MEGOSZT  

Tompa Ernő (Kisbacon, 1930. dec. 5. – Sepsiszentgyörgy, 2011. júl. 23.)

Közzététel: 2022-12-30
Szerző: LŐRINCZI Dénes
Kategória: Sajtó



Tompa Ernő (Kisbacon, 1930. dec. 5. – Sepsiszentgyörgy, 2011. júl. 23.) – agrármérnök, humoreszk- és újságíró. Írói álnevei: Fülöp Zoltán, Mező AndrásApja, kisborosnyói Tompa Zsigmond (1889–1974) 18 gyermekes kézdimartonfalvi családból származott, 43 évig volt Kisbacon közmegbecsült lelkésze. Anyja, Fülöp Rozália (1888–1973) szintén kézdimartonfalvi népes család sarja, hét fiúgyermeket indított el az élet útján. A legnagyobb, Kálmán (1916–1992) Nagyenyeden tanítóképzőt végzett, haláláig a vízaknai „szórványbeli magyarság istápolója”. Zsigmond (1917–2008) néhány évig a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó kollégium diákja volt, de nem tudott „ingyenességet biztosítani” magának, az anyagiak hiánya miatt ott kellett hagynia a kollégiumot, „a községi adminisztrációban dolgozott sokfelé Udvarhely megyében”, mint gyergyószentmiklósi postafőnök ment nyugdíjba. Béla (1918–1987) Oravicára került, kitanulta a bőrkesztyű készítés mesterségét, mint főszabász Marosvásárhelyen dolgozott. László (1921–1973) a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, haláláig Középajta református lelkésze. Károly (1923–2002) ugyancsak a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium diákja volt, Sopronban erdőmérnöki egyetemet végzett, később az egyetem professzora lett. Tivadar (1925–2006) kereskedelmi pályára lépett, mint a sepsiszentgyörgyi Sugás áruház egyik igazgatója vonult nyugdíjba. Első felesége Nagy Magdolna, a második Györgyjakab Rozália. Gyermekeik: Magdolna közgazdász és Ernő számítógépkezelő, tördelő-szerkesztő.

 

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait a Református Székely Mikó Kollégiumban és annak utódiskolájában végezte, 1950-ben érettségizett. Osztálytárs volt többek között Moises Frigyessel, a későbbi sporttörténésszel, Féder Zoltánnal, aki szintén agrármérnök lett, s már mint Izraelbe emigrált nyugdíjas írta meg a Háromszéki zsidóság történetét.

 

Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán végezte, 1954-ben agrármérnöki diplomát szerzett. 1955. január 15-től a Sepsi rajoni mezőgazdasági ügyosztályhoz helyezték ki, a komollói Kollektív Gazdaság agrármérnöke, ugyanez év közepétől Illyefalván körzeti mérnök. Ezt követően néhány évig Marosvásárhelyen a mezőgazdasági termelés szakosításával, vagyis övezetesítéssel foglalkozott. 1958-tól rövid ideig Maksán, majd Kálnokon agrármérnök, a kálnoki és kőröspataki kollektívek egyesítése után a sepsikőröspataki Kollektív Gazdaság főmérnöke. 1971–1974 között az árkosi Agronómusház szakmai tanfolyamainak szervezője és program készítője. 1968-tól a Megyei Tükör, majd nyugdíjazásáig a Háromszék napilap munkatársa. Folytonosan a terepet járva, 1992–2000 között a Háromszék mezőgazdászati rovatának, a Gazdakörnek szerkesztője, rovatvezetője.

 

Első szakcikke 1956-ban a bukaresti Előrében, első riportja 1962-ben a kolozsvári Utunkban, humoreszkjei 1956-tól a Bukarestben megjelenő Falvak Dolgozó Népében, 1969-től főképp a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükörben jelentek meg. Mezőgazdasági, közéleti cikkeit, riportjait, vidám tárcáit az UtunkBrassói LapokElőreMegyei TükörIfjúmunkásIgaz SzóJóbarátA HétFórumÚj ÉletHáromszékRomániai Magyar SzóErdélyi Gazda, a Bécsi Napló és a New York-i Transsylvania hasábjain adta közre. Riportokat közölt a marosvásárhelyi és a bukaresti rádióban. Egyórás videofilm készült vele Orbán Balázs nyomdokain címmel. Több videofilm szövegírója, ezek a sepsiszentgyörgyi HTV (1994, 1995, 1996), a bukaresti RTV és a Duna TV számára készültek: Az első traktor; Keresztek; Templom és iskola.

 

Az 1990-es években külső munkatársa a Cimbora gyermeklapnak, főmunkatársa 1995–1996 között a Piac (és) & Pénzgazdasági heti magazinnak, 1996-tól 2000-ig szerkesztőbizottsági tagja a Csernátoni Füzeteknek, a Gazdák Könyvesorozatnak. Szerkesztésében jelent meg az 1992-es Moldvai csángómagyar kalendárium az 1992-es esztendőre és az 1997-es Gazdanaptár.

 

1992–2000 között tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tanácsadó testületének, emellett a Székely Faluért Alapítvány alapító-, a Hármas Alapítvány kuratóriumi, valamint a Közép-Kelet Európai Faluturizmusért Egyesület tagja volt.

 

 

Fontosabb művei

Kovászna megye. Társszerzőkkel, Sepsiszentgyörgy, 1969.

Állattartástól állattenyésztésigFÉDER Zoltánnal és PAKUTS Sándorral, Árkos, 1971.

Kovászna megye gyógynövényei. Társszerzőkkel, Árkos, 1973.

HajónaplóH-Press kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000.

 

Közreműködésével kiadott kötetek

TOMPA Ernő (szerk): A tej. Árkos, 1971.

TOMPA Ernő (szerk): Egészséges állattenyésztés. Sepsiszentgyörgy, 1995. 

TOMPA Ernő (szerk): Fólia és üveg alatti zöldségtermesztés. Sepsiszentgyörgy, 1996. 

 

 

Felhasznált irodalom

A háromszéki ki kicsoda könyv terv kérdőíve 2002-ből. Kézirat.

FÉDER Zoltán: Megkésett gondolatok Tompa Ernőhöz. Háromszék, 2011. júl. 29., 6350. sz. 

KELEMEN József (szerk.): A Székely Mikó Kollégium emlékkönyve 1859–1994. Sepsiszentgyörgy, 1994, 212.

KISGYÖRGY Zoltán: A fedélzet üres maradt. Tompa Ernő emlékére. Háromszék, 2011. júl. 23., 6345. sz.

KUSZÁLIK Péter: A romániai magyar sajtó 1989 után. Budapest–Kolozsvár, 2001, 83, 84, 139, 212. Online elérhető: https://kuszalik2.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 28.)

PÉTER Sándor – TÖRÖK Árpád (szerk.): Sepsiszentgyörgyi kortárs könyvszerzők. Sepsiszentgörgy, 2008, 60.

SYLVESTER Lajos: Az író- és gazdaember tükörképe. Háromszék, 1999. aug. 28., 2737. sz.

Tompa Ernő szócikk. In DÁVID Gyula (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. V/2. kötet, T–Zs. Bukarest–Kolozsvár, 2010, 832. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/tompa-erno/. (Letöltve: 2022. dec. 28.)

Tompa Ernő szócikk. In STANIK István (főszerk.): Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. [Nagyvárad, 2000], 656.



ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK

Eszmecsere a szócikkről