Utolsó frissítés: 2010-12-15
Szerző: DÁVID Gyula
Művészi igényeket nélkülöző, olcsó irodalom, amelyet eredetileg vásárokon, kiterített ponyváról árultak a közönségnek. Művelődéstörténeti jelentősége azonban nem lebecsülendő, hiszen a 17-18. században az egyetemes mondakincs számos jelentős alkotását juttatta el a ponyva primitív feldolgozásban a szélesebb néprétegekhez. A 19. században ezek mellé a művek mellé, már a későbbi ponyvairodalmat előlegezve, odakerültek a híres betyárok (Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Sobri Jóska) viselt dolgairól szóló történetek is. „... a magyar ponyvairodalom az analfabetizmus küszöbén, a közvetlen innen és túl lévő népi, paraszti s első generációs városi félproletár, félkispolgár, szolga és altiszti réteg e minden kultúrát, ideológiát pótló szépmámora, kalandja, vigasza és messianizmusa kiszámíthatatlan súlyú faktor volt mindig a népi »művelődésben«" (Gaál Gábor).
A romániai magyar könyvkiadásban a ponyva főképpen a két világháború között dívott. A Brassói Lapok könyvosztálya által kiadott, Kocsis Béla szerkesztette Detektív Sorozat és folytatása, a Detektív Regények (1924-26 között összesen 17 füzet), a nagyváradi Sonnenfeld Nyomda sorozatai: Buffalo Bill, a vadnyugat hőse (1923-26 között 104 füzet), Kubb doktor, a világjáró érdekfeszítő kalandjai (é.n. 46 füzet), a Nick Carter, az amerikai detektívkirály (1923-26 között 201 füzet), az „érdekfeszítő sportkalandokat" tartalmazó sorozat: a Mister Herkules (1923-24 között 60 füzet), a bukaresti Herz Könyvkiadó 38 füzetes Sherlock Holmes-sorozata valósággal elárasztották a piacot silány termékeikkel.
A ponyva iránti tömegérdeklődést a nagyobb lapok is próbálták kamatoztatni, ezúttal már igényesebb könyvsorozataikkal. A Brassói Lapok és a Népújság mellékleteként megjelent Ajándékregénytár és a Brassói Lapok Könyvosztálya által kiadott, Kocsis Béla szerkesztette Népszerű Regények (1924-27 között 17 füzet, szerzői Csermely Gyula, Forró Pál, Jávor Béla, Pásztor Árpád, Szász Béla), a Temesvári Hírlap Könyvei (1930-31-ben összesen 32, többnyire Kostyala Árpád által fordított divatos regény; egyetlen eredeti mű benne Szini Gyula A fehér fakír c. regénye) mellett rövidebb életű könyvkiadói vállalkozások is jelentkeztek ezen a területen: a Damó Jenő szerkesztette Én, Te, Ő Könyvek, Győri Illés István „vidám könyvsorozata", a Ha-Ha-Ha! (Kv. 1920. 4 füzet), Brázay Emil Temesváron szerkesztett Pán-Könyvtára (1920-26 között 19 füzet) vagy olyan különleges vállalkozások, mint a kolozsvári Polonyi Regénytár és az ugyancsak Polonyi Albert nagykereskedő által kiadott sorozat: a Rigó Posztóáruház ingyen regénytára (előbbi 1927-28-ban Berinkey Andornak A sátán leánya c. regényét jelentette meg 58 füzetben, s Kálnoki Jenő Szerelem és bűnhődés c. regényét 38 füzetben, illetve A kétfejű madár vagy a Habsburg ház titka c., együtt több mint 1000 oldalas füzetsorozatot; az utóbbiban 1931-ben összesen 4 cím került kiadásra, közte azonban egy Maupassant- és egy Greenwood-kötet).
Az 1944-et követő időszakban a ponyva a szó hagyományos értelmében teljesen eltűnt a romániai magyar könyvkiadásból. Az olcsó és kis terjedelme miatt is vonzó könyvtípus azonban újra meg újra felbukkant: ilyenek az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó 1954-ben indított (majd a Kriterion által a kilencvenes években felújított) Kincses Könyvtár sorozata, az Ifjúsági Könyvkiadó által 1966-tól megjelentetett Árgus könyvsorozat, a maga irodalmi értékű kaland- és detektívregényeivel (G. Simenon, Conan Doyle, Karl May, F. Dürrenmatt), majd a Kriterion Lektúra sorozata (1974-1992). Ezek azonban nyilván csak formailag említhetők a ponyva címszava alatt. (RMIL)