A háromszintes, L alaprajzú épület fő szárnya az utca vonalában húzódik, nyugati szárnya pedig a szomszéd telekhatárt követi.  A műemlék legértékesebb része monumentális megjelenésű klasszicista főhomlokzata, amelyen a két felső szint nagyoszloprendes tagolása a lábazatként felfogott, vakárkádos földszinten nyugszik. Ez utóbbi felületének kiképzése is eltér a homlokzat többi részétől: a földszint sávozott felületű, míg a felső szintek felülete sima. A homlokzat középtengelyét a félköríves záródású, kőkeretes kapu, valamint az első és második emelet közé elhelyezett, nagyméretű emléktábla hangsúlyozza, ennek két oldalán pedig hat-hat megegyező kialakítású tengely húzódik. A szélső nyugati tengely képez egyedül [...]