Tárkányi Gusztáv, román neve Augustin Tárkányi (Debrecen, ? – ?) – Nyomdász, újságíró, szerkesztő. Vallása református. Édesapja Kovács Gusztáv debreceni újságíró, akinek korai halálát az alkoholizmus okozta. Fia szintén nem vetette meg az alkoholt. A családi hátteréről kevés adat ismert. 1925-ben elvált első feleségétől, felhagyott a hetekig tartó mulatozásokkal, bekapcsolódott Marosvásárhely társadalmi életbe. 1931-ben újranősült, elvette Kun Josefinét, és megszületett Mártus nevű lánya.
Diákként jó képességeinek köszönhetően kiemelkedett a társai közül. Nyomdászi pályafutását kb. 17 évesen kezdhette el, 1906-ban már egyéves szedőtanuló lehetett, a szakmában maradt több mint 30 évig. Szülővárosában a Csokonai-nyomdában lett mestere a nyomdászatnak.
A szorgos Tárkányit Morvay Zoltán vezette be a nyomda és az újságírás világába. 1913-ban alapítója és szerkesztője a marosvásárhelyi Híradónak. Az első lapszám 4 oldalon jelent meg könyvpapíron Nagy Samu nyomdájában. Sajtóorgánuma hétfőként jelent meg, a vasárnapi marosvásárhelyi történésekről, valamint a Budapestről telefonon érkező információkat közölte. Elsőként tudott az országos eseményekről beszámolni.
Az első világháború kitörésekor Morvay Zoltánnal megalapították a hetente két alkalommal megjelenő Háborús sebesültek c. lapot, amelyben közölték a kórházakban elhelyezett sebesültek névsorát. Ugyanebben az évben munkatársa volt a Vásárhelyi Reggeli Újságnak. 1915. január 16-án bevonult a debreceni 39-es gyalogezredhez. Egy segédorvos közbenjárásának köszönhetően csak pár hétig katonáskodott, utána tovább szerkeszthette a Híradót. Az újabb katonai behívót megelőzően a vasúthoz jelentkezett, ahol, mint kisegítő fékezőt alkalmazták három hónapig. Ezt követően rövid ideig gyakornoki üzletvezető a MÁV-nál. Végül besorozták, de pár hét múlva kórházba került. 1918 elején újból behívót kapott. Az őszirózsás forradalom Budapesten érte. A zűrzavaros időszakban visszaköltözött Marosvásárhelyre, ahol a megalakult Nemzeti és Munkástanács titkára lett. A Tükör újságírója. Híradó nevű lapjában az impériumváltás időszakában minden visszásságot megírt. Így járt el például 1920-ban, amikor a városba kihelyezett rendőrfőkapitánynak az arany és ékszerrekvirálását leközölte, ezért letöltendő börtönbüntetést kapott és súlyos testi bántalmazás érte. 1922 októberében peres összetűzésbe került a rendőrprefektussal, aki önkényes és törvényellenes intézkedésével általános munkaszünetet rendelt el egy egyházi ünnep alkalmával. A hatalomra került liberális kormány elrendelte a Híradó beszüntetését. Helyette 1929-ben megjelentette a Friss Híreket, amely a szenzációkat tartalmazta, ezáltal igen népszerű lapnak bizonyult. 1929 karácsonyától újból megjelenhetett a Híradó, ezért beszüntette a Friss Hírek című újságot. Egészségügyi okok miatt 1930. február–március hónapjaiban a Híreket Szemerjai Béla szerkesztette helyette. A Hírek keddenként jelent meg és a „Bolyai” Részvénytársaság nyomdájában látott napvilágot, ő maga szerkesztette, gyűjtötte a hirdetéseket, előkészítette a lapszámokat, nyomtatta, majd házhoz vitte a lapszámokat. 1940 májusában már kéthetente jelent meg. Hangot adott a munkanélküliek és a „koncentrások családjai” nyomorának, ezért a hadbíróság ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta. Kuszálik Péter kutatásai alapján a Híradó 1941-ig jelent meg.
