort készített 1998-ban Brassó magyar személyiségeivel, ebben saját versét mondta el Lendvay Éva, a brassói sajtóról beszélt Madaras Lázár, Gellért Lajos, Ambrus Attila, a televízióról Bálint Ferenc. Különleges, műsorral egyenértékű volt a Gurul a rádió akció, amikor a magyar és a román szerkesztőség néhány munkatársa, a műszakiakkal együtt, több száz kilométeres kerékpáros körtúrát tett meg a rádió népszerűsítésért, s az útról csaknem óránként helyszíni tudósításokat küldtek haza. 2001-ben hasonló székelyföldi, 2002-ben mezőségi, szászföldi és székelyföldi körútra került sor.
Irodalmi műsorok: Kilátó (1990-1999), Helikon (1999 óta), Irodalmi és művészeti napló (1959-1985), Vasárnapi Mozaik (1967-1985), Rádiószínház (1958 óta), Színek és formák (1993-tól), Magyar nőköltők (1997-1999), Megy a magnó (1975-1985), Erdélyi Múzeum (1990-1999), Kaleidoszkóp, A művelődés hajlékai, Lírai gyöngyszemek (1978-1985, 1990-1996), Kortárs hazai költők (1978-1985). Népszerű volt (1978-84) a Szerkesszük együtt, Filmről, moziról (1996 óta); Délkör, Mit ránk hagytak a századok, Operasarok, Tájak és emberek (1983-1985); elhangzott egy műsor keretében József Attila összes verse (1996-1999). A Megy a magnó c. hólabdaműsor keretében 421 erdélyi magyar értelmiségit kerestek fel 1976-1985 között, portréinterjúban mutatták be, Aurel Ciupét, Balogh Edgárt, Bernáth Ernőt, Bodor Pált, Domokos Gézát, Demény Lajost, Endre Károlyt, Farkas Árpádot, Fülöp Antal Andort, Hamar Mártont, Harag Györgyöt, Jecza Pétert, Kántor Lajost, Kós Károlyt, Marosi Ildikót, Olosz Lajost, Ruha Istvánt, Spielmann Józsefet, Szabó T. Attilát, Székely Jánost, Szilágyi Domokost, Toró Tibort, Tompa Miklóst, Trózner Erkel Saroltát, Vida Gézát, Vita Zsigmondot. A műsort Csifó János kezdeményezte, a felvételek nagy részét Nagy Miklós Kunddal felváltva készítették, de dolgozott a "magnónak" Kovács István, Ágoston Vilmos, Jászberényi Emese, Tófalvi Zoltán és Gáspár Sándor is.


A mezőgazdasági szakműsor munkatársa évtizedeken át Tamás Lajos volt. A Nyelvművelő rovatot (1991-1998 között) Bartha János készítette. Az Élő történelem (1990-1999) adásaiban, Tóth Béla szerkesztésében, főleg a kommunista rendszer visszaéléseiről számoltak be - börtönévekről, hadifogságról, munkatáborokról. A mikrofon előtt megszólalók közül többek visszaemlékezései kötetben is megjelentek (Kilyén Károly, Zsigmond Ferenc). Az Irodalmi és Művészeti Naplóban (1958-1985), amelyet Vincze Ferenc, majd Lukács János, utóbb Nagy Miklós Kund szerkesztett, megszólalt Oláh Tibor, Jánosházy György, Izsák József, Kicsi Antal, Kocziány László, Katona Szabó István, Mészáros József, Nagy Pál, Veress Dániel, Sütő András, Gálfalvi Zsolt, Gáspár Tibor, Kovács Levente, dr. Imreh Ernő, Sebestyén/Spielmann Mihály, Nemes László, Gergely Géza, Oltyán László; vallomásaival szerepelt Tompa László, Tomcsa Sándor, Kovács György (az író), Nagy István, Bartalis János, Franyó Zoltán, Németh László, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Sütő András. A rádió számára írt hangjátékokkal, adaptációkkal volt jelen Balogh Edgár, Beke György, Bözödi György, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gagyi László, Gáspár Tibor, Hajdu Zoltán, Horváth Imre, Kacsó Sándor, Kányádi Sándor, Kovács György, Majtényi Erik, Lőrinczi László, Marton Lili, Metz István, Molter Károly, Nagy István, Sütő András, Szabó Lajos, Szász Béla, Xántus János. A szerkesztőség munkatársai közül többen (Ágoston Vilmos, Csifó János, Komzsik István, Kovács István, Tófalvi Zoltán, 1999-ben Simon Gábor) szintén írtak hangjátékot.


Számos rétegműsor közéleti fórumot jelentett. Nagy sikerű volt a gyermekműsor, a Postás Jankó (1959-1985 között, szerkesztette Lázár Éva, megformálta Nagy Katalin bábszínész). A gyermekműsorban számtalan bábjátékot, mesejátékot sugároztak, legtöbb darab a marosvásárhelyi Bábszínház közreműködésével készült, Antal Pál a gyermekműsor házi rendezőjének számított. A Szivárvány ifjúsági fórum volt 1960-1985 között; szerkesztője Jászberényi Emese, majd 1980-tól Gáspár Sándor. Fiataloknak fiatalokról címmel 1990-ben újraindult László Edit, majd 1994-től Szabó Emese és Kiss Dénes szerkesztésében.


