Utolsó frissítés: 2010-06-01
Szerző: Paşca, Mircea
Kód: BH-II-m-B-01076
Datálás: 1904–1905
A Stern-palota a századfordulón Stern Miklós tulajdonát képezte. A telket, a rajta álló földszintes házzal együtt Stern 1904-ben, 82.600 Koronáért vásárolta meg a Városi Tanácstól. A ház helyére 1904-ben egy bérházat emeltek, melynek átadására 1905-ben került sor. A helyi újság 1905 júniusában adott hírt a Stern-palota elkészültéről. Az épülethez két terv készült: az első 1904. június 29-ére, míg a második 1904. július 23-ára datálható.
Stern Miklós 1904. június 30-án nyújtotta be az építési engedély megadására irányuló kérelmét, melyet 1904. július 6-án meg is kapott. Az első, 1904. június 29-i tervet Komor Marcell és Jakab Dezső készítették, Budapesten. Ennek a tervnek megfelelően, az épület két belső udvart fogott volna közre, melyekre két, egymástól független bejárat nyílt volna. Az tervezők az udvarok utcára néző oldalán egy-egy főlépcsőt, belső részükön pedig egy-egy melléklépcsőt helyeztek el. Ez a terv azonban nem valósult meg.
1904. augusztus 10-én Stern Miklós újabb építési engedélyt kérelmezett. A második tervet 1904. július 23-án, ifj. Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos szignálták.
A jelenlegi épület az első terv egyes részeinek a második terv általi átértelmezését mutatja. A két épületet összekötő szárny hosszúságát a felére redukálták, a két melléklépcsőt pedig mellette, a hosszú udvari épületszárny középrészéhez csatolták. Ezek az alakítások az alaprajzi rendszer helyenkénti átfogalmazását követelték meg. A jelenlegi épület egy belső udvarral rendelkezik, és annak ellenére, hogy a homlokzati kialakítás is csupán egy épületteret mutat, a bérház két részből áll. A Fő utcára néző földszinten üzlethelyiségek kaptak helyet. A 2-től 7-ig változó számú szobával rendelkező lakások különböző komfortszintet mutattak. A két szobásnál nagyobb lakásokat a magasabb polgári rétegek számára alakították ki, éppen ezért a szobákon kívül olyan funkciójú terek is megjelentek bennük, mint a cselédszoba, a fürdő, és a toalett. Az alaprajzi rendszer megoldásai a kor bevett gyakorlatához igazodnak, a tervezők semmiféle újítást nem eszközöltek rajta.
Az épületet a lechneri stílus modorában megalkotott főhomlokzat teszi igazán érdekessé.
A Stern-palota a város központi részén, a Fő utca mentén, Nagyvárad legfontosabb kereskedelmi vonalán helyezkedik el. Ezt a környéket három, a szecesszió korszakában, de ennek különböző irányzatait közvetítő, 1900 és 1914 között emelt nagyméretű épület határozza meg: a Stern-palota (Fő utca 10, 10/A - Szaniszló utca), a Moskovits Miksa-palota (Fő utca - Széchenyi-tér 2. szám), illetve az Apolló-palota (Fő utca 12 szám - Szaniszló utca). Ezek az épületek a 20. század eleji Nagyvárad leglátványosabb építményeinek sorába tagolhatók be. Mindhárom palota a korszak építészetében gyakran megjelenő épülettípust képviseli: a ház egy belső udvart fog közre, földszinti részén üzlethelyiségek, az emeleteken pedik bérlakások kaptak helyet.
A Stern-palota Fő utca mentén magasodó egységes főhomlokzata meghazudtolja a két különálló udvar jelenlétét. A jól kiegyensúlyozott homlokzat szinte teljesen szimmetrikus. Vízszintesen az épület három részre osztható: az alsó regiszter a földszintet jelenti az üzlethelyiségek kirakataival; a következő regiszter a második emeletnek felel meg, ahol a nagy síkú, vakolt falmezőkbe, hullámzó körvonalú ablakokat vágtak; a harmadik regisztert az eresz alatti, növényi ornamentális elemekkel díszített rész képezi.
Az első tervnek megfelelően a főhomlokzat függőlegesen nyolc tengelyre tagolható, a nyílászárók azonban az eredeti elképzeléstől eltérően rendeződnek. A bal oldali tengely minden emeletét egy-egy ablak jelöli, ahol az első emeleti ablak egy a homlokzat síkjából előreugró, zárt, félsüveggel fedett félkörös erkély formáját mutató épületrészen helyezkedik el. Az épület ugyanezen részén, az eresz fölött egy hullámvonalas attika kapott helyet. Minden tengely első emeleti részén egy-egy nagy méretű ablak található (az első terv ezen a szinten két-két ablakot határozott meg), míg a második szintet két-két ablak jelöli. A bérház jobb széle és az ugyanezen az oldalon kiugratott erkélyszerű épületrész között található ablakok egymástól távol esnek. Az első szinten két egyenes záródású ablak, a második emeleti részen pedig három ablak látható. Az épület sarkát egy kör alaprajzú toronyszerű, három ablakkal áttört épületrésszel jelölték. Ez a hengeres tömeg homorú görbülettel olvad bele az ereszbe, amelyet egy két részből álló sisak koronáz. A sisak felső, hagymakupola-szerű részét florális ornamentikával látták el.
A főhomlokzat síkjából kiugratott zárt erkélyek megoldásai különböznek az első tervben láthatóktól. A homlokzat bal oldali részén található erkély a földszinti kapuhoz képest asszimetrikusan helyezkedik el. A második emelet nagyméretű ablakától eltérően, az első emeleten egy keskenyebb, egyenes záródású ablak figyelhető meg. A jobb oldali csapott sarokrész belemélyed a paralelepipedon tömegébe. A zárt erkély egy háromszög-szerű oromzatban csúcsosodik ki, amely túllép a párkányzat szintjén, felül pedig egy hullámzó vonalú eresz zárja le. Az oromzat vakolatába egy ablakot közrefogó, trapéz alakú bemélyedést vágtak. Ez az ablak egy félköríves nyílt erkélyre támaszkodik. A jobb oldalon szimmetrikusan megszerkesztett fél hatszög alakú, háromoldalú zárt erkély található. Az erkély felső részén elhelyezkedő, egy kis négyszögű bevésésekkel díszített könyöklőre támaszkodó félköríves ablakot közrefogó íves attika emelkedik az eresz vonala fölé. Ez a második emeleti ablak erőteljesen kiugratott párkányára nehezedik. A zárt erkélyt gúla alakú tető fedi. Az erkélyek plasztikusan kiképzett alsó részének puhán hullámzó felülete két konzolra támaszkodik, amelyek között a földszinti kapu félköríves árkádja tárulkozik ki.
A Szaniszló utcára néző homlokzat a tengelyek elrendezésének egy másik variánsát mutatja. Itt is a főhomlokzatéhoz hasonló zárt erkélyek teszik ritmusossá a fal síkját. Ezek között három mezőre osztották a falat: a középső-, a földszinti- és az első emeleti falmező kettesével csoportosított ablakoknak ad helyet, míg a második emeleten egy nyílt erkély figyelhető meg. A szélsőjobboldali mező megegyezik a főhomlokzat szélsőbaloldali mezőjével. A földszint sarokrészén két üzlethelyiség kirakata, illetve a lakások ablakai kaptak helyet.
A belső udvarokra nyíló, kiképzésükben visszafogott keretezésű ablakok és ajtók közti kapcsolat, a falba vágott vízszintes vonalak által jön létre. Az egyenes záródású ablak- és ajtókereteket hullámos vonalakkal vagy kis körökkel, esetleg szívekkel díszítettek (a vakolatba vésett szív motívum az udvar több pontján is feltűnik).
Az épületen megjelenő díszítő motívumok a népművészet, a népi varrottasok és a virágmintás, festett ládák világát idézik. Az ornamentális elemek stukkó- vagy festett díszítések formájában jelennek meg, az Adorján-házakhoz képest visszafogottabb formában. A földszinti rész dísz nélküli. Az emeleti részeken a nagyméretű falmezőket a vakolatba vésett kontúrok választják el egymástól. Az első emeleti ablakokat a falmezők szegélyét képező levélmintás sáv fogja közre, és ugyanez keretezi három oldalról a második emeleti ablakokat is. Az első emeleti nagy ablakok hullámos keretezésűek, felső sarkaik kiemelkednek a fal síkjából, párkányaik előreugranak. Az ablakok felett közepén, a leveles gránátalma motívuma jelenik meg, míg a párkányok alatt stilizált rózsák láthatók. Az ablakkereteket egy gombos sáv fogja körül. A kettesével csoportosított második emeleti ablakoknak nincs keretezésük, a köztük lévő falmezőkben több fajta virágot (rózsa, szegfű, gránátalma) tartalmazó vázák figyelhetők meg. A zárt erkélyek ablakait gombozott sávok veszik közre, a második emeleti ablakok párkányzatán pedig szíves és leveles ornamentika érhető tetten. A földszinti ablakok vakolatba vésett kereteit apró florális elemek díszítik. A kapuzatok árkádjainak minden díszét az egymást követő félkörök jelentik, amelyek mindegyike egy-egy szív motívumot fog közre. Fölöttük szív- és tulipándíszek láthatók. A dekorációt szolgáló szívmotívumok az utcára néző homlokzatokon is megjelennek, a zárt erkélyek kiugró részein, illetve egyes ablakok felett.
A faragott fakonzolokra támaszkodó eresz alatt egy festett virágdíszekkel (rózsa és gránátalma) ellátott fríz húzódik. A saroktorony homorú párkányzatán a kígyózó vonalú frízen szív motívumok, illetve növényi díszítések (levelek, gránátalma, tulipán, rózsa) kaptak helyet. A díszítéshez vörös, zöld és kék színeket használtak, a homlokzat alapszíne pedig világoskék volt (később ezt barnára mázolták).
A belső udvarra nyíló boltozott körfolyosók a homlokzatokhoz hasonló módon megoldott díszítései virágfüzérekből, szívekből és virágos vázákból állnak. A kétszárnyú masszív fából készült kapubejárók középső részén kisebb bejárat nyílik a gyalogosok számára. A kapu kovácsoltvas díszítései stilizált pávatollakra emlékeztetnek. A kovácsoltvas lépcsőkorlátok és mellvédek hullámzó rajza tekergő szárakat és virágokat mintáznak. A lépcsőfeljárók karfáinak kezdeményeinél a kovácsoltvas korláton tarajos kakasfejes ornamentika figyelhető meg (ugyanez a motívum jelenik meg a budapesti Postatakarékpénztár épületén). Az emeleti erkélyek kovácsoltvas megoldásai visszafogottan tekergőznek, helyenként köröket mintázva.
A Stern-palota stílusában az Adorján-házakkal rokonítható, de azoknál visszafogottabb kivitelezésű. Az Adorján-házak esetéhez hasonlóan itt is az olcsó anyagok alkalmazása figyelhető meg, a népi motívumvilágból merítkező díszítő elemeket (más épületek anyaghasználatával ellentétben, ahol a pirogránitot vagy a kerámiát részesítették előnyben) stukkóból készítették. A kapuk kovácsoltvas díszeként használt stilizált pávafarkak az Adorján-házak kapuzatain is fellelhetők, de nem ennyire díszes formában.
• Hârcă, Rodica: Oradea decoraţii Art Nouveau. Oradea, 2007.
• Paşca, Mircea: Habitatul orădean la începutul secolului al XX-lea. Teză de doctorat, coordonator ştiinţific prof. univ. dr. Ioan Godea, Oradea, Universitatea din Oradea, 2008.
• Paşca, Mircea: Palatul Stern din Oradea. In: Cele Trei Crişuri. Oradea, seria a III-a, nr. 5-6 (mai-iunie) 2006, pp. 87-97.
• Paşca, Mircea: Palatul Vulturul Negru, Oradea, 2007.
• Péter I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană. Oradea, 2003.
• Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Budapest, 2002.
• Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 évés múltja és épített örörksége. Budapest, 2005.
• Péter I. Zoltán: Nagyvárad műemlék épületei. Nagyvárad, 2008.
• Várallyai Réka: Komor Marcell, Jakab Dezső. Budapest, 2006.
Képek