Utolsó frissítés: 2010-11-26
Szerző: OZSVÁTH Imola
Nagy (szül. Lakatos) Julianna 1943. május 8-án született az Erdélyi Mezőségen, a Beszterce-Naszód megyei Mezőköbölkúton (Fântâniţa). Szülei földműves emberek voltak, nem támogatták Nagy Julianna továbbtanulási szándékát, mindössze hét osztályt abszolvált. Példaképe a család körében marginalizálódott nagyapa személye volt, aki muzsikusként elkezdte írni a település történetét, unokáját is arra biztatta, hogy soha ne elégedjen meg jelen helyzetével, művelje magát, szeresse a szépet, alkosson maradandót. A nagyapa tanácsát követve önerőből gazdag életművet hozott létre, az alkotásban valósította meg önmagát. Tehetsége hamar megmutatkozott, tizenhárom éves korától életének mindennapjaiban fontos szerepet kapott az írás. Először verseket írt az iskolás gyerekek számára, később felnőttek is felkeresték kéréseikkel, alkalmi szövegeket, köszöntőket, búcsúztatókat rendeltek tőle. Tizenhat éves korában egy sorsesemény következtében fogott hozzá élettörténetének megfogalmazásához. Elmondása szerint az írás ebben az időben menedéket, megnyugvást, életcélt jelentett számára. Később a település életével kapcsolatos események rögzítésére is vállalkozott. Történeteit az idősek mesélése- és az egyházi irattárban olvasott szövegek alapján a megörökítés, hagyományozás szándékával írta. A környező településekhez kötődő történeteket helyszíni gyűjtés alapján fogalmazta meg. Néhány írása az utazások, kórházi kezelések idején hallott történeteket tartalmazza. Kéziratait a tanítás, példa- és útmutatás szándékával publikálásra szánta. 2010-ig mindössze két verse jelent meg nyomtatásban a Keszeg Vilmos által közreadott népi költők antológiájában (Kicsiny dalaim. Népi költők antológiája. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 1999.). Kéziratos füzeteivel több kiadót is megkeresett, viszont nem talált támogatókra.
Negyvenkét évesen egy szerencsés véletlen folytán került kapcsolatba Bandi Dezsővel, az ő irányításával bekapcsolódott az Erdélyben kibontakozó iparművészeti mozgalomba, elsajátította a figurás szőnyegek szövésének technikáját. Először a Bandi Dezsőtől és az általa megismert népművész társaktól kapott minták, fényképek alapján szőtt témás szőnyegeket, később ő maga rajzolt mintákat az olvasott, másoktól hallott történetek alapján.
A népművészettel való találkozás sorseseményt jelentett Nagy Julianna számára, megváltozott életvitele, átszerveződtek mindennapjai: amíg a nyári hónapok alatt családjával egyetemben földműveléssel foglalkozott, télidőben szőnyegeket szőtt, ezzel egészítve ki a szűkösnek bizonyuló megélhetési forrást, a termelőszövetkezetnél kapott bért, később nyugdíjat. A népi specialista az általa szőtt témás szőnyegek révén vált ismertté nemcsak a lokális közösség körében, hanem szélesebb körben is. Alkotásai Erdély különböző városaiban kerültek kiállításra, többek közt Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Szovátán, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, szőnyegei a vásárlók révén eljutottak Erdélyen és Magyarországon kívül a világ távolabbi vidékeire is, mint Kína, Japán, Hollandia, Németország, Franciaország, Amerika.
Nagy Julianna szerette volna átadni tudását lányainak, valamint a mezőségi asszonyoknak, viszont elmondása szerint a falusi asszonyok az üzletben vásárolt termékeket részesítették előnyben. Szőnyegeit, szőtteseit elsősorban a tradicionális értékek, a népi kultúra termékei iránt érdeklődést tanúsító értelmiségi réteg értékeli, vásárlói és megrendelői is ebből a körből kerülnek ki. Több vásárlójával-, valamint a kiállításokon, vásárokon megismert kézművessel, népművésszel levelezést folytat.
