nyomtat

megoszt

Román ortodox székesegyház, Arad
Utolsó frissítés:  2010-03-17
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese


A műemlék adatai
Cím: Piaţa Catedralei 1.
Kód: AR-II-m-B-00491
Datálás: 1862–65

Történeti adatok
A régi, a város Marosparti részén álló templom lebontását követően kezdődtek meg az új, Keresztelő Szent János születésének szentelt templom építési munkálatai Procopie Ivascovici püspök kezdeményezésére, az ú.n. „Techelia-kertben". Az 1862-65 között kivitelezett építkezés fő támogatói a Mocsoni család, és a bécsi illetőségű Sina György bankár voltak. A terveket a Gyuláról származó, Aradon működő Czigler Antal építész készítette, homlokzatának egyes részleteivel (így a tornyok közti oromzattal) az 1905-1906-os restaurálás során egészítették ki az épületet. Három homlokzati mozaikja 1966-ban készült. 1764-es harangját a lebontott templomból menekítették át. A templomhoz csatlakozó épületekben egy ideig az ortodox teológia működött, ma a püspökség bizonyos irodái és lakóhelyiségek találhatók itt.

A műemlék leírása

A székesegyházról elnevezett piactéren álló épület téglalap alaprajzú, keskeny, kereszthajó-szerű szakasszal és ahhoz íves falszakasszal csatlakozó, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A szentélyt hátulról a Românului utca határolja. Az épület piactérre néző kéttornyos főhomlokzatának egyszerű, szabályos kialakítása a klasszicizáló barokk stílusjegyeit viseli magán. A két torony enyhe rizalitként a homlokzat előtt álló középső szakaszt vesz közre, amelyet két oldalról egy-egy ión fejezetes, füzérekkel is díszített pilaszterpár határol. Hasonló típusú pilaszterek szegélyezik a tornyok földszinti részét is; a pilaszterek mindegyike az épület magas lábazatáról indul. Az ilyen módon függőlegesen három részre tagolt homlokzat mindegyik szakaszát egy-egy félkörös záródású, vakablak-szerű mezőben kialakított mozaik díszíti: A középen trónoló Krisztus alakját két oldalról Mária és Keresztelő Szent János álló figurája fogja közre. A középtengelyben nyíló, egyenes záródású kaput szegmensíves, vakolatból képzett timpanon zárja le. A homlokzat alsó szintjét széles, többszörösen tagolt övpárkány választja el a következő szintektől, a középső rizalitot pedig háromszögű oromzat koronázza. Efölött emelkedik a tornyok felső szintje által közrezárt barokk jellegű, kétoldalt voluták által támasztott szegmensíves záródású oromzat. Mezejében körablak nyílik. Két oldalán áll a két karcsú torony, sarkain korinthoszi fejezetes pilaszterekkel, oldalain egyszerű, félkörös záródású ablakokkal, amelyeket zsalugáterek zárnak. A pilaszterek fölött a toronyóra ívét követő párkány húzódik. A két elegáns vöröses színű toronysisakot párkányok tagolják, fiatornyokat idéző sarokpilaszterein aranyszínű urnák állnak, oldalait félkörös záródású vakablakok díszítik.

 

A templom oldalhomlokzatait füzérekkel díszített, ión fejezetes pilaszterek osztják három szakaszra. A szakaszok mindegyikét félkörös záródású homlokívek tagolják, ebben nyílnak a szintén félkörös záródású ablakok. A második szakaszban, mindkét oldalon, az ablak alatt bejárat vezet a templomtérbe, előtte kis, üvegezett fémportikuszt emeltek .A homlokzatokat tagoló pilaszterek fölött széles, vakolt párkány húzódik, efölött alakították ki az épület konzolsorral alátámasztott, erős kiülésű koronázópárkányát.

 

A három szakaszos oldalhomlokzathoz síkjukból enyhén kiugró kereszthajó csatlakozik, amelynek mindekét végén, az oldalhomlokzatok folytatásaként egy-egy félkörös ablak nyílik. Ehhez a szakaszhoz csatlakozik mindkét oldalon íves, homorú falszakasszal a nyolcszög három oldalával záródó szentély, amelynek külső tagolása hasonló a többi homlokzatéhoz. A szentély mindegyik oldalán nyíló félkörös záródású ablakokat a sarkokra állított, ión fejezetes falpillérek választják el egymástól. Ezek fölött helyezkedik el az épületen körbefutó párkány. A homorú falszakaszokhoz mindkét oldalon alacsony, nyeregtetővel fedett kis melléktér (ún. vestimentar) csatlakozik.

 

A templombelsőben a látogatót az ortodox templomokban megszokott félhomály fogadja. A belső tér első, a két torony által közrezárt szakaszában karzatot alakítottak ki. A karzatot két szabadonálló és két falpillér tartja, ezeken félkörös árkádok pihennek. A karzat alatti teret három kis csehboltozat fedi. A templomtér felé bábos korláttal ellátott mellvéd zárja a karzatot, amelynek középső szakasza, konzolosan alátámasztva, erkélyszerűen a szélső szakaszok síkja elé ugrik.

 

A kereszthajó terével együtt négy, csehboltozatokkal fedett szakaszt műmárványozott felületű falpillér-párokra támaszkodó hevederívek választják el egymástól. A falpillérek korinthoszi fejezetei aranyozottak, fölöttük az oszloppárokat összekapcsoló fehérre meszelt párkányfejezet húzódik. A kereszthajó két szárában a klérus számára kialakított padokat helyeztek el, fölöttük pedig egyszerű, párkányfejezetes pillérekre támaszkodó, szegmensíves árkáddal alátámasztott, bábos mellvéddel ellátott karzatot alakítottak ki.

 

A kereszthajó és a szentély találkozásánál áll a tradicionális ikonográfiájú ábrázolásokat mutató ikonosztáz. A kétszintes képfalat korinthoszi fejezetes, kannelúrázott törzsű oszlopok tagolják, mezőit félkörös záródású festmények díszítik. Főbejáratát háromszögű timpanon emeli ki. Festője ugyanaz a Nicola Alexici, aki a város szerb ortodox templomának jelenlegi ikonosztázát is festette. A templom bútorzatának többi része követi az ikonosztáz fehér-arany színvilágát és architektúráját.

 

A templombelső falfelületeit fejmagasságig műmárványozás borítja; ezt az alsó szakaszt levéldíszes övpárkány zárja le, fölötte freskóciklusok, ortodox szentek ábrázolásai láthatóak. A templom ablakait ábrázolások nélküli, modern, színes üvegablakok díszítik, biztosítva egyúttal a templombelső elmélkedéshez, imához szükséges félhomályát.

 

A templom épületét két U alaprajzú épületszárny veszi közre, amelyeknek mindkét szintjét szegmensíves árkádok nyitják meg az udvar felé.

 

A székesegyház a klasszicizáló neobarokk szép példája, amely még sokkal inkább illeszkedik a 19. század latin rítusú templomainak építészetéhez, mint a ma ismert és elterjedt, jellemzően ortodox templomépítészethez. A városszerkezet átalakulása során azonban elhelyezése nem tűnt már eléggé központinak, ezért új ortodox székesegyház épült Arad főútjának egyik végén.




Eszmecsere a szócikkről