épít?áldozat
A tematikus szĂłcikk leĂrása
Európa-szerte szórványos tárgyi leletek, 20. századi feljegyzések és az él? szájhagyomány bizonyítéka szerint a középkortól ismert gyakorlat az épít?áldozat. Két alapvet? formája a tényleges és a szimbolikus él?áldozat, valamint más anyagok és tárgyak falba való beépítése. Az áldozatra általában az építés kezdetén és az épület felavatásakor kerül sor.
Az él?áldozat történhetett akár ember, akár állat (leggyakrabban kakas, tyúk, macska, ló) testrészeinek (csont, haj; koponya, vér, toll, tojás) felhasználásával. Csíkban és Moldvában egy személy árnyékát szalmaszállal, kákával megmérték, s ezt az építend? ház alapjába építették. Tordán egy, hozzávet?legesen a 17-18. században épült ház lebontásakor a falából kakas maradványai és tojásdarabok bukkantak el?. Egy másik, a 18. században épült ház falából csirkecsontot tartalmazó fazakat bontottak ki. A tordai és környékbeli k?m?vesek a 20. században majorság vérét csepegtették a ház alapjába. A magyarlétai templom szentelésekor a 20. század els? felében a toronyból egy kakast dobtak alá a mélybe. Kedvez? jelnek tartották, hogy nem döglött meg.
Az épít?áldozat egy másik formája szerint szentelmények és egyéb tárgyak (növényi magvak, pénz és oklevelek) kerültek az épület alapjába és falába. Egy kolozsvári piarista épületbe kenyeret és bort falaztak be, amit százévenként frissítettek.
Az épít?áldozat szimbolikus formájára került sor az épületbe való beköltözéskor. Az els? éjszakára állatot (kutya, macska, tyúk) zártak a házba, vagy el?ször beteg, id?s személy töltött benne egy éjszakát.
A 17. századtól kezdve napjainkig Erdély-szerte ismert gyakorlat az emlékiratoknak az épül? és a felújított templom fundamentumába és toronygömbjébe, középületek alapjába és falába való elhelyezése. Az emlékiratok a település és az építkezés történetét, valamint a lakosság, a gyülekezet névsorát, különösen az épít?mesterek nevét tartalmazzák. Székelymuzsna református temploma 1834-1837 között készült el. Ekkor a toronysisak árbócfájába vésték az építés évét, az utókorhoz szóló buzdító szavakat, valamint a toronygombra adakozók teljes névsorát. Mákófalván az 1960-as években a parókia építésekor a munkálatokat végz? mesterek az épület alapjába írást építettek be, a lelkész tudta nélkül. Az 1980-as évek közepén Gerendkeresztúron felújították a helybeli református papilakot. A bejáratttól jobbra üvegbe zárt emlékiratot helyeztek el. Köpeczi Nagy Dániel 1779-ben újraépítette 200 éves tordai házát. A falba a konyha ajtaja fölé, kancsóba emlékiratot épített be, amelyben hírt adott Torda 1709- és 1778-beli t?z általi pusztulásáról, 200 éves háza történetér?l, családfájáról, családi állapotáról, az emlékirat készültének koráról, Istent?l áldást és gyarapodást kért utódaira.
Az épít?áldozat különböz? funkciókkal rendelkezett. Els?dlegesen az épület és a benne lakók szerencséjét, a lakók egészségét biztosította. Rontásformaként a háziak tudta nélkül a küszöb alá rejtett, állati csontokat és vért tartalmazó csinálmány betegséget, szerencsétlenséget váltott ki. Másodlagosan az épület falában elhelyezett oklevél és pénz az építkez? lokális közösség tagjainak, az épít?mesterek nevét, valamint az építkezés idejét és körülményeit örökítette meg az utókor számára. A szentelmények használata a lakásavatási szertartás ünnepélyességére is utal.
Az épít?áldozat adatait Bartha Elek, a toronygombiratok szerkesztésének és elhelyezésének adatait Keszeg Vilmos foglalta össze.
Az él? emberáldozat népköltészetben való megjelenítése a K?m?ves Kelemenné balladája.
Válogatott irodalom
BARTHA Elek: Házkultusz. A ház a magyar folklórban. (Studia Folcloristica et Ethnografica, 14.) KLTE Néprajzi Tanszéke, Debrecen, 1984.
BECK Zoltán: Épít?áldozat. Tanulmányok. (Új Auróra Füzetek) Békéscsaba, 1981.
ERNYEI József: Épít?áldozat emléke a XVIII. századból. Ethnographia XXXIX. (1927) 52.
KESZEG Vilmos: Hir adás a' Kés? Maradékhoz. 17-20. századi erdélyi toronygombiratok. Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006.
PÓCS Éva: épít?áldozat. In: Magyar Néprajzi Lexikon 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 697-698.
TÉGLÁS István: Épít?-áldozat emléke Tordán. Néprajzi Értesít? XI. (1910) 1-2. 60-61.
TÉGLÁS István: Épít? áldozat Tordán. Néprajzi Értesít? XIV. (1913) 1-2. 99-101.