megoszt

rádiózás 1989-ig, a Kolozsvári Rádió Magyar Osztálya

 

A bukaresti rádió magyar szerkesztőségének 1948-ban nyílt fiókszerkesztőségéből fejlődött ki. 1954. március 15-én sugározta első adását, erdélyi rádióstúdióként. A magyar szerkesztőség adásideje 1954-ben napi 1 óra, 1956-ban 1 óra 30 perc, 1967-ben 1 óra 45 perc, 1972-ben napi 3 óra 30 perc, 1985-ben napi 3 óra, 1989-ben napi 4 óra, 2001-ben napi 5 óra. A rádió megalakulásakor fele-fele arányban sugároztak magyar, illetve román nyelven, később minden adásidő-növeléskor nőtt a különbség a román és a magyar antennaidő között, ami a szerkesztőségeken belüli arányokat közvetlenül is befolyásolta. 1958-ig Erdély egész területéről készítették műsoraikat, 1958-ban, a Marosvásárhelyi Rádió megalakulásával megosztották a területet: Bihar, Kolozs, Máramaros és Szeben tartomány, illetve a későbbi Bihar, Beszterce-Naszód, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy megye területéről készítettek híreket, tudósításokat, riportokat. A magyar adások számára megengedték a riportutakat Hunyad tartományba, illetve a későbbi Hunyad megyébe is, amely területileg a Temesvári Rádióhoz tartozott, ott viszont nem volt magyar nyelvű szerkesztőség.
Első székhelye a Rákóczi út 60 sz. alatti, átalakított villában volt. Új épületet 1967-ben kaptak a Donát út 107. sz. alatt (felavatták 1967. december 30-án). 1989 decemberét követően rádió- és televízióstúdióként alakult újjá; 1993-ban a rádió és a televízió szétvált, s létrehozták a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztőségét.

Az agitációs brigádok modelljét időről időre a rádió-ban is fölelevenítette a pártvezetés, és így kerül sor valamennyi román és magyar szerkesztőségben nyilvános műsorokra, amelyek a közösség előtt készültek, majd a teljes hangvételt az adásidő korlátai szerint tömörítették. A Kolozsvári Rádiónak ez a műsora volt 1968-1985 között az Akusztikon Stúdió, amelynek 32 nyilvános adását rendezték meg a nagy stúdióban. Ebben elsőnek, az Utunkkal együttműködve, 1968. június 9-én avatott irodalmi színpadot a Kolozsvári Rádió. Szerkesztők: Huszár Sándor és Kovács Ferenc, rendezők: László Gerő és Szinberger Sándor voltak. Második adása, a Légből kapott irodalom is nagy sikert aratott, az előadást egy héttel később a Magyar Színházban telt ház előtt ismételték meg. Harmadik alkalommal 1970. szeptember 27-én Bartók Béla emlékműsort szerveztek Cantata profana címmel. A műsor kezdeményezője Banner Zoltán és Buzás Pál volt. Később az Akusztikon Stúdió diákelőadásokat is műsorára tűzött (szerkesztette Keszy Harmath Vera és Csép Sándor); Bánffyhunyadon Érezd a földet, a szót, az embert címmel készült műsor (szerkesztette Muzsnay Magda). 1972-ben a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából Neked tiszteleg címmel közvetítették nyilvános rádióadást. Az Akusztikon stúdió később egyre inkább a pártról és vezetőjéről szóló verses-énekes agitációs montázzsá alakult. 1984-ben volt az utolsó adása.

Önálló rovat volt a Kolozsvári Rádióban Az irodalom nyomában (1968, szerkesztő Huszár Sándor és Huszárné Szigeti Irma), amelyben Kányádi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Földes László, Bartalis János, Szemlér Ferenc, Szabó Gyula, Kós Károly, Horváth István, Kiss Jenő, Tamás Gáspár, Szabó Zoltán, Lászlóffy Aladár szólalt meg. Az Aranylapokban neves irodalomtörténészek, a Babeş-Bolyai Egyetem magyar tanszékének tanárai szerepeltek. Kovács Ferenc A barátság iskolája c. műsorában a magyar művelődéstörténet kiemelkedő személyiségei román írótársakkal párosítva kerültek adásba (Jósika Miklós és Gheorghe Lazăr, Ady Endre és Octavian Goga, Emil Isac és Kuncz Aladár stb.). A Nyelvőr c. Szabó T. Attila professzor kezdeményezésére született rovat a magyar nyelv romlásáról, a kisebbségi környezet által okozott szókincsszegényedésről szólt. Nemsokára betiltották, ugyanis a hivatalos vélemény szerint a román nyelv hatása a magyarra csak örvendetes lehet. Az Író és alkotás rovatban (1974-75) Muzsnay Magda meghívottai hangképekben szóltak az irodalomról: Kemény János a marosvécsi Helikon-találkozókról, Kós Károly az Erdélyi Helikonról és az Erdélyi Szépmíves Céhről, Tabéry Géza a Holnaposokról és Adyról. Ennek a sorozatnak eredményeként Bartalis János csaknem száz versét őrzi hangszalag a költő előadásában. Nagy István önéletrajzi regényének, a Sáncaljának az első oldalait olvasta szalagra. Asztalos István, Horváth István, Horváth Imre, Franyó Zoltán, Kiss Jenő, Molter Károly, Tomcsa Sándor vallomásai és művei szintén hangszalagra kerültek. Szemlér Ferenc Cenk alatti versfüzére is elhangzott. A fiatalabb írók közül Szabó Gyula, Bajor Andor, Fodor Sándor szintén vendége volt a műsornak.

