A kaláka (románul: clacă) olyan társas munkavégzési forma, amelynek keretében egy adott közösség (vagy ezen belül rokoni, területi vagy baráti alapon szerveződő csoportok) tagjai a csoport egy tagjának adott helyszínen, egyszerre, közösen munkát végeznek. A szakirodalom néha ide sorolja azt az esetet is, amikor a csoport tagjai az általuk alkotott közösségnek, intézménynek (egyházközség, gazdatársaság) végeznek valamilyen munkát, de ebben az esetben a kaláka néhány elve (például: visszasegítés) nem alkalmazható, így azt mondhatni, hogy ezek ugyan társas munkavégzési formák, de különböznek a fentebbi módon értelmezett kalákáktól. A kalákában résztvevők mintegy meghitelezik a kaláka szervezőjét, akinek aztán kötelessége az őt megsegítőknek a maga során [...]