megoszt

A 16. század közepétől kiépülő erdélyi fejedelmi adminisztráció, valamint a megyei, széki és városi hatóságok rohamosan növekedő irattermelése a 17. század végéig százezres nagyságrendű iratanyagot eredményezett. A korszak forrásviszonyairól, pontosabban okleveles és elbeszélő forrásairól a következő számszerű adatokkal rendelkezünk: Jakó Zsigmond becslése szerint az 1541-1700 közötti időszakból mintegy 150 ezer darab oklevél maradt meg, melyeknek hozzávetőleg fele magyar, fele pedig latin és német nyelvű, a közismert Craciun-Ilieş-féle repertórium (Repertoriul manuscriselor de cronici interne sec. XV-XVII. privind istoria Romaniei. Bucureşti, 1963.) pedig több mint 200 elbeszélő forrásról (napló, krónika, emlékirat) tud. Minthogy a központi kormányzati tényezők iratanyagát őrző fejedelmi levéltár a 16-17. század háborús eseményei során nagyobb részt elpusztult, megmenekült része pedig szétszóródott, a történetkutatás tulajdonképpen a fejedelmi kor legértékesebb irategyüttesét kénytelen nélkülözni. Ezért "a városi, megyei, széki önkormányzatok, egyházi intézmények és családi levéltárak esetlegesen fennmaradt, viszonylag gyér anyagából kell rekonstruálni az erdélyi államiság és társadalmi szerkezet működését."

Mindenekelőtt a gyulafehérvári káptalannak és a kolozsmonostori konventnek a Magyar Országos Levéltárban őrzött hiteleshelyi levéltárait (előbbiben a fejedelmi archívum bizonyos töredékei: pl. királyi könyvek, különböző fejedelmek levelezése, diplomáciai iratai, hivatali levelezés, továbbá családi levéltárak és különböző személyek iratai stb. is fennmaradtak), valamint a Batthyaneum-könyvtárban őrzött magánlevéltárait (melyek főként egyházi vonatkozású, de más jellegű iratanyagot is tartalmaznak) említjük meg. A hiteleshelyi levéltárak anyagából különösen a fejedelemségkori jegyzőkönyvek (mintegy 60 kötet), valamint a királyi könyvek (32 kötet) tarthatnak érdeklődésre számot (e másolati könyvek bejegyzéseinek zöme latin nyelvű).

A városi levéltárak alkotják a korszak forrásanyagának legváltozatosabb és leggazdagabb részét. A XVI. század végére az erdélyi városok hivatalos írásbeliségében a magyar, illetve a német nyelv vette át a vezető szerepet, a latin csupán az ünnepélyesebb oklevelek és iratok nyelveként maradt meg. Az önálló fejedelemség korára különösen Nagyszeben, Kolozsvár, Brassó, Segesvár, Medgyes, Beszterce, Nagybánya városok levéltárai jelentősek, iratanyagukból pedig a tanácsi és törvénykezési jegyzőkönyveket, a számadáskönyveket és a céhiratokat említjük meg.

A vármegyék fennmaradt iratanyagából (minthogy az iratok gondosabb megőrzése a megyéknél csupán a 18. század első felétől kezdődött meg) a jegyzőkönyveket emeljük ki (pl. Kolozs vármegye jegyzőkönyve 1605-től, a Tordáé 1607-től kezdve maradt meg). A székely székek koraújkori adminisztrációjának talán legjelentősebb irategyüttesét a bírósági jegyzőkönyvek képezik (pl. Udvarhelyszék törvénykezési jegyzőkönyvei 1589-től maradtak fent).

Az erdélyi egyházak levéltárai (a kolozsvári református, illetve unitárius gyűjtőlevéltárak, a gyulafehérvári érseki levéltár, és a szebeni evangélikus központi levéltár) erre a korszakra vonatkozóan is jelentős iratanyagot őriztek meg, melyből a vizitációs és a zsinati jegyzőkönyveket, valamint az iskola-és oktatástörténet elsőrendű forrásait: a diáknévsorokat és iskolatörvényeket említjük meg.

