Utolsó frissítés: 2010-05-10
Szerző: Sarkadi Nagy Emese
Kód: TM-II-m-A-06169
Datálás: 1745–1755
A szecessziós és eklektikus épületek által határolt, egykori Kossuth téren áll a téglalap alaprajzú, karcsú, a homlokzat elé állított toronnyal ellátott, nyeregtetős épület, amelyhez kelet felől poligonális szentély csatlakozik. A főhomlokzat előtt álló, négyzetes alaprajzú tornyot párkányok osztják három szintre. Alsó szintjének három oldalát egy-egy félkörös záródású árkád nyitja meg, a nyugati oldalon, az árkád fölött, szintén félkörös záródású vakablak látszik, amelyet Szent Györgyöt ábrázoló freskó díszít. A torony középső szintjének oldalait egy-egy zsalugáterrel zárt körablak töri át, a fölső szintnek pedig mind a négy oldalán félkörös záródású ablak nyílik, fölöttük óra. A szintnek minden sarkát egy-egy pilaszter díszíti. A tornyot óraíves párkány zárja le, e fölött emelkedik a magas, barokk jellegű, sarkain volutákkal díszít, oldalain ablakokkal áttört sisak. A torony két oldalán a nyugati homlokzaton egy-egy egyszerű, téglalap alakú tükörrel díszített, keskeny falszakasz húzódik, ezek fölött, a torony második szintjével egyvonalban egy-egy háromszögű timpanonnal lezárt kis pengefal emelkedik, amelyek felületét falképekkel borított, félkörös vakablak díszíti. Az északi oldalon az Angyali Üdvözlet, a déli oldalon Krisztus Keresztelése látható. A toronyaljat csehsüveg-boltozat fedi, innen nyílik az épület vaskapuval zárt, egyszerűen profilozott, kőkeretes főbejárata.
Az északi és a déli homlokzat szimmetrikus kialakításúak; lizénapárok és ezekhez alul-fölül csatlakozó vakolatsávok tagolják öt egyenlő szakaszra mindkét homlokzatot, illetve keretezik a szakaszokat. A szakaszok mindegyikében egy-egy szegmensíves záródású ablak nyílik, amelyek közül (nyugat felől) az első vakablak. Az ötödik szakasz, kereszthajóra emlékeztetve enyhén kiugrik mindkét oldalon. A harmadik szakaszban szintén mindkét oldalon egyenes záródású bejárat nyílik, copf-elemekkel díszített vaskapuval. A szentély a hajóval megegyező szélességű, a nyolcszög öt oldalával záródik. Két, rézsűs oldalán egy-egy keskeny, szegmensíves záródású ablak nyílik, keleti falán pedig egy, a hajóablakokhoz hasonló ablak látható.
A templom belső terét dongaboltozat fedi, amelybe az ablakok fölött fiókok ékelődnek. Nyugati végén három árkádon nyugvó karzat áll, amelynek bejárata a torony emeletéről nyílik. A kereszthajószerűen kiugró szakasz vonalában áll a barokk ikonosztáz. Alsó szintjét négy oszlop tagolja, a bejáratok mellett Szent Miklós, Mária, Krisztus és Keresztelő Szent János alakja látható. A párkány fölött kialakított különböző méretű és formájú medallionok a megszokott kánon szerint Mária és Krisztus életének jeleneteit, valamint különböző prófétákat ábrázolnak, középen Mária Koronázásának jelenete látható. Az ikonosztáz fölött kialakított diadalív közepén Mária, két oldalán Mózes és Áron, mellettük pedig tíz további próféta jelenik meg. A berendezés többi része huszadik századi. Szintén valamely huszadik század eleji helyreállítás alkalmával készülhetett a dongaboltozat kifestése.
A templomépület jellege egészében sokkal inkább 19. századi vonásokat mutat, arányaiban, díszítésében, egész kialakításában alapvetően különbözik Temesvár jellegzetes 18. századi, barokk épületeitől. Elhelyezése a szerb közösség jelentőségére utal, hiszen tulajdonképpen a gyárváros egykori főterén található, a piactéren, - lényegesen fogalmasabb helyen tehát, mint a néhány utcával távolabb felépült egykori római katolikus templom.
Képek