A sajtókiadványok mellett 1926-ban megjelentette Marosvásárhely és Maros-vármegye telefonnévsorát Útmutató címmel, amely magában foglalta a falvak és városok utcáit magyarul és románul, valamint a nyári- és téli menetrendeket és térképeket. Ezt követően 1935-ben kiadta a Călăuza. Útmutatót. 1930. június 29-től hétfőként megjelentette a szintén általa szerkesztett és kiadott Fürdő Újságot. 1932-ben szerkesztésében jelent meg a Déli Újság napilap, melynek 4 oldalas tartalmát 1 lejért értékesítette.
1912-ben tagja a Grafikus Művezetők Egyesületének (ennek 50 éves jubileuma alkalmával előadást tartott). 1923. október 4-én az Erdélyi és Bánáti Újságírók Szervezete marosvásárhelyi csoportjának fegyelmi döntése alapján három hónapig felfüggesztették a tagsági jogát. 1926-ban kizárták a marosvásárhelyi újságíró szervezetéből. 1937-ben a marosvásárhelyi nyomdai munkások szakszervezetének elnöke. Megszervezte a marosvölgyi munkásüzemet. 1938-ban a marosvölgyi famunkások szakszervezeti tanácsának képviselője. A grafikai munkások kerületi elnöke. A munkások és tisztviselők Országos Szövetségének delegátusa. 1939-ben a marosvásárhelyi építőmunkások szakszervezetének céh-alakuló gyűlésén főtitkárnak nevezték ki. 1939-ben a marosvásárhelyi összmunkások választott titkára. 1940-ben munkástitkár.
1946-ban új vezetőséget választott a Marosvásárhelyi Grafikai Munkások és Rokonszakmák szakszervezete, ahol már 1925-től ellenőrként tevékenykedett. 1944-ben, a világháborús front elhaladta után, előadást tartott a marosvásárhelyi nyomdai és rokonszakmabeli munkások eredményeiről, különböző beszédeket tartott 1946-ig. Tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak. Kortársa, Morvay Zoltán örökös derűlátónak és optimistának ítélte meg.
Felhasznált irodalom
Bomba, I. évf., 1932. dec. 11., 3. sz.
Brassói Lapok, XLV. évf., 1939. jan. 12., 9.sz.
Ellenzék, XLIV. évf., 1923. márc. 28., 69. sz.; XXVI. évf., 1938. jún. 6., 19. sz.
Erdély, III. évf., 1946. márc. 31., 75. sz.; III. évf., 1946. máj. 1., 99. sz.
Erdélyi Irodalmi Szemle, I. évf., 1924. 7.sz.; V. évf., 1929. 1–2. sz.
Grafikai Szemle, XXII. évf., 1912. okt. 1., 10. sz.
Híradó, XVI. évf., 1930. márc. 21., 10. sz.; XVI. évf., 1930. jún. 19., 22. sz.; XXV. évf., 1938. jún. 18., 23. sz.; XXV. évf., 1938. nov. 14., 32. sz.; XXV. évf., 1938. dec. 31., 36. sz.
KUSZÁLIK Péter: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940–1989. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996, 102. Online elérhető: https://kuszalik1.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 29.)
Magyar Szó, XIII. évf., 1939. júl. 13., 155. sz.; XIII. évf., 1939 júl. 30., 170. sz.; XIII. évf., 1939. aug. 18., 186. sz.; XIV. évf., 1940. jan. 4., 2. sz.
Maros, III. évf., 1929. aug. 3., 174. sz.; III. évf., 1929. dec. 24., 294. sz.; IV. évf., 1930. jún. 29., 147. sz.
MONOKI István: Magyar könyvtermelés Romániában (1919–1940). I. kötet, könyvek és egyéb nyomtatványok. Budapest, 1997, 98, 469. Online elérhető: https://monoki.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 29.)
Reggeli Újság, X. évf., 1940. máj. 16., 110. sz.
SINKA Sándor: A debreczeni Ev. Ref. FŐGYMNÁSIUM Értesítője az 1901–1902. iskolai tanévről. Debreczen, 1902, 123.
Székely Napló, LIII. évf., 1923. okt. 7., 150. sz.