A családi levéltárak, melyek közül több a 16-17. században vált nagyszabásúvá, többnyire birtokgazdálkodásra, a családtagok közéleti szereplésére vonatkozó iratokat, illetve magánlevelezést tartalmaznak. Főként a fejedelmi méltóságot is viselő Báthory, Rákóczi, Apafi, valamint a Teleki családoknak a MOL-ban őrzött irataira, továbbá egykoron az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában, jelenleg a Kolozsvári Nemzeti Levéltárban található több tucatnyi családi archívumra gondolunk (utóbbiak közül pl. a Wesselényi, Bánffy, Bethlen, Kemény családok levéltárai különösen gazdagok koraújkori anyagban).

A történeti forrásgyűjtemények közül gr. Kemény Józsefnek az eredeti oklevelekből, missilisekből és más jellegű iratokból, valamint a 367 kötetnyi másolatból álló gyűjteményét említjük meg, melyet jelenleg a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban, a Kolozsvári Nemzeti Levéltárban és Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban őriznek, és amely igen jelentős anyagot tartalmaz a 16-17. századokat illetően is.
Jóllehet a közzétett források (elbeszélő források, diplomáciai iratok, levelezések, gazdaság-, társadalom-, egyház- és művelődéstörténeti források, várostörténeti források, stb) igen változatos anyagot tartalmaznak, ezekben viszont aránytalanul vannak képviselve az egyes fejedelmek, vármegyék, székek, városok, intézmények stb. Ez a fennmaradt iratanyag egyenetlensége mellett a tervszerű forráskiadási program hiányának tulajdonítható. A kiadott forrásanyagok között kiemelkedő jelentőséggel az országgyűlési iratok bírnak, amelyek elsőrendű forrásai a fejedelemségkori jogalkotásnak (Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szádeczky Lajos. I-XXI. 1540-1699. Budapest, 1875-1898.), valamint a korszak törvénygyűjteménye: az Approbata és Compilata constitutiók. (Fordították és utalásokkal ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. /Magyar Törvénytár. 1540-1848. évi erdélyi törvények/. Budapest, 1900.)

A korszak forrásairól kitűnően tájékoztat:

Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Budapest, 1973.; Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. Általános rész I-II. Budapest, 1970.; Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve I. 3/b.) Budapest, 1929.
A magyar nyelvű források feldolgozásához nélkülözhetetlen segédeszköz: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Szerk. Szabó T. Attila. I-XIII. 1975-2009.
Jelenleg a koraújkori források feltárása - a szász történetkutatás beszűkülésével - csaknem teljes egészében a magyar forráskiadásra hárult, a román kutatás ugyanis Mihály vajda erdélyi szereplésén, illetve a román népességű régiók (pl. Fogarasfölde) főként gazdaság-és egyháztörténeti forrásait kivéve nem mutat komoly érdeklődést a zömében magyar nyelvű fejedelemségkori források feltárása iránt.

Elbeszélő források: pl. Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. Szerk. Makkai László. I-VI. 1541-1703. Budapest, é.n (I. Tündérország 1541-1571., II. Sárkányfogak 1572-1602., III. Tűzpróba 1603-1613., IV. A fejedelem 1613-1629., VI. Apa és fiú 1630-1661., VI. Haldokló Erdély 1662-1703.);
Szamosközy István történeti maradványai. (Monumenta Hungariae Historica. II. Scriptores XXI., XXVIII-XXX.) 1566-1603. I-IV. Közzéteszi: Szilágyi Sándor. Budapest, 1876-1880.;
Szalárdi János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szakály Ferenc. Budapest, 1980.;
Georg Kraus: Erdélyi krónika 1608-1665. Vogel Sándor fordításában, bevezetésével és jegyzeteivel. Budapest, 1994.
Kolozsvári emlékírók 1603-1720. A bevezető tanulmányt írta és az időrendi áttekintést összeállította Bálint József. A forrásokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Pataki József. Bukarest, 1990.

