Zsehránszky István, barátai és a szakmabeliek körében Zseka (Kolozsvár, 1944. ápr. 3. – Bukarest, 2021. ápr. 12.) – újságíró, lapszerkesztő, kritikus, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Megyei Tükör alapító szerkesztője. Római katolikus vallású. Nagyapja pénzügyi ügynök volt az Osztrák–Magyar monarchia nagyvárosaiban, de Bukarestben is dolgozott az Adria Bankban. A „kicsi magyar világ” kezdetén hazament Kolozsvárra, és kocsmát nyitott az akkori Kossuth Lajos utcában. Apja, Zsehránszky Ferenc kereskedő volt, egy textilüzlet résztulajdonosa a Főtéren, a Szent Mihály templom bejáratával szemben, majd szabó. Anyja, Zsehránszky Margit tisztviselőnő. Első felesége Nagy Katalin, fordító. Második felesége NN. Erzsébet, tisztviselőnő. Első házasságából született gyermekei: Zsófia, tanárnő, Péter informatikus.
Iskoláit Kolozsvár főterén, a katolikus plébánia udvarán levő iskolában kezdte, a Farkas utcában, az egykori Református Kollégiumban folytatta, ahonnan a 3. számú Líceumba került. 1961-ben érettségizett. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalomszakára felvételizett. Szerette a színházat, egyetemi évei alatt rendszeresen statisztált Kolozsvár mind magyar, mind román színházaiban és operáiban. Államvizsga dolgozatául is színházi témát választott. 1966–68 között Illyefalván magyar nyelv- és irodalom szakos tanár. Ez idő alatt tett eleget nyolc hónapos katonai kötelezettségének. Leszerelése után röviddel, a megyésítéskor bevitték az induló Megyei Tükör szerkesztőségébe, Sepsiszentgyörgyre. Olvasószerkesztőnek vették fel, fő feladata minden második lapszám kivitelezése, megtervezése, az anyagok lapban való elhelyezése, a nyomdai munka és a korrektúra felügyelete, levezetése volt. Elsősorban színházkritikákat írt. A hírhedt megyei propaganda titkár, Stanca elvtárs véleménye szerint nem volt eléggé felkészült politikailag, „meghúzta” a hivatalos anyagokat, ezért továbbképzésre küldte Bukarestbe, a Ștefan Gheorghiu Pártakadémia egyéves újságíró tanfolyamára.
Bukarestben rendszeresen bejárt az Ifjúmunkáshoz, melynek munkatársa lett. Az újságírói kurzus befejeztével kérte felvételét a lap szerkesztőségébe, ahol a külpolitikai rovatot bízták rá. Kilenc évig, 1972-től 1981-ig volt rovatvezető. Az Ifjúmunkástól Sütő András lapjához, az Új Élet bukaresti fiókszerkesztőségbe került, melynek 1984-ben a vezetője lett.Az Új Élet megszűnése után 1990-től az azt felváltó Erdélyi Figyelő újságírója, szerkesztőségi titkára 1991 októberéig, majd 1992–94 januárja között főszerkesztője Marosvásárhelyen, ugyanakkor a Custos Könyvkiadó szerkesztője. 1994-ben visszatér Bukarestbe, és a Romániai Magyar Szó szerkesztője, parlamenti tudósítója lesz. 1995-től a Bukaresti Rádió magyar adásában Művelődési Figyelő címmel állandó heti, 2006 őszétől Rádiószínház címen színházi rovata volt. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, szenátor, 1999–2000 között kisebbségügyi miniszter meghívására 1999-től 2008-ig a Román Kormány Kisebbségvédelmi Hivatalának, majd az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (EKH) igazgatója, később főtanácsosa. Kezdeményezésével és az EKH anyagi támogatásával indult újra 2001-ben a kétévente megrendezésre kerülő Kisebbségi Színházi Kollokvium, amelynek házigazdája a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hasonlóképpen jött létre az Interetnikai Színházi Fesztiválok (IFeszt) sorozata, amelyeken minden állami támogatással működő romániai kisebbségi színház részt vesz. A Romániai Magyar Szó megszűnése után, 2005 őszétől az Új Magyar Szó munkatársa, a Kisebbségben című havi melléklet szerkesztője. A napilap 2012-es megszűnése után még évekig a Maszol.ro Kisebbségben című rovatát gondozta.
A romániai magyar sajtóban 1964-től közölt írásokat. Újságírói munkássága sokrétű, csaknem minden műfajt művelt. A hazai újságokban folyamatosan közölt krónikát, összegző értékelést, politikai kommentárt, elemző írást, azonban publicisztikájának jelentős részét a színibírálatok, beszámolók, interjúk és ankétok tették ki, amelyekben az előadáselemzéseken, beszámolókon túlmenően rendszeresen és hozzáértően foglalkozott a romániai magyar színházak helyzetével, igényeivel, problémáival. Cikkei, írásai az Előre, Megyei Tükör, Ifjúmunkás, Igazság, Új Élet, Utunk, Erdélyi Figyelő, Romániai Magyar Szó, Új Magyar Szó stb. hasábjain jelentek meg.
Éveken át részt vett a magyar nyelvű tankönyvek szerkesztésében.
Munkásságáért 2020. november 6-án Bercsényi Miklós-díjjal jutalmazták.
Fontosabb művei
Marad(j)unk ebben. Válogatás a Bukaresti Rádióban elhangzott jegyzetekből. Holnap Kiadó, Nagyvárad, 2021.
Közreműködésével kiadott kötetek
ZSEHRÁNSZKY István (szerk.): Üdvöz légy, te boldog Várad! Versek Szent László királyról. Marosvásárhely, 1992.
NAGY Pál – ZSEHRÁNSZKY István (szerk.): Erős várunk 1557–1993. Marosvásárhely, 1993.
Műfordításai
COCEA, Dina: Ana-Lia. (Készült a marosvásárhelyi ifjúsági színház és bábszínház magyar tagozata számára.)
BUNGAR, Lia: A hóember. (Készült a marosvásárhelyi ifjúsági színház és bábszínház magyar tagozata számára.)
NELEGA, Alina: Zurinka. (Készült a marosvásárhelyi ifjúsági színház és bábszínház magyar tagozata számára.)
Felhasznált irodalom
Háromszék, 2021. ápr. 14., 9220. sz.
KUSZÁLIK Péter: A romániai magyar sajtó 1989 után. Budapest–Kolozsvár, 2001, 102, 227. Online elérhető: https://kuszalik2.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Zsehránszky István szócikk. In STANIK István (főszerk.): Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. [Nagyvárad, 2000], 719.
Zsehránszky István szócikk. In STANIK István (főszerk.): 2010 Erdélyi magyar ki kicsoda. [Nagyvárad, 2010], 736.;
Internetes források
BENCZE Mihály: Zsehránszky István és Bukarest. Erdély.ma, 2020. máj. 24. https://www.erdely.ma/zsehranszky-istvan-es-bukarest. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
BENCZE Mihály: A 2020-as év Bercsényi Miklós-díjasai. Erdély.ma, 2020. dec. 3. https://www.erdely.ma/a-2020-as-ev-bercsenyi-miklos-dijasai. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
BONCINA-SZÉKELY Szidónia: Beszélgetés Zsehránszky Istvánnal: Egy élet a színház vonzáskörében. Hargita Népe, 2019. okt. 23. https://hargitanepe.ro/beszelgetes-zsehranszky-istvannal-egy-elet-a-szinhaz-vonzaskoreben/. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Zsehránszky István szócikk. Kriterion.ro, https://kriterion.ro/glossary/zsehranszky-istvan/. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Zsehránszky István szócikk. Romániai Magyar Sajtólexikon, https://sajtolexikon.ro/ zsehranszky-istvan/. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Zsehránszky István szócikk. Wikipedia.org, https://hu.wikipedia.org/wiki/ Zsehr%C3%A1nszky_Istv%C3%A1n. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Audiovizuális dokumentumok
Elhunyt Zsehránszky István. figura.ro, 2021. ápr. 14. https://figura.ro/blog/ hu/316. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Elhunyt Zsehránszky István újságíró, lapszerkesztő. Maszol.ro, 2021. ápr. 12. https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Zsehranszky-Istvan-ujsagiro-lapszerkeszto. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
FORRÓ László – HERMANN Endre: Zsehránszky István, újságíró, lapszerkesztő. Bukaresti magyarotéka, 2021. ápr. 7. https://www.youtube.com/watch?v=ZCdWeQa5tos. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
In memoriam Zsehránszky István. RTV Magyaradás, 2021. ápr. 13. https://www.youtube.com/watch?v=HFMCCaz94QA. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
Zsehránszky Istvánra emlékezünk. Szigligeti Színház, Hírarchívum, 2021. ápr. 13. http://www.szigligeti.ro/hirek/szigligetitarsulat/930. (Letöltve: 2022. dec. 28.)
