Majlát Sára (Kibéd, Maros megye. 1898. január 14.-1988. február 4., Kibéd) édesapja Szabó Nagy Gergely volt, Seprődi János népdalgyűjtő egyik adatközlője. Édesanyját Ötvös Jusztinának hívták. A családban nyolc gyermek született, ebből négyen meghaltak kicsi korukban. Az édesapa klánétázott (klarinéton játszott), „a táncokot, a bálokot is ő muzsikálta." Sem a két szülő, sem Sári néni nem járt iskolába, kultúrájuk alapját a néphagyomány, az élő népművészet alkotta.
Majlát Sára kilenc éves korában állt be „a kenyérkeresők közé", testvéreivel a község egyik pipecsordáját őrizte. Télen a kereskedőnél szolgált „ennivalóért." 1912 őszén, tizenegy évesen, Nyitra megyébe került, ahol répát ástak gróf Károlyi Lajosnak. 1914 augusztusától 1919-ig Budapesten szolgált. Hazakerülése után házasságot kötött Majlát József kovácsmesterrel, házat építettek, és újból elvállalták a pipeőrzést. Erről így vallott: „leányka korom óta huszonnégy évet tettem a községnek a pipepásztorkodással." A családban nyolc gyermek született, öt fiú és három leány.
1947-ben a Segesvár melletti Szászmagyarósra költöztek. Itt halt meg a férje, ettől kezdve Sári néni közelebbi rokonsága körében „húzta meg magát." Temesvár és Lupény a két fontos állomáshelye. 1967-ben került ismét Kibédre, itt házi munkával és lábtörlőkötéssel foglalkozott. Felváltva az unokákra felvigyázott. Halálakor kilencven éves volt.
Népdalrepertoárjának Ráduly János szentelt monográfiát, a könyv 1979-ben jelent meg a bukaresti Kriterion Könyvkiadónál. Címe: Elindultam hosszú útra. A kibédi Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái. A dallamokat hangszalagról lejegyezte Kusztosné Szabó Piroska.
A repertoár 45 balladatípust tartalmaz, hatvan változatban. Majlát Józsefné Ötvös Sára „egyike a legtöbb népballadát ismerő" adatközlőinknek. Repertoárja így oszlik meg: régi stílusú balladák: 19 (19 változat), új stílusú balladák: 26 (31 változat). Látható, az énekes a régi stílus elég jelentős megőrzője volt. Olyan nagyballadákat ismert, mint például: Barcsai, Kőműves Kelemen, Molnár Anna, A híres betyár, Fehér László stb.
Hogyan viszonylik Sári néni készlete (45 típus) az egész falu balladakészletéhez (66 típus)?
Majlát Józsefné Ötvös Sára a falu készletének 68,1 %-át ismerte. Teljes daltudása 450 énekből állt, ezen belül a balladás aránya 18,0%. A kötet mindössze 23 dallamot tartalmaz, a műzenei eredetű dallamok száma 13 (kezdősoruk megadva szolmizációs jelöléssel). Öt dallam teljesen romlott állapotban volt.
A balladakészlet forrásairól: az adatközlő a 45 balladatípusból 29-et már gyermekkorában megtanult. „A balladatanulás szempontjából tehát döntő jelentősége volt a gyermekkornak." A legfőbb balladaéneklési alkalom a fonó volt, néhány epikus éneket aratáskor, kapáláskor, kukoricahántáskor, málnaszedéskor sajátított el. Fontos éneklési alkalom volt a cigányvirrasztó. A kötet tartalmazza énekesünk 33 versszakos dalfüzérét, amely tíz keservesből és két balladából áll. Itt a balladák aránya 16,6%. A kibédi cigányvirrasztóban való rituális (szertartásos) balladaéneklést 1962-ben fedte föl Ráduly János, az 1966-ban megvédett Kibéd népballada-költészete című államvizsgai dolgozatába írt róla először.