Politikatörténeti, diplomáciai iratok: pl. Erdélyországi pápai követek jelentései VIII. Kelemen idejéből (1592-1600). Gyűjtötte és közrebocsátja Veress Endre. (Vatikáni Magyar Okirattár. II/3.). Budapest, 1909.;
Kruppa Tamás: Erdély és a Szentszék a Báthory korszakban. Kiadatlan iratok (1574-1599) Szeged, 2004.;
Óváry Lipót: Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez. Budapest, 1886.
Gindely Antal: Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. Budapest, 1890.;
Szilágyi Sándor: Okmánytár I. Rákóczy György svéd és franczia összeköttetéseinek történetéhez. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria XXI.) Budapest, 1873.;
I. Rákóczy György és a Porta. Levelek és okiratok. Szerk. Beke Antal és Barabás Samu. Budapest, 1888.;
Szilágyi Sándor: Okmánytár II. Rákóczy György diplomacziai összeköttetéseihez. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria XXIII.) Budapest, 1874.;
Uő: Erdély és az északkeleti háború. Levelek és okiratok. I-II. Budapest, 1890-1891.;
Diplomatarium Alvinczianum. Alvinczi Péter okmánytára (1685-1688.) Közzéteszi Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomatarium XIV-XV.) I-II. Pest, 1870.;

A politikai élet jelentősebb szereplőinek levelezése: pl. Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I-II. 1556-1586. Kolozsvár, 1944.,
Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Budapest, 1879.; Uő: Bethlen Gábor fejedelem levelezése 1613-1629. Budapest, 1887.;
A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria XXIV.) Budapest, 1875.;
Teleki Mihály levelezése. Szerk. Gergely Samu. I-VIII. Budapest, 1905-1926.;
Bethlen Miklós levelei. 1657-1716. I-II. Szerk. Jankovics József. Budapest, 1987.

Gazdaság- és társadalomtörténeti források: pl. A gyalui vártartomány urbáriumai. Bevezetéssel közzéteszi Jakó Zsigmond. Kolozsvár, 1944.;
Makkai László: I. Rákóczi György gazdasági iratai (1631-1648). Budapest, 1954.;
Urbariile Ţării Făgăraşului. Editate de Prodan, David cu Ursuţiu, Liviu şi Ursuţiu, Maria. I-II. 1601-1680. Bucureşti, 1970-1976.;
Domeniul Gurghiu (1652-1706). Urbarii, inventare şi socoteli economice, studiu introductiv şi ediţie îngrijită de Liviu Ursuţiu. Cluj-Napoca, 2007.;
Jakó Zsigmond: Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Kolozsvár, 1945.;
Szádeczky Béla: I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. I. Bornemissza Anna gazdasági naplói 1667-1690. Budapest, 1911.;
Pap Ferenc: Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637. Bukarest-Kolozsvár, 2000.

Várostörténeti források: pl. Torda város tanácsi jegyzőkönyve 1603-1678. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Wolf Rudolf. Kolozsvár, 1993.;
Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Kovács András. Kolozsvár, 1998.;
Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt. IX. Band: Zunfturkunden 1420-1580. Bearb. von Gernot Nussbächer und Elisabeta Marin. Kronstadt, 1999.;
Quellen zur Geschichte der Stadt Hermannstadt. II. Band. Handel und Gewerbe in Hermannstadt und in den Sieben Stühlen 1224-1579. Herausgegeben von Monica Vlaicu unter Mitarbeit von Radu Constantinescu-Adriana Ghibu-Costin Feneşan-Cristina Halichias-Liliana Popa. Hermannstadt, 2003.;
Berger, Albert: Urkunden-Regesten aus dem Archiv der Stadt Bistritz in Siebenbürgen II-III. 1548-1585. Köln-Weimar-Wien, 1986-1995.;
Hermannstadt und Siebenbürgen. Die Protokolle des Hermannstädter Rates und der Sächsischen Nationsuniversität. 1391-1705. Herausgegeben von Käthe Hientz-Bernhard Heigl-Thomas Şindilariu, Hermannstadt-Heidelberg 2007. (DVD-melléklettel)

Székely vonatkozású források: pl. Székely Oklevéltár II-VI. Szerk. Szabó Károly-Szádeczky Lajos. Kolozsvár, 1876-1897. (II. kötet: http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=905; III. kötet: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf5296.pdf; IV. kötet: http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1017.pdf; VI. kötet: http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1001.pdf;); Új sorozat: I-III. Udvarhely-széki törvénykezési jegyzőkönyvek, 1569-1600. Közzéteszi Demény Lajos-Pataki József-Tüdős S. Kinga. Bukarest, 1983-1994.; IV-VII. Székely népesség-összeírások, 1575-1680. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár, 1998-2004. (IV. kötet: http://mek.niif.hu/03400/03416/03416.pdf; V. kötet: http://mek.oszk.hu/03400/03443/03443.pdf)