Megromlott egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy szőnyegeit kiállításokon népszerűsítse, vásárokon értékesítse, ezért nyugdíjas éveiben megrendelésre dolgozik. Korábbi vásárlói előszeretettel keresik fel otthonában, ahol már neves televízió társaságok stábját is fogadta. Portréfilm is készült a mezőségi szövőasszonyról (Erdélyi naiv művészek. Tánc égi ködben - Nagy Júlia, Mezőköbölkút. Gyártási év: 2003. Rendezte: Makó Andrea).
Rövid idő alatt elismert népművész vált Nagy Juliannából. Első szőnyegeit 1982-ben szőtte, munkáival részt vett a nyolcvanas években divatos Megéneklünk Románia fesztiválokon, ahol több alkalommal (1983, 1985, 1987) díjazták alkotásait. Éveken keresztül a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség aktív tagja volt.
A mezőköbölkúti szövőasszony által szőtt figurás szőnyegeket a feldolgozott téma alapján több csoportba sorolhatjuk:
1. Balladatémát megjelenítő szőnyegek, melyeket olvasmányélményei alapján adott esetben több variánsban is elkészített. Ezen szőnyegek készítéséhez szükséges minták vázlatát saját maga rajzolta meg. Az egyes változatok a ballada különböző epizódjait jelenítik meg. Ilyen munkák például a falba épített asszony balladája, a Kőmíves Kelemenné alapján készített Magos Déva vára című, a halálra táncoltatott leány balladája, a mennybe vitt leány, Szép Júlia, a kegyetlen anya, Budai Ilona.
2. Bibliai témákat megjelenítő szőnyegek: A szállást kereső József és Mária, Jézus a kútnál és a zsidó asszony, Jézus a tengeren, Jézus a kereszten, Ádám és Éva az életfánál, Két angyalka, Az angyal, Az angyal hirdeti az örömhírt a pásztoroknak. Az élettörténetből tudjuk, hogy a mezőségi szövőasszony első- és legtöbbet forgatott olvasmánya a Szentírás volt Több szőnyegbe a bibliaórán hallott történeteket szőtte bele, a lelkésztől kapott kis képek szolgáltak mintául.
3. A történelmi események is szőnyegek témájává avatódtak. A honfoglalás címmel négy változatban mutatja be a magyar nép eredetmítoszát.
4. A nép életéből vett zsánerképek, népi életképek: Fonósok, Fonós kaláka, Lakodalom, Lakodalmas jelenet, Az ajándékozók, Táncosok, Táncoltatják a menyasszonyt, Székely táncosok,; Táncos pár, Szüret, Szőlőszedés, A sajtolás, Szüreti bál, Korondi fazekasok, Almaszedés Köbölkúton, Bújócska az erdőben, A kis lovas, Virágszedés.
5. Mesés és mondákon-, hiedelmeken alapuló történetek: A csillagszemű juhász, Az elvarázsolt fiú, A bánatos nő, Hófehérke és a hét törpe.
6. Könyvből olvasott, az öregek által mesélt történetek: Az elvarázsolt leány, A szerelmes nő, A haragos székely nő, Az elveszett leányka.
7. Két szőnyeg esetében saját életét jelenítette meg. Ezek cím szerint: A halálra táncoltatott leány, Az erdei virágszedés.
KESZEG Vilmos: Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék-Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár. 2008.
MANDELBAUM, David G.: Egy életrajzi tanulmány: Gandhi. In: KÜLLŐS Imola (szerk.): Az életrajzi módszer alkalmazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában. Documentatio Ethnographica 9. 1982. 29-46.
NAGY Olga: Szőnyegbe zárt álmok. Két erdélyi szövőasszony művészi pályája. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda. 1997.
TENGELYI László: Élettörténet és sorsesemény. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest. 1998.
Képek