Utolsó frissítés: 2010-12-29
Szerző: DÁVID Gyula
Az önálló romániai magyar tankönyvkiadás 1920 után, kényszerhelyzetben született. A trianoni döntés nyomán Romániához csatolt erdélyi részeken 1920-ban kétféle iskolatípus létezett: az állami és a felekezeti (római katolikus, református, unitárius, evangélikus), ezek működését az óvodai és elemi iskolai oktatás és a tanítóképzés szintjén az 1924-ben, a középfokú oktatásra vonatkozóan az 1928-ban megjelent C. Anghelescu-féle oktatási törvények szabályozták. Az előírásokat tovább szigorította a Petre Andrei nevéhez kötött 1939-es új tanügyi törvény, amely azonban csak Dél-Erdélyben befolyásolta hosszabb ideig a magyar iskolák helyzetét.
A román nyelv, mint tantárgy kötelező oktatását már az 1924-es törvény előírta, az 1928-as törvény értelmében pedig Románia történelmét, földrajzát és alkotmányát is román nyelven kellett oktatni. A törvények megengedték ugyan a magyar nyelvű oktatást az állami iskolákban is, ez azonban a gyakorlatban azt jelentette, hogy a magyar nyelvű állami oktatást még a Székelyföldön is fokozatosan elsorvasztották, végül teljesen felszámolták.
Különböző rendeletekkel kizárták a magyarországi tankönyvek használatát (még a magániskolákban is), s noha a törvények szerint - egészen az iskolahálózat államosításáig, 1948-ig - lehetőség volt arra, hogy az iskolák több féle tankönyv közül válasszanak, a kisebbségbe került magyarság és iskolái anyagi helyzetében ez a lehetőség csak igen korlátozottan érvényesült.
Az elemi iskolai tanítás céljául a törvény az alsó osztályok számára az általános műveltség alapjainak elsajátítását tűzte ki, míg a felső osztályokban az általános műveltségi tantárgyak mellett egyre nagyobb teret biztosítottak a hasznos gyakorlati tudnivalók elsajátítására Ezt a célt már az1920 után készült elemi iskolai tankönyvek szerzői is szem előtt tartották. A húszas években Brunowsky Rezső (II. illetve III. osztályos Képes magyar olvasókönyve. Tv. 1922), Caba Ágoston és Nagy Vilmos (a II., III. és IV. osztályos Magyar olvasó és nyelvgyakorló könyv. Nv. 1922 szerzői), Bencze Gyula, Dávid György és Bácsy Tibor (akik a II-VII. osztályok számára írtak Egységes tankönyvet. Kv. 1926-27), Havadtői Imre és Koncz Lajos (a II., ill. III. osztályok számára összeállított Olvasókönyv. Kv. 1927), Péter Károly - Tóth Irma - Mezei Mihály (Magyar olvasókönyv a II., III. és IV. osztályok számára. Kv. 1920-22). Ezek mellett a minden tantárgyat felölelő egységes tankönyvek mellett megjelent egy-két speciális tankönyv is: Torday Lajos Számolókönyvei a II., III. és IV. osztályok számára (Kv. 1922-26), Gencsy Ferenc Számtan és mértan (példatárral) a IV. és V. osztályok számára (Kv. 1927-28), valamint Kiss József rövid román történelem-tankönyve, kérdések és feleletek formájában feldolgozva, a Római Katolikus Státus elemi iskolái számára (Gyulafehérvár 1925).
Az elemi iskolai tankönyvszerzők közül az egyik legtermékenyebb volt Szentpéteri Lajosné Haller Zsuzsa. Ő az elemi iskolák III. osztályosai számára már a húszas évek elején összeállított több földrajz tankönyvet (Kolozs illetve Alsó-Fehér vármegye földrajzáról. Kv. 1923), természetrajz tankönyvet a IV. osztály számára (Kv. 1924), számtan könyveket a II-III., ill. IV. osztályok számára (Kv. 1923-24), majd 1925-től, Găzdac Mihai-jal társulva, összesen 16 tankönyvet dolgozott ki, egészen az elemi iskolák VII. osztályáig, ezek egy kötetben tartalmazták mindazokat az ismereteket (az egészségtanig és felső osztályokban a kereskedelmi könyvvitelig), amelyeknek tanítását a román tantervek előírták. A kor oktatási rendszerébe betekintést nyújt az, hogy a IV. osztály számára összeállított tankönyv magyar olvasmányok, nyelvtan, természet- és gazdaságtan mellett román grammatikát, stilisztikát, földrajzot, történelmet és polgári ismereteket is tartalmazott, a VII. osztályban - ahol az oktatás „szakosodott" -, külön tankönyvrész készült a gazdasági jellegű iskoláknak, az ipari iskoláknak és külön tankönyvrész azoknak, amelyek kereskedelmi alapismereteket nyújtottak. Ezek a tankönyvek, Kandray Géza és Găzdac Mihai átdolgozásában a 30-as években is több kiadást értek meg.
A 30-as évek folyamán a román oktatási rendszerre vonatkozó új rendelkezések új tankönyvek kidolgozását tették szükségessé. Ekkor készülnek el a Lőrinczi Ferenc - Bedelean Diomed - Ősz Sándor - Ferenczi Gábor - esetenként Kali Sándorral illetve G. Stannal kiegészült - szerzőcsoport tankönyvei, az elemi iskolák II. osztályától a VII-ig. Ez az alsó osztályokban számtant és román nyelvet, természetrajzot és Románia földrajzát is tartalmazó tankönyvsor 1933-39 között több kiadásban is napvilágot látott. A felső, V-VII. osztályok számára Tudományok könyve összefoglaló címmel Déri Gyula, Földes Zoltán, Gencsy Ferenc, Krebsz Henrik, Paál Elek, Simon Sándor és Szilágyi Márton állítottak össze azonos címet viselő, de önálló lapszámozású román nyelv és román történelem, számtan-mértan, természettudományi ismeretek, földrajz, gazdasági ismeretek, kereskedelmi és könyvviteli ismeretek, egészségtan, társadalmi műveltség és alkotmánytan tankönyveket (némelyik számtankönyvnek az újrakiadásánál az átdolgozásban közreműködött Mohalyi Gábor is, Kv. 1931-35).
A román nyelv elsajátítása, különösen a húszas években, tanítónak-tanárnak-diáknak egyformán nagy problémát okozott. A tanítóknak román nyelvvizsgát is kellett tenniök. Erre készültek el 1924-ben két székelyudvarhelyi tanító: Gyerkes Mihály és Buna Anna tankönyvei (Román irodalomtörténet, Román nyelvtan, Román alkotmánytan, A román nép és Románia története, Románia földrajza). Ugyanebben az időben jelent meg Székelykeresztúron a Vizsgázók könyve (1924), amelyben Kósa János és Szabó János foglalta össze Románia történelmét, földrajzát és az alkotmánytani ismereteket. Az akkori érdeklődést kívánta kielégíteni Ioan Lupaş A román nemzet története rövid előadásban (Kv. 1920), valamint Aguletti Istoria românilor c. művének Szőcs Géza készítette magyar nyelvű átdolgozása (uo. 1920).
A középiskolai tankönyvek száma és választéka sokkal kisebb volt. Matematikából Deák Ferenc IV., V., ill. VI. osztályos gimnáziumi algebra, síkmértan és trigonometria tankönyvei (Kv. 1933-36), Mester Mihály I., II. és III. (uo. 1931), Dóczy Ferenc II. és III. osztályos gimnazisták számára írt számtan (uo. 1936-37) és geometria tankönyvei (uo. 1937), Gergely Jenő VI. osztály számára írt algebrája (uo. 1937) említhetők. Deák Ferenc középiskolai használatra Logaritmustáblát is állított össze (uo. 1935). Ugyanő volt a szerzője a VII. osztályos csillagászattan tankönyvnek is (uo. 1931).
A középiskolai fizika tankönyvek közül az elsőt Csefó Sándor írta (Kísérleti fizika közép- és polgári iskolák számára. Kv. 1924). Ugyanő jelentetett meg részben egyedül (Kísérleti fizika. III. oszt. Kv. 1937), részben Deák Ferenccel (Kísérleti fizika. Hőtan. V. oszt. Kv. 1937) közösen több fizika tankönyvet. Mellettük Heinrich László és László Tihamér jelentkezett a III. osztály számára saját fizika tankönyvvel (Fizika. III. oszt. Kv. 1939). Kémiából az első gimnáziumi tankönyv szerzője Balogh Ernő volt (Kémia és ásványtan. IV. oszt. Kv. 1924), ezt követték ugyancsak Balogh Ernő (Kv. 1930. és 1937) és Deák Ferenc szervetlen és szerves kémia tankönyvei (Kv. 1931. és 1936). A két háború között megjelent négy geológia tankönyv is (a gimnáziumok III. és VIII. osztályai számára) ezeket Balogh Ernő írta (Kv. 1924, 1930, 1935, 1939).
Növénytanból az első - alsó osztályok számára írt - középiskolai tankönyv szerzője Nyárády Erasmus Gyula volt (Növénytan biológai alapon. Kv. 1922), ezt követte néhány év múlva a Boga Lajosé (uo. 1926). A felső osztályok számára Husz Ödön jelentetett meg növénytan tankönyvet (uo. 1930). A középiskolai állattan tankönyvek szerzői Kiss Piroska (uo. 1924), Tulogdy János (uo. 1925), Gelei József és Husz Ödön (uo. 1927) voltak; a VI. osztályos botanika tankönyvet berei Soó Rezső írta (uo. 1926).
