MEGOSZT  

Nagy László Mihály (Kézdivásárhely, 1957. júl. 30. – Marosvásárhely, 2019. febr. 26.)

Közzététel: 2022-12-30
Szerző: DEMETER Lajos
Kategória: Sajtó



Nagy László Mihály (Kézdivásárhely, 1957. júl. 30. – Marosvásárhely, 2019. febr. 26.) – újságíró, elbeszélő, tanár, főszerkesztő, igazgató. Álnevei: Kézdi Mihály, Nalám. Református vallású. Szülei Nagy Ferenc és Erzsébet. Felesége, Nagy Éva tanárnő. Gyermekei: Réka Júlia, István Zsolt és Katalin.

 

Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban végezte, 1975-ben érettségizett. Pályáját vegyipari technikusként kezdte, majd Bukarestben operatőr tanfolyamot végzett, s mint tévéoperatőr a Romániai Központi Rádió-Televízió Maros Területi stúdiójának munkatársa. Újságírói oklevelét 1985-ben a bukaresti Ştefan Gheorghiu Pártakadémia Újságíró Fakultásán szerezte meg. 1985-ben a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Megyei Tükörszerkesztőségének belső munkatársa, szerkesztője lett, egy idő után a Fiatal szívvel című ifjúsági rovat vezetője. A rendszerváltáskor, 1989 decembere végén alapító tagja a Megyei Tükört felváltó Háromszék megyei hírlapnak. 1992-ben a csíkszeredai Novos Kiadóhoz került, az Ifjúmunkás jogutódjaként megjelenő Ifi Fórum szerkesztőségében dolgozott, az Új sport szerkesztője, az Ötödik Kerék sepsiszentgyörgyi szatirikus lap szerkesztőbizottságának tagja, majd igazgatója és főszerkesztője. 1995-ben visszatért Marosvásárhelyre, az Erdélyi Napló, Erdélyi Figyelő tudósítója, munkatársa, 1994-ben és 1996-ban a Tabu Magazin szerkesztője, 1997-ben az Építészeti Iskolaközpont Ergo Comon című lapjának főszerkesztője, 2001-ig az Erdélyi Futár kiadója és főszerkesztője, az Erdélyi Hirdető igazgatója. Otthagyva az újságírást, több középiskolában angoltanár, többek között volt iskolájában, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is, majd a marosvásárhelyi Aquaserv Vízművek kutatási osztályát vezette. 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amely a felnőttoktatásban indított technikumokat a turizmus, kereskedelem és trénerképzés terén. A Központ igazgatójