Szerző: Sarkadi Nagy Emese
Kód: AR-II-m-B-00522
Datálás: 1912–1913
A palota Arad egykori főterének, a Szabadságtérnek a közvetlen közelében áll. Arad főútja - az egykori Aczél Péter utca (ma Revoluţiei), a Vasile Goldiş és a Românului utca által közrezárt telken épült U alaprajzú, négyszintes, belső udvaros épület, amelynek leghosszabb (az U keresztszárát alkotó) homlokzata a Goldiş utca felé néz. Viszonylag alacsony nyeregteteje szinte eltűnik a homlokzat oromzatai mögött. A Revoluţiei úti és a Goldiş utcai épületszárnyak hátsó, udvari oldala tűzfal. A Goldiş utca-Românului utcai sarok, valamint a Românului utcai szárny udvari oldalán lakások nyílnak, a háznak ez a része belső folyosós, bérház jellegű. Az U nyitott oldalát a szomszéd utca épületeinek hátsó homlokzatai zárják le. A Revoluţiei úti és a Goldiş utcai szárnyak alsó szintjén már eredetileg is bankot, különböző üzlethelyiségeket, illetve egy gazdagon díszített (az utóbbi időben meglehetősen elhanyagolt és lezárt) mozi-termet alakítottak ki, az emeletek pedig az épületnek ezen a részén is lakóhelyiségként szolgálnak.
Az épület fő nézete a Revoluţiei-Goldiş utcák találkozásánál kialakított íves sarok, ezt hangsúlyozza a párkány fölötti oromzat és a rajta illetve mögötte álló kis, oszlopokra támaszkodó kupolás torony. Az oromzaton egykor az épületben működő mozira utaló Apollo felirat volt olvasható. Íves vonalú a bank földszinti bejárati ajtaja, az első emeleti erkély áttört mellvédje és a mögötte elhelyezkedő, keskeny ablakok és falszakaszok váltakozásából kialakított zárt erkélyrész is. Hasonlóképpen íves vonalú a második és harmadik emeleti erkély is, a második emelet mellvédjét üvegtáblákra festett reklámfelirat alkotja, amely egykor ki volt világítva. Az íves kialakítású sarok szimmetriatengelyt képez a Revoluţiei utcai háromtengelyes homlokzat és a Goldiş utcai homlokzat első három tengelye között, amelyek néhány apró kivételtől eltekintve egymás tükörképei. A Revoluţiei utcai homlokzat középső tengelyét az első és második emeleti szinten zárt erkélyek emelik ki, de ezt a tengelyt hangsúlyozza a párkány fölötti kis oromzat is. Az első tengely második és harmadik emeletén áttört fém mellvéddel ellátott erkélyek, az első emeleten pedig szintén áttört, műves vaslemezekkel díszített téglamellvéd látható az erkély előtt. A harmadik tengely keskeny, függőleges csíkszerű kialakítását az egyenes záródású ablakok keskeny volta, és az őket jobbról és balról keretező, az elsőtől a harmadik emeletig felfutó növényfüzérre emlékeztető vakolatdísz nyújtja. Az első emelet szintjén a második tengelytől, az épületsarkon át a Goldiş utcai homlokzat második tengelyéig egyetlen összefüggő, áttört, épített mellvéddel ellátott erkély húzódik, amelynek vonala egységbe fogalja a két utcai homlokzatot, és hangsúlyosabbá teszi az az épületsarkot is. A vakolatból képzett, geometrikus díszű párkány alatt, a Revoluţiei utcai homlokzaton, az épületsarkon és a Goldiş utcai homlokzat első négy szakaszán is, stukkóból készült, inda- és levélmotívumokkal borított fríz húzódik végig, amely mindkét utcai homlokzat második tengelye fölött oromzattá szélesedik. Az indák között, az egyes tengelyek fölött egy-egy szintén stukkóból alakított, stilizált címerpajzsot helyeztek el.
A Goldiş utcai homlokzat, bármily impozáns is, az utca szűk volta miatt sokat veszít jelentőségéből. Ritmikáját egymáshoz hasonló szakaszok váltakozása nyújtja: 4+3+4+3+4+2 tengely alkotja a homlokzatot, ezt követően a homlokzat síkja enyhén visszaugrik, sarkát mindhárom emelet szintjén oszlopok által tartott, íves erkély kerekíti le.
Az első, négy tengelyes szakasz három tengelye már szóba került, mint a Revoluţiei utcai homlokzat tükörképe. Ehhez a három szakaszhoz társul még egy, a harmadikat ismétlő tengely. A következő, háromtengelyes homlokzatszakaszt az első és a harmadik tengely fölött toronyszerűen kiemelkedő oromzat hangsúlyozza. A középső, szélesebb tengely második és harmadik emeleti szintje íves zárterkély. A második négytengelyes szakasz elemeiben az első szakaszt ismétli, a ritmikát nem töri meg, alaposabban megfigyelve azonban különbözik attól. Az első és a negyedik szakasz szélesebb, a két középső keskenyebb. Az első emelet szintjén a középső tengelyek félkörös záródású páros ablakokkal nyílnak a két tengelyt összekapcsoló, közös erkélyre. Az erkély áttört részeit az épületornamentikához igazodó domborított vaslemezek töltik ki; a mellvéd fölött elhelyezett vaslemezből készült virágláda is az eredeti homlokzatterv része.
A földszinti üzletportálokat domborított rézlemezből készítették, ezek változatos geometrikus és növényi ornamentikával ellátott elemei részben felújítottak, nagyrészt azonban az eredeti kialakításból maradtak fenn.
A következő szakasz felső szintjei az előző háromtengelyes szakaszhoz igazodnak, csak földszintjének és első emeletének kialakítása különbözik. A tengelyek itt eltolódnak; az első tengelyben itt is, akárcsak az előző hasonló szakasz esetében, lépcsőházi bejárat nyílik, a második és harmadik tengely között azonban már a moziterem egyik bejárata látható, és amint azt a következő 6 tengely földszinti és első emeleti homlokzatfelületének megkülönböztetett, szinte bekeretezett kialakítása is jelzi, az épületszárny jelentős részét tölti be ez a funkció. A moziterem három bejáratát hajlított és áttört kovácsolt vas konzolos, eredetileg üveglapokkal fedett, elegáns előtetővel látták el.
A moziterem ilyen módon elkülönített homlokzatától eltekintve a következő négytengelyes szakasz ismét az előző tükrözése, a saroktorony előtti utolsó két tengely pedig a Goldiş utcai homlokzat legelső két tengelyét ismétli. A négytengelyes szakaszok mindegyikének párkánya alatt a korábban már említett stukkódíszes fríz húzódik, a tengelyek fölött stilizált címerpajzzsal. Hasonló díszítés borítja a háromtengelyes szakaszok oromzatait is.
Az íves, egyes szintjein bimbós díszítésű fejezetekkel ellátott oszlopokra támaszkodó sarokerkélyt követően a Goldiş utcai homlokzat enyhén visszalépcsőződik. A hátralévő öt tengely, akárcsak a sarokerkélyt megelőző kettő - az udvari oldalon már a belső folyosós, bérház jellegű kialakításhoz tartozik. A földszinti első két tengelyt íves kocsiáthajtó és egyszerű lépcsőházi bejárat alkotja, fölöttük, az első emelet szintjén félkörös vakárkád kapcsolja össze ezt a két tengelyt. Ennek a hátsó szakasznak a homlokzatképzése már lényegesen egyszerűbb. Bár a lábazat vörös-márvány borítása itt sem különbözik az épület többi részén megfigyelhetőtől; a kocsiáthajtó kerékvetője is ugyanebből a Menyházáról származó kemény, vörös mészkőből készült.
A Românului utcai sarkot újabb íves sarokerkély emeli ki, az épület hátsó, 1+6+4 tengelyes homlokzata pedig ugyancsak meglehetősen egyszerű, kialakítása is lakófunkcióra utal.
Az épület udvari homlokzata egyszerű, városi bérházat idéz, díszítésként csak az ajtók és ablakok körül kialakított téglából rakott keret, a folyosók és lépcsők egyszerű fémkorlátja, a lépcsőkarok ritmikus elhelyezése, az épületsarok udvari oldalának kellemes hangulatú, nagy üvegfelületei értelmezhetőek. A lépcsőházak elegáns megjelenéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak a kovácsoltvas lépcsőkorlátok, a szintén kovácsoltvas liftszerkezet és rácsok. A lépcsőházak domborműves díszítései minden valószínűség szerint annak a Rubletzky Gézának a munkái, aki a palota két műterem-laskásának egyikét bérelte, és a (szintén Szántay Lajos által tervezett) aradi Kultúrpalota domborműveit is készítette.
Az épület egyike Arad legnagyobb méretű szecessziós épületeinek. Változatos, de ritmikusan, átgondoltan és rendezetten ismétlődő nyílástípusai és azokat keretező vakolatdíszei, feltűnően világos színű, növényi és geometrikus stukkó vagy vakolatelemei, az épület szerves részét képező kovácsolt- illetve domborított vas és réz díszítőelemei, a városkép egyik meghatározó épületévé teszik. Elemei jellegzetesek Szántay Lajos építészetére, több részletével találkozunk az aradi Kultúrpalota vagy az építészről elnevezett Szántay palota épületein is. Nem az osztrák vagy a belga szecesszió finom, kecses, íves elemeit alkalmazza, azoknál lényegesen darabosabb, geometrikusabb; Szántay stílusa azonban jellegzetes, jól felismerhető és az általa vagy irodája által tervezett épületek jelentőségét és számát tekintve, meghatározó Arad építészetében.
Lanevschi, Gheorghe - Ujj János: Arad. Patrimoniul cultural construit. Arad, 2007. 105-106.
Pávai Gyula: Mesélő aradi házak. Nagyvárad, 2008. 35.
Ujj János: Arad építészeti emlékei. Nagyvárad, 2008. 123.
beszúr más oldalra
települések
Apanagyfalu Arad Aranyosgerend Aranyosmóric Aranyospolyán Árkos Bere Beszterce Bethlen Biharvajda Bonyha Brassó Cegőtelke Csicsókeresztúr Csíkkarcfalva Csíkszentkirály Csíkszereda Csomaköz Dés Déva Erzsébetváros Farnas Felsőbánya Gyalu Gyergyószentmiklós Gyulakuta Hadad Harina Kalotadámos Kaplony Kékesújfalu Kerlés Kézdivásárhely Királynémeti Kolozsborsa Kolozsvár Lippa Madéfalva Magyargyerőmonostor Malomárka Marosvásárhely Medgyes Mezőörményes Mezőzáh Micske Nagybánya Nagyenyed Nagykároly Nagysajó Nagyvárad Őraljaboldogfalva Retteg Sáromberke Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy Somkerék Szalárd Szamosújvár Szászlekence Szászrégen Szásztörpény Szatmárnémeti Székelyhíd Székelykeresztúr Székelyudvarhely Szépvíz Tasnád Temesvár Torda Torockószentgyörgy Vadász Vajdahunyad Vajdaszentivány Válaszút Vermes Vizakna Zilah
