megoszt


Régi városháza, Kolozsvár
Közzététel:  2010-05-14
Utolsó frissítés:  2010-05-14
Szerző:  Mihály Melinda
A műemlék adatai
Cím: Kolozsvár, Fő (Unirii) tér 1. sz.
Kód: CJ-II-m-B-07470
Datálás: 1843–1846

Történeti adatok

A mai épület helyén egykor a város első ismert tanácsháza állt. Az épület minden bizonnyal készen állhatott a XVI. században, mert a város egyik 1537-re keltezett forrása már tanácsházként említi. A reneszánsz stílusú, kétszintes épület földszintjén a százférfiak, emeletén a szenátorok üléseztek. Főhomlokzatát a számos latin nyelvű szentencián és szállóigén kívül gazdagon festett figurális dísz, a Törvényt, az Igazságosságot, a Halált és a Pallosjogot ábrázoló emblematikus kompozíciók, valamint a Szász Egyetem, Báthory Gábor és I. Rákóczi György fejedelem festett címerei borították.

 

A városház a XVIII. század végén új kifestéssel gazdagodott, tanácstermében 1795 körül Veress Mátyás, a korszak egyik legtehetségesebb erdélyi festője megfestette a hét szabad királyi város címerét és a különböző jelmondatokkal kiegészített Igazság allegóriáját. A tanácsház több alkalommal is leégett, először a Veress-féle kifestést megelőzően, 1775-ben, majd az 1798-as nagy tűzvész annyira megrongálta, hogy felmerült egy új ingatlan felépítésének gondolata. Terve és költségvetése már a következő évben elkészült, viszont az Aedilis Directio, az erdélyi építési hatóság, javaslatára, telekgondok és anyagiak hiánya miatt a régi tanácsház helyreállítása mellett döntöttek. Az 1826-os földrengés következtében azonban a régi épület olyan állapotba került, hogy már a tanácsüléseket sem lehetett benne megtartani. Ugyanazon évben Winkler Görgy, a városban gyakran foglalkoztatott építőmester tervet és költségvetést is készített az új tanácsház felépítésére.

 

A pénzhiány miatt kialakult hosszas huzavona után végül csak 1840-ben kezdték el a munkálatokat, az építkezés céljából lebontandó középkori városfalak és bástyák kőanyagát is a költségvetésbe számítva. Winkler eredeti tervének módosításához a Münchenben tanult Böhm Jánost és a bécsi, olaszországi, majd német földön tanulmányokat végzett Kagerbauer Antalt kérték fel, majd utóbb úgy döntöttek, hogy a Kagerbauer Antal által készített terv alapján építtetik meg az új tanácsházat, aki végül 24.324 ezüstforintért elvállalta a munkát. Kagerbauer rusztikázott, félköríves nyílásokkal megnyitott főhomlokzat és a hármas kapunyílással ellátott terve az európai romantika jellegzetes megnyilvánulásának számító müncheni Rundbogenstil típusú épületek egyik igen korai erdélyi példája, mely lényegében a firenzei korareneszánsz paloták alaprajzi és épületplasztikai megoldásait veszi át. Az új városházát 1845-ben avatták fel, építőmesterét kiváló érdemeinek elismeréseként ünnepélyesen és díjmentesen a városi polgárok sorába iktatták.


A műemlék leírása

Kolozsvár Főterének délkeleti sarkát uralja az elegáns, héttengelyes homlokzatú városháza épülete. Az U alaprajzú épület a Király (Brătianu) utcáig kinyúló telek északi oldalán fekszik, melynek nyugati szélén csaknem a hátsó utcáig érnek az épület utólagosan hozzátoldott helyiségei. Az épület rusztikázott felületű főhomlokzatát félkörívesen záródó nyílások törik át, középtengelyében a földszinten háromnyílású bejárat, az emeleten széles, kovácsoltvas mellvédű erkély látható, melyet voluta alakú, masszív kőkonzolok támasztanak alá. A homlokzat főpárkánya fölötti attikát a város tölgyfalevéllel koszorúzott, háromtornyos címere koronázza.

 

Az épület csehsüveg boltozattal fedett, három hosszanti téregységből álló kapualját dór oszlopokkal váltakozó pillérek tartják, melyekre triglifes-metopés díszítésű párkányok támaszkodnak. Az épületbelső reprezentatív tereit a barokkos, kőurnákkal tagolt, szalagfonatos mellvéddel díszített főlépcső, a félköríves vakárkádokkal díszített központi előtér és a nagyterem képezik. Az előtér és az egykor amfiteátrumszerűen kiképzett nagyterem falain aranyozott babérkoszorúk domborművei utalnak az épület közcélt szolgáló funkciójára. A lépcsőforduló északi falát az 1840-es években lebontott középkori városfalakból származó, Báthory Kristóf vajda (1581) és I. Rákóczi György fejedelem (1641) korabeli építési emléktáblái díszítették, melyeket az 1980-as években a kolozsvári Történeti Múzeum kőtárába szállítottak.


Válogatott irodalom
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. Darmstadt 1864. III. 7.
Jakab Elek: Kolozsvár története. III. Budapest 1888. 566-567, 925-939.
Balogh Jolán: Kolozsvár műemlékei. Budapest 1935. 10.
Bíró József: Erdély művészete. Budapest 1941. 150.
Kovács Gyula: Kolozsvár városháza. Kolozsvári Szemle. 1943. 3. sz.
Pataki Jenő: A régi tanácsház és főbírók. Kolozsvári Szemle. 1943. 4. sz.
Debreczeni László: Az 1953. évi kolozsvári műemlék-összeírás építéstörténeti eredményei. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Bodor András et alii. Bukarest-Kolozsvár. 1957. 242.
B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest 1977. 77-78, 153-155.

címkék

városháza,

Képek