Az énekes által ismert balladatípusokból csak 46,6% tartozik az aktív készlethez, a passzív készletként megőrzött anyag 53,3%. Elgondolkoztató számarány, jelzi a balladakincs fokozatos elsorvadását a társadalmi életben.
Miként énekelt Sári néni? „Balladák esetében először mindig a megfelelő dallamot kereste [...] Pár perc múlva énekelni kezdett. Ilyenkor mereven ült, leginkább előrenézett, csak ritkán pillantott a gyűjtőre. Bizonyos fokú ünnepélyesség tükröződött az arcán [...] Merevségéből addig föl nem oldódott, amíg az éneket végig nem énekelte [...] észrevehető öröm volt ilyenkor a hangjában."
Az újraéneklések során a gyűjtő tanulmányozhatta a változatképződés lehetőségeit, valamint a balladák prózává töredezésének okait. Kitért arra, hogy Ötvös Sára balladái „a székely népnyelv jegyeit hordozza magán." Taglalta a balladák tartalmi-formai jegyeit is.
Majlát Sára más műfajú népköltészeti alkotásokat is ismert. 124 meséje, mondája, tréfás elbeszélése 18 kibédi gyűjteményben látott napvilágot, persze, mások anyagával együtt. Van még közöletlen anyag. A kibédi találós kérdés monográfia (Hold elejti, Nap felkapja, 1990) 172 találós „meséjét" tartalmazza. Egy szerelmi dala és tíz keservese is megjelent, valamint három népi imája. És - bár késetten - megjelent a pipepásztorkodásról szóló „beszámolója" is, interjú formában (Erdélyi Toll II. (2010) 2. 163-170.).
A gyűjtő több ezer órát dolgozott együtt Majlát Józsefné Ötvös Sárával, hogy megörökítse tartalmi-nyelvi szépségekben bővelkedő szellemi tudását.
Ráduly János Majlát Józsefné Ötvös Sára közléseit tartalmazó kötetei
Kibédi népballadák. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.
A vízitündér leánya. Kis-Küküllő menti népmesék. Dacia, Kolozsvár-Napoca,1978.
Elindultam hosszú útra. A kibédi Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
Tündérszép Mosolygó Ilona. Kibédi népmesék. Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
Az álomfejtő fiú. Kis-Küküllő menti népmesék. Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1985.
Villám Palkó. Kis-Küküllő menti népmesék. Ion Creanga Könyvkiadó, Bucuresti, 1989.
Hold elejti, Nap felkapja. Kibédi találós kérdések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1990.
Táltos Marika. Mesék. Firtos Művelodesi Egylet, Korond, 1993.
Szép Magdolna. (Népmesék). Tinivár, Kolozsvár, 1994.
Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok, közlések. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997.
Gyöngyvirág királyfi. Népmesék. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000.
Az igazat éneklő madár. Népmesék. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001.
Fekete szőnyeg a sátor. Néprajzi tanulmányok, közlések. Impress, Marosvásárhely, 2003.
Az igazságos hazugság. Tréfás és állatmesék, mondák. Kreatív, Marosvásárhely, 2004.
A hencegő vőlegény. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Mentor, Marosvásárhely, 2005.
A fák királyválasztása. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Hoppá!, Marosvásárhely, 2006.
Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? Székely népi tréfák, mondák, anekdoták. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2006.
Hová, hová, Laji bátyám? Kis-Küküllő menti székely népmesék, mondák, tréfás kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2006.
Bodor Péter meseautója. Népmesék, mondák, tréfák. Hoppá!, Marosvásárhely, 2006.
Alagút a Küküllőig. Székely népmondák a Kis-Küküllő mentéről II. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008.
Milyen nagy esze van a székelynek. Népi tréfák, anekdoták. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008.
Hozzád fohászkodom imában. Kibédi ráolvasások, népi imák, legendaballadák, kántálóénekek. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009.
Válogatott irodalom