Rendkívüli szerepe volt a marosvásárhelyi rádiónak az 1990. február-márciusi események közvetítésében: a gyertyás tüntetésről, a márciusi összecsapásokról és az azt követően történtekről közvetlen helyi hangfelvételek alapján számolt be. 1989-1991 között a közéleti események iránti rendkívüli érdeklődés jellemezte, s a pontos helyszíni tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt. Létrehozta számos fontos társadalmi csoport rétegműsorát, valamint szakrovatokat a művelődés különböző ágai számára. 1990-ben az újonnan jóváhagyott adásidőben, az ötödik órában bevezette a kereskedelmi órát. A szolgáltatást, a reklámokat, a kívánságmuzsikát összesítve a déli órákban, külön adásként a Zenebutikban sugározta. Ugyanakkor az adásidő többi része megmaradt közszolgálati jellegűnek. 1991-1999 között a szórakoztató műsorok fejlesztése vált fontosabbá, 1999-ben átalakították a műsorrácsot, alapvetően a tájékoztató műsorok, valamint a reklámok váltak uralkodóvá. 2002-ben, újabb átszervezés következtében, némileg nőtt a művelődési műsorok aránya.
Műszakilag a rádió fokozatosan fejlődött, amíg eljutott a korabeli színvonalas STM magnók használatáig, 1990-ben számítógépeket kezdtek beszerezni, de amikor a rádió áttért a számítógépes hangfeldolgozásra, még 2000-ben is használatban volt néhány 1960-as gyártmányú orosz MEZ magnó.
A rádió 1985 előtti korszakából 150 magyar és 50 román színielőadás hangfelvételét őrzi a szalagtár; megszólaltatták az erdélyi magyar színházak valamennyi művészét, és Bemutatkoznak a negyedévesek címmel a színiakadémia végzős diákjait is. A rádió hangfelvételéből készült Csipikét, Fodor Sándor meseregényét a csíkszeredai bábcsoport előadásában vették szalagra.


Felvételeiből kazettasorozatot is kiadott a rádió Jászberényi Emese szerkesztésében: Hófehérke és a hét törpe; Csilicsalicsalavári Csalavér; Jancsi és Juliska; Toldi; Óz, a nagy varázsló; valamint Madaras Gábortól egy nótacsokor.


A rádió 40 éves évfordulójára román és magyar nyelvű emlékkönyveket is megjelentetett. 2002-ben Sütő András 75 éves címmel CD-lemezen adta ki a születésnapi köszöntők hanganyagát (szerkesztő Gáspár Sándor), a szalagtárban őrzött felvételek közül Jászberényi Emese válogatásában készült sorozat az 1973-77 között sugárzott helytörténeti ifjúsági műsorból Marosvásárhelyi séták címmel (I-V). A helytörténeti műsorok munkatársa volt Sipos Lajos, Pál-Antal Sándor, Keresztes Gyula, Bíró Gábor. Sipos Lajos Mesélő házak című rovata Pál-Antal Sándor, Keresztes Gyula, Bíró Gábor. Sipos Lajos Mesélő házak című rovata (1990-1998) Kelemen Ferenc gondozásában szintén megjelent kötetbe foglalva.
A magyar adások vezetője: 1958-ban Papp Ferenc és Gál Gyula, 1959-1978 között Oroján Sándor, 1978-1979 között Sebestyén Liviu-Lajos és Gombos Olga, 1979-85 között Gidófalvi Zoltán, 1990-1991-ben Gáspár Sándor, 1991-1999 között Jászberényi Emese, 1999 óta Borbély Melinda.
Az alapító szerkesztőség tagjai: Jakab Ernő, Jakab Manyi, Kovács István (1958-80), Kozma Györgyi (1960-1985), Kozma Mátyás (1958-1960), Lázár Éva (1958-84), Lukács János (1958-1985), Sós Árpád (1958-79), Vincze Ferenc (1958-1966), Zoltán Erzsébet.

Honlapja www.radiomures.ro, az adásokat interneten is sugározzák és számos műsor, legalább részben, internetes archívummal rendelkezik. (RMIL)


Válogatott irodalom
Rádióba mondom - 1931 december 5 in Reményik Sándor: Az Építész fia, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983, 219.o. ; Sebestyén Kálmán - Magyar rádióadó Kolozsváron, 1940-1944 in. Honismeret, 2000/6; Nagy Csaba: "Magyar nyelvű adásunkat közvetítjük a Radio România 1875 méteres hullámhosszán". A Romániai Magyar Szó Naptára 1948. - l. Székelyudvarhelyi iskolarádió. Vörös Zászló (Mv.) 1958. márc. 22. - Ünnepélyes keretek között avatták fel a Marosvásárhelyi Tartományi Stúdiót. Vörös Zászló 1958. márc. 2. - Marosi Péter: Mit láttam a fülemmel? [A kolozsvári rádió Akusztikon-műsorából]. Utunk 1968. júl. 21. - Guttman Mihály: A zeneoktatás szolgálatában [a kolozsvári rádió]. Igazság 1969. okt. 14. - Nagy Miklós Kund: Irodalom a marosvásárhelyi rádióban. ÁVD. 1974. - Kónya Anna: A bukaresti magyar rádiózás kezdetei. Kézirat. 1975. - Kovács Ferenc: A kolozsvári rádió magyar adásainak története. Kézirat. 1985. - Ábrahám János: Új hang az éterben [35 évvel ezelőtt indultak a kolozsvári rádióstúdió adásai].- Enyedi Sándor: A romániai magyarság története. Kulturális intézmények. 1944-1989. In: 70 év. A romániai magyarság története. Bp. 1990. 98-100; uő: A romániai magyar sajtó és tömegkommunikáció 1944 után. Regio 1999/3 (újraközölve: Tegnaptól tegnapig. Kolozsvár 1998. 237-261).- Szentgyörgyi Ibolya: A kolozsvári rádió története. 1954-1989. A pártrádió időszaka. ÁVD. 1998.