Egyház-és iskolatörténeti források: pl. A Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatainak végzései I. 1638-1720. Összeállította, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi Buzogány Dezső-Ősz Sándor Előd-Tóth Levente. Kolozsvár, 2008.;
Erdélyi református zsinatok iratai. I-II. 1599-1770. Sajtó alá rendezte Buzogány Dezső-Dáné Veronka-Kolumbán Vilmos József-Sipos Gábor (megjelenés előtt);
Teutsch, G. D.: Die Synodalverhandlungen der Evang. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen im Reformationsjahrhundert. (Urkundenbuch der Evangelischen Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. II) Hermannstadt, 1883.;
Jakó Zsigmond-Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662-1848. Bukarest, 1979. (http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=747);
A Marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága 1653-1848. Bevezetéssel közzéteszi Tonk Sándor. (Fontes Rerum Scholasticarum VI. Szerk. Keserű Bálint) Szeged, 1994.;
Fasciculus rerum scholasticarum Collegii Claudiopolitani Unitariorum. 1626-1696. I. 1626-1648. Prepared and arranged by Edit Dományházi-Miklós Latzkovits. (Fontes Rerum Scholasticarum VII/1. Edit. Bálint Keserű) Szeged, 1997.
Die siebenbürgisch-sächsischen Schulordnungen mit Einleitung, Anmerkungen und Register herausgegeben von Friedrich Teutsch. (Monumenta Germaniae Paedagogica VI.) I. 1543-1778. Berlin, 1888. (http://www.archive.org/stream/monumentagerman02wissgoog#page/n0/mode/1up)
Jezsuita okmánytár. I/1-2. Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. (Adattár a XVI-XVIII, századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 34. Szerk Keserű Bálint) Sajtó alá rendezte Balázs Mihály, Kruppa Tamás, Lázár István Dávid, Lukács László. Szeged, 1995.;
Monumenta Antiquae Hungariae. Edidit Ladislaus Lukács S. I. I-IV. 1550-1600. Romae, 1969-1987.;
Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai a Báthoryak korából (1571-1613). I. 1571-1583., II. 1575-1588. Közzéteszi: Veress Endre. (Fontes Rerum Transylvanicarum I-II.) Budapest, 1911-1913.; Jézus Társasága évkönyveinek jelentései a Báthoryak korabeli erdélyi ügyekről. (1579-1613). Közzéteszi: Veress Endre. (Fontes Rerum Transylvanicarum V.)Veszprém, 1921.
Litterae missionariorum de Hungaria et Transilvania (1572-1717) I-IV. Edidit: István György Tóth (Bibliotheca Academiae Hungariae - Roma. Fontes 4.), Roma-Budapest 2002-2005.;

Hiteleshelyi jegyzőkönyvek: Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei 1222-1599. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt-Gálfi Emőke. (Erdélyi Történelmi Adatok VIII.1.) Kolozsvár, 2006.

Erdélyi királyi könyvek: Az erdélyi fejedelmek oklevelei (1560-1689). Erdélyi Királyi Könyvek. DVD-ROM. Szerk. Gyulai Éva. Arcanum, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Budapest, 2005.;
Az erdélyi fejedelmek Királyi Könyvei. I. 1569-1602 (Erdélyi Történelmi Adatok VII. 1-3. Szerk. Jakó Zsigmond) VII/1. János Zsigmond Királyi Könyve 1569-1570. - VII/2. Báthory Kristóf Királyi Könyve 1580-1581. - VII/3. Báthory Zsigmond Királyi Könyvei 1582-1602. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás, Rácz Etelka, Szász Anikó. Kolozsvár, 2003-2005.

Vármegyei jegyzőkönyvek: Torda vármegye jegyzőkönyvei I. 1607-1658. Közzéteszi Dáné Veronka (megjelenés előtt).

Családi levéltárak: pl. Valentiny Antal-W. Kovács András: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár, 2006., amely a középkori anyag mellett jól tájékoztat a levéltár koraújkori anyagáról is.

Az egyházi levéltárakra: pl. Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának ismertető leltára. Összeállította Dáné Veronka-Sipos Gábor. (Erdélyi Református Levéltári Kiadványok 1.) Kolozsvár, 2002.;
A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára I. 1429-2000. (Erdélyi Római Katolikus Levéltárak. 1. Szerk. Szögi László-Bernád Rita). Gyulafehérvár-Bp, 2006