Utolsó frissítés: 2012-09-01
Szerző: Mihály Melinda
Kód: CJ-II-m-A-07271
Datálás: XV–XVIII. század
A város védelmi rendszerének egyik leggyakrabban ostromolt, a Torda felé vezető út ellenőrzésére hivatott pontján a Szabók tornya állt. A stratégiai jelentőséggel bíró építmény a XV. században épült, de bizonyosan 1475-ben készen állhatott, mivel első okleveles említésekor, a szabók és a posztónyírók kiváltságlevelében azt is megemlítették, hogy a városfal délkeleti szögletében épült és el van látva lőfegyverekkel.
A következő évszázadokban több ízben érte támadás a tornyot, először I. Ferdinánd király fellázadt fizetetlen zsoldosai rongálták, majd 1601-ben Székely Mózes lövette.
1627-ben villámcsapás sújtotta és a benne tárolt puskapor felrobbant. A tornyot három év alatt, Bethlen Gábor fejedelem idejében építették újjá, emiatt a tornyot Bethlen-bástyának is nevezik. Erre a helyreállításra utal a keleti homlokfalán elhelyezett emléktábla. A mai zömök, ötszögű torony valószínűleg eredetileg is ötszögű hasábon álló, a XV. században épített óvári Ötvösök tornyához hasonló, gyámköveken nyugvó védőfolyosós építmény lehetett.
A kuruc szabadságharcban szintén súlyos sérülést szenvedett az épület, a harcok végén, miután Károlyi Sándor kuruc tábornok 1707-ben feladta a várost, majd kivonulásakor felrobbantotta a tornyot és a mellette álló falak egy részét, hogy a német katonák ne használhassák. Georg Kriechbaum tábornok és erdélyi császári főparancsnok hozatta helyre, 1709-ben.
Az utolsó jelentősebb építkezés 1718-ban, a város vezetősége támaogatásával történt, erről emlékezik meg a bejárata fölötti, fogsorfrízes, magyar nyelvű táblája is.
A tornyot 1956-1957-ben restaurálták, ekkor rekonstruálták a mellette húzódó falszakasz hiányosan megmaradt pártázatát is. A felújított tornyot fegyertörténeti, majd várostörténeti múzeumnak szánták, de a félig megvalósult tervet később elvetették. Legutóbb 2007-2008-ban restaurálták, jelenleg a kolozsvári szabó céhet bemutató állandó kiállítás és egy kávézó található benne, a szakszerűen felújított belső terek különböző kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak, előadásoknak és hangversenyeknek adnak helyet.
Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, a hozzá észak felől csatlakozó, gyámkősorra támaszkodó gyilokjárós várfalszakasszal. Az ötszögű hasábon emelkedő építmény bejárata északnyugat felől nyílik, külső homlokfalait rézsűs, szegmentívesen záródó ágyúlőrések törik át. Keleti homlokzatán az 1629-es átépítést megörökítő emléktábla látható, mely két füleslapot tartalmaz. A felső tábla zömök pilaszterekre támaszkodó szemöldöke alatt az építkezés idején uralkodott Bethlen Gábor olaszkoszorúval keretelt fejedelmi címere, az alsón Kolozsvár hasonló keretelésű címere és a város elöljáróinak nevei, valamint az építkezés körülményeire utaló felirat olvasható:
reg(nante) seren(issimo) prin(cipe) D(omino) D(omino) / G(abriele) (címer) B(ethlen) / gabriel d(ei) G(ratia) sac(ri) ro(mani) IMP(erii) ET / TRAN(silvaniae) PRIN(ceps) PAR(tium) REG(n)I HVN(gariae) D(omi)N(u)S / SICVL(orum) COM(es) AC OPPVL(iae) RATIB(oriae)Q(ue) DVX / D(omi)NE DEVS / CONSERVA / NOS IN PACE. / PAVLO VEND/ RICH PRI/ MAR(io) & / IOANNE / TOLNAI RE/ GIO IVDICIBVS / RESTAVR(atum) EST TVRRIS HAEC / AN(no) D(omini) MDCXXVII FVLMINE DE / IECTA PVBL(icis) CIVITATIS EXPEN(sis) / ET PERFECTA AN(no) D(omini) MDCXXIX. (Felséges Bethlen Gábor fejedelem úr uralkodása idején / Gábor, Isten kegyelméből római szent birodalmi és / erdélyi fejedelem, Magyarország részeinek ura,/ Székelyek ispánja, Opeln és Ratibor hercege. / Úr Isten / tarts meg / minket / békében / Vendrich Pál / fő- és / Tolnai János / királybíróságában. / Ez 1627-ben mennykőütés által lerombolt / torony megújíttatott / a város költségén / s bevégeztetett 1629-ben.)
Az emléktáblát a kolozsvári kőfaragó céh legjelentősebb mestere, Diószegi István faragta Molnos János segítségével, elhelyezésénél fia, Diószegi Péter, a Sükösd-síremlék későbbi mestere működött közre.
A torony alsó szintjén kis pincehelység található, a felső szint egységes terét a legutóbbi helyreállítás alkalmával ideiglenes fémszerkezetre terhelő járószintekre osztották. Jelenleg a torony a szabó céhet bemutató állandó kiállításnak, valamint különböző rendezvényeknek, kiállításoknak, előadásoknak, hangverseneyeknek ad helyet.
Balogh Jolán: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. Erdélyi Múzeum. 1944. 293-303.
Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár 1996.
Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. II. Szerk. B. Nagy Margit. Bukarest 1982. 127-128.
Kolozsvár leírása 1734-ből. Szerk. Páter Pál. Kolozsvár 1944.
Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben. 1541-1720. Budapest-Kolozsvár 2003.
Lőwy Dániel-Demeter V. János-Asztalos Lajos: Kőbe írt Kolozsvár. Emléktáblák, feliratok, címerek. Kolozsvár 1996.
Mihály Melinda: Kolozsvár erődítményei. Erdélyi Műemlékek. 39. Kolozsvár 2005.
Miklósi Sikes Csaba: Kolozsvár bástyái és városfalai. Adatok a középkori Kolozsvár katonai jellegű építkezéseihez. Művészettörténeti Értesítő 1999/2. 269-284.
Nagyajtai Kovács István: Vándorlások Kolozsvár kőfalai körül. Nemzeti Társalkodó 1840
Képek