Tanár, iskolaigazgató, régész. Téglás Gábor édesapja, id. TéglásGábor a kiskunsági Fülöpszálláson született 1818-ban, innen került Brassóba, ahol a műlakatosságot tanulta ki. Itt nősült meg 1844-ben, felesége szárhegyi Csergeő (Szabó) Anna, aki 1825-ben született (Csergeő József és Pál Magdolna leánya). A családi hagyomány szerint id. Téglás Gábor a Szabadságharc alatt Gábor Áron ágyúöntő műhelyében dolgozott Székelyudvarhelyen. A Szabadságharc leverése utáni menekülés alkalmával kerültek Sepsiszentgyörgyre, ahol a város id. Téglás Gábornét német és román nyelvű tudása miatt tolmácsként alkalmazta és ahol végleg letelepedtek. Id. Téglás Gábor szaktudását bizonyítja az a tény is, hogy 1853-ban a [...]