Szintén Muzsnay Magda műsora volt a Nagy öregek, megszólalt benne Balog Edgár, Endre Károly, Fényi István, Franyó Zoltán, Gy. Szabó Béla, Horváth Imre, Jakó Zsigmond, Kemény János, Kiss Jenő, Kós Károly, Salamon László. Az irodalmi élet eseményeinek, az értelmiség találkozóinak hangdokumentumait is ő gyűjtötte össze: a nagyváradi Irodalmi Kerekasztal műsorait, a Korunk Galéria kéthetenként rendezett tárlatainak megnyitóit. Kolozsvári látogatásaik során hangfelvételeket készített a rádió Németh Lászlóval és Tamási Áronnal.

Emlékezetes műsora volt még a kolozsvári rádió-nak a Művelődési Album (szerkesztette Kovács Ferenc), az Irodalom-művészet (szerkesztő Muzsnay Magda, majd Bisztricsányi Klára), a Műkedvelők műsora (a Megéneklünk Románia című kötelező országos művelődési seregszemle megörökítése, de amelyben Muzsnay Magda egy-egy község magyar népi hagyományait mutatta be). Portréműsor volt az Írók a mikrofon előtt, illetve Művészek a mikrofon előtt (szerkesztette Kovács Ferenc, Muzsnay Magda és Balla Zsófia), a Kedvenc verseim (1957-58, szerkesztette Lukács János), Hogy jusson vers mindenkinek (1970-1985, első szerkesztője Huszár Irma). A korabeli ideológiai utasítások hívták életre A párt zászlaja alatt vagy A szovjet ember című műsort.

Fontos helyet töltöttek be a kolozsvári rádió magyar adásaiban a színházi műsorok: a Színházi futár, A művészetek hullámhosszán (szerkesztő Huszárné Szigeti Irma), a Thália szolgálatában (színháztörténet, szerkesztő Keszy Harmath Vera, munkatársai Kötő József és Saszet Géza, 1972-74). A Regény folytatásokban c. sorozat keretében Kovács Ferenc dramatizálta Móricz Zsigmond, Nyírő József, Makkai Sándor műveit.

A zenei szerkesztők 1955-től kezdődően módszeresen hangszalagra rögzítették Kolozsvár zenei életének legfontosabb eseményeit. Gyakran szerepeltek a műsorokban a kolozsvári rádió stúdiójában készült felvételekkel hazai énekesek, előadóművészek, karmesterek. Felvételek készültek több jeles hazai zenealkotás ősbemutatójáról is. A Vetettem violát c. élő népzenét bemutató műsort szerkesztette Demény Piroska (1971-85 és 1990-1996 között). A Barangolás Zeneországban c. műsorban (1968-1969) Guttman Mihály az egyetemes zene, Junger Ervin a romániai magyar zene történetét mutatta be. Több eredeti könnyűzene-hangfelvételt is őriz a kolozsvári rádió szalagtára.

Rádiós operaösszeállításokat 1958. május 31-én közvetített először a kolozsvári rádió. Az első darabot Deák Tamás és Szinberger Sándor írta Déryné Kolozsváron címmel, később, együttműködve a kolozsvári Állami Magyar Operával, elkészült a Carmen, a Traviata rádióváltozata is. A szalagtár külön kincseiként tartják nyilván a Nagy István-kórus felvételeit. Népszerű volt a Derűre derű című rádiókabaré (1968-1984 között).