Magyar nyelvből és irodalomból a gimnáziumokban Bilinszky Lajos, György Lajos, Kiss Ernő, Kováts S. János és Muth Gyula tankönyveit használták. Bilinszky a III. osztály számára stilisztika (Dicsőszentmárton 1922), és poétika (uo. 1922), György Lajos stilisztika és poétika tankönyvet (Kv. 1936), a költői és a prózai művajok elméletét taglaló (uo. 1937) és irodalomtörténet tankönyveket írt (a VII., ill. VIII. osztályok számára, uo. 1937 és 1938). Kováts S. János felső kereskedelmi iskolák II. osztálya számára adta ki A költői írásművek ismertetése (Kv. 1924) c. tankönyvét, Muth Gyula az iparostanonc-iskolák számára állított össze olvasókönyvet (Nv. 1921).
A latin nyelv magyar iskolák számára készült tankönyveit Márkos Abert (Latin mondattan és olvasókönyv. V. és VI. oszt. Kv. 1924) majd id. Kántor Lajos (Latin nyelvkönyv. III. oszt. uo. 1930; IV. oszt. uo. 1935) írták.
A történelemtanításban a 20-as évek elején még Románia történetét is magyarul taníthatták az iskolákban. A főhatalomváltozás után meg is jelent néhány ilyen célt szolgáló középiskolai tankönyv: V. Candrea és P. Dejeu (Nv. 1920), V. Candrea és Kováts S. János (Kv. 1922).
A magyar nemzet történetét középiskolában a világtörténet tantárgy keretébe foglalva tanították. E tárgy tankönyveinek első szerzői Biró Vencel és Patay József voltak: a középiskolák felső osztályai számára írott világtörténet tankönyveik 1922-ben jelentek meg. Ugyanekkor írta és adta ki egyetemes történelem tankönyvének I. részét Buday Árpád is (Kv. 1922). Később az I-II-III. osztályban Bilinszky Lajos könyveiből tanították az ókor, a középkor és az újkor történetét (Kv. 1934-36), majd Biró Sándoréból az ókort (uo. 1937), két, Denderle József neve alatt kiadott könyvből a közép- és újkort illetve a jelenkort (uo. 1937; mindkettő a Biró-Patay-féle 1922-es kötet átdolgozása volt).
A bécsi döntést követő négy évben az észak-erdélyi iskolákban - felekezetileg tagoltan - a magyarországi tankönyveket használták. Dél-Erdélyben viszont a romániai használatra korábban engedélyezett tankönyvek voltak továbbra is forgalomban, mellettük azonban (illetve pótlásukra) az egyházak összefogásával, a nagyenyedi Bethlen Nyomdában sikerült néhány általános- és középiskolai tankönyvet, szöveggyűjteményt megjelentetni: az I. osztályos Ábécét, a II. osztályos Olvasókönyvet, egy általános tankönyvet az elemi iskolák II. osztálya részére (Bedelean Diomed és Csefó Sándor szerkesztésében, 1942-ben, ill. 1943-ban), Szentmiklósi Ferenc és Vita Zsigmond Magyar nyelv tankönyvét (a gimnáziumok I. osztálya számára) és Magyar nyelvtan tankönyvét (utóbbit a gimnáziumok I-II. és az elemi iskolák V-VII. osztályai számára). Emellett kiadták Imre Lajos és Maksay Albert, ill. Gönczy Lajos Valláskönyvét (mindkettőt Juhász Albert átdolgozásában, 1943), és a III-IV. osztályos dél-erdélyi valláskönyvet, Nagy József átdolgozásában (1944).
1944 után, újra a romániai körülmények között, az iskolák 1948-ban bekövetkezett államosításáig, még fennmaradt a felekezeti és állami iskolák kettőssége, sőt a magyar iskolahálózat számára, a minisztériumig felmenő önálló felettes szerveket sikerült az MNSZ-nek létrehoznia, s ezek segítségével a szórványvidéken (sőt a moldvai csángók lakta települések egy részén is) új magyar iskolákat létesíteni. A háborút követő súlyos gazdasági helyzet viszont hátrányosan befolyásolta a magyar tankönyvkiadást. Az 1944-47 közötti időszakban még megjelent néhány magyar tankönyv: 1945-ben Kolozsvárt a Történelemtanárok Munkaközössége (a szerzők nevének feltüntetése nélkül) négy gimnáziumi tankönyvet készített el: Erdély története a magyarok és románok köré csoportosítva, Az ókor története, A középkor és az újkor története a westfaliai békéig, Az újkor és a legújabb kor története (ezek kiadója a kolozsvári Gloria, ill. Victoria Nyomda); a nagyenyedi Bethlen Nyomda újra kiadta Erdélyi Gyula és Nemes János Betűerdő című I. elemi osztályos olvasókönyvét, amely addig csak a dél-erdélyi iskolákban volt használatos. Az 1946-os évben megjelent tankönyvek száma már 21, ezekből néhányat a Bethlen Nyomda adott ki (a Betűerdő újabb kiadása mellett a Szentmiklósi Ferenc és Vita Zsigmond összeállításában készült és korábban szintén dél-erdélyi használatú) magyar nyelvi olvasókönyveket és nyelvtant a gimnáziumok I. és II. osztályai számára (némelyiket közülük egy éven belül két kiadásban is). A kolozsvári Minerva Nyomda ugyanakkor - a jelek szerint - átfogó tankönyvkiadási programot indított: ennek részei a Bedelean Diomed és Csefó Sándor illetve Lőrinczi Ferenc elemi iskolák II., III. és IV. osztályai számára írott tankönyvei (olvasókönyvvel, nyelvtannal, számtannal, a felsőbb osztályokban természetrajzzal, fizika-kémiával, román nyelvvel, történelemmel); ugyancsak Lőrinczi Ferenc és munkatársai (Kali Sándor, Ősz Sándor és Bedelean Diomed) írják meg (a korábi Tudományok könyve felhasználásával) az V-VI-VII. elemi osztályokban használatos általános tankönyveket is (két kiadása 1946-ban és 1947-ben). Az elemi I. osztálya számára ebben az évben kiadásra kerül Lőrinczi Ferenc Számtan könyve is.
A gimnáziumok használatára készül el Balogh Ernő Vegytan és ásványtan könyve (III-IV. osztály), Heinrich László és László Tihamér Fizika tankönyve (II. osztály), Kántor Lajos két latin tankönyve (a III. és IV. osztályok számára, két kiadása 1946-ban és 1947-ben), Mester Mihály és Dóczi Ferenc Mennyiségtan tankönyve (az I. osztály számára), Szathmáry Gyula és Zalányi István Növénytana (a II. osztály számára), a Xántusné Paull Aranka szerkesztette Általános földrajz (I. oszt.) és Molnár Károly fordításában az I. és II. osztályos Egészségtan.
1947-ben a magyar tankönyvek kiadóinak sorában már megjelenik román kiadó is, a bukaresti Scrisul Liber, amelyik a Közoktatási-Nemzetnevelési Minisztérium támogatásával 10 középiskolai tankönyvet ad ki, főként ideológiailag fontosnak tartott tudományterületekről. Ezek: A középkor története (a II., ill. a VI. osztály számára), Az újkor és a jelenkor története (a III., ill. a VII. osztály számára, mindkettő a szerzők-fordítók megnevezése nélkül) és a M. Roller szerkesztette Románia történelme (a III-IV., ill. a VIII. osztály számára. Ugyanők adják ki az Állampolgári nevelés (III. oszt.) és a Jogi tankönyv (VIII. oszt.) valamint A bölcselet története (VIII. oszt.), végül magyar fordításban O. I. Ionescu és D. V. Marea Általános biológia tankönyvét (VIII. oszt.).
Ebben az időszakban történt minisztériumi kezdeményezés új irodalomtörténet tankönyvek megíratására. Egy Gaál Gábor vezette, egyetemi és középiskolai tanárokból, egyetemi hallgatókból álló munkaközösség 1948-ra elkészült két kötettel: a régi magyar irodalom és a 20. századi (benne a romániai) magyar irodalom tankönyveivel. Az előbbi rövid időre forgalomba is került, az utóbbinak azonban terjesztését nem engedélyezték, s végül mindkét tankönyvet bezúzták.
A kolozsvári Minerva 1947-ben folytatta az előző években elindított tankönyvkiadási programját: három újrakiadás mellett megjelentették Heinrich László és László Tihamér Kísérleti fizika tankönyvét (a gimnáziumok felső osztályai számára) kiadtak egy Molnár Károly által románból átdolgozott tankönyvet a gimnáziumok II. osztálya számára (T. Florian - I. Popsim: Gyakorlati ismeretek) és egy munkaközösség által kidolgozott Egyetemes történelem. Ókor és Középkor tankönyvet a gimnáziumok I. osztálya számára. 1948-ban ezekhez már csak egyetlen könyv csatlakozott: Cseke Domokos Fizikai földrajz könyve (II. gimn.), ezzel lezárult az egyébként 1948-ban államosított Minerva tankönyvkiadó szerepe is. (RMIL)