A Kolozsvári Rádió rendszeresen fölvette és közvetítette a város színházi életének eseményeit: az itt játszott darabokat. Önálló sorozatuk volt azonban a Rádiószínház. Az első színdarabot (a Mezítlábas menyasszonyt) 1950-ben alkalmazták rádió-ra Kolozsváron, ezt még a Bukaresti Rádió sugározta. A kolozsvári rádió szerkesztői azonban már 1954-ben elkészítették az első színházi felvételt: Katona József Bánk bánját. Az első igazi rádiójáték 1955-ben született: Arany János Toldi-trilógiáját alkalmazta rádió-ra és rendezte Patkós György. Később a rádió számára eredeti hangjátékot írt Huszár Sándor, Csávossy György, Lászlóffy Csaba. 1954-1985 között összesen 840 színházi szalagot iktattak a szalagtárba, közöttük 21 eredeti hangjátékot, és versből, elbeszélésből, regényből, valamint színdarabból készített 73 rádiójátékot. A kolozsvári rádió eredeti hangjátékainak írói még Deák Tamás, Halász Anna, Horváth Béla, Nagy István, Panek Zoltán, P. Lengyel József, Sigmond István, Szemlér Ferenc, Szinberger Sándor, Tamás Gáspár. A kolozsvári szerkesztők közül a rádiójátékok szerzői között szerepel Ábrahám János, Csép Sándor, Polacsek József, Kovács Ferenc, Muzsnay Magda, Keszy Harmath Vera.

Aranyszalagtár: a hivatalos rendelkezések szerint meg kellett/lehetett őrizni az adásba került felvételeket. Ezek közül aztán kiemelték a különleges fontosságúnak tekintetteket, s így kezdett kialakulni az Aranyszalagtár. Eleinte csak az elhunyt személyek felvételei kerültek bele, a többi az Operatív, illetve a Fond jelzetű szalagtárba. 1967 után szervezett módon valósult meg a szalagtár fejlesztése, és 1970-1980 között a rendezése, amely 1985-ben 214 felvételt, ezenkívül még 840 színházi felvételt, 3714 irodalmi műsort, 1308 zenés összeállítást, 753 politikai-társadalmi és 1078 kulturális műsort, összesen 7907 szalagot tartalmazott. Ezek egyharmada az elnémítás (1985) után elveszett, illetve megsemmisült Bukarestben: számos szalagot a bukaresti rádió cenzorának utasítására selejteztek ki. Eltűntek pl. azok a szalagok, amelyek irodalmi események, esetenként színházi főpróbák teljes felvételeit tartalmazták, de ideológiai okok miatt nem kerültek sugárzásra. Eltűntek Muzsnay Magda beszélgetései Kós Károllyal, továbbá azok a hangszalagok, amelyek külföldre távozott írók, színészek hangját őrizték. Eltűnt a hangfelvétel Németh Lászlóval és Tamási Áronnal. 1989 után visszakerült az anyag megmaradt része Kolozsvárra, ahol hangszalagon jelenleg is őrzik Asztalos István novelláit, karcolatait, Áprily Lajos, Bartalis János, Horváth István verseit, Kacsó Sándor novelláját, Kemény János regényrészletét, Kiss Jenő verseit, Majtényi Erik, Lászlóffy Aladár, Marton Lili, Olosz Lajos, Sütő András, Szentimrei Jenő, Szilágyi Domokos műveinek hangfelvételét, Kós Károly beszélgetését Bodor Pállal az Országépítőről. Megvannak a képzőművészekkel (Benczédi Sándor, Cseh Gusztáv, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Szervátiusz Jenő, Vida Géza), színészekkel (Csóka József, Fekete Mihály, Kovács György, Köllő Béla, Poór Lili, Rátonyi Róbert, Senkálszky Endre, Szabó Ernő), Ruha István hegedűművésszel készült felvételek is. Külön érdekességek Iuliu Haţieganu orvosprofesszor és Emil Isac magyar nyelvű hangfelvételei. A Kolozsvári Rádió régi színházi felvételei közül számos szalagot restauráltak 1990-2002 között a Magyar Rádióban. 1998 óta digitálisan tárolják a felvételeket. (RMIL)

A honlap címe www.radiocluj.ro.

Válogatott irodalom

Marosi Péter: Mit láttam a fülemmel? [A kolozsvári rádió Akusztikon-műsorából]. Utunk 1968. júl. 21. - Guttman Mihály: A zeneoktatás szolgálatában [a kolozsvári rádió]. Igazság 1969. okt. 14. - Kovács Ferenc: A kolozsvári rádió magyar adásainak története. Kézirat. 1985. - Ábrahám János: Új hang az éterben [35 évvel ezelőtt indultak a kolozsvári rádióstúdió adásai]. Helikon 1990/24; uő: Hírünk itthon és a nagyvilágban. Negyvenéves a kolozsvári rádió. Helikon 1994/3. - Enyedi Sándor: A romániai magyarság története. Kulturális intézmények. 1944-1989. In: 70 év. A romániai magyarság története. Bp. 1990. 98-100; uő: A romániai magyar sajtó és tömegkommunikáció 1944 után. Regio 1999/3 (újraközölve: Tegnaptól tegnapig. Kolozsvár 1998. 237-261). - Szabó Gyula: A jogok hazája. Elhangzott az újra megszólaló kolozsvári rádió magyar adásának első karácsonyi szövegeként. Helikon 1991/1. - Szentgyörgyi Ibolya: A kolozsvári rádió története. 1954-1989. A pártrádió időszaka. ÁVD. 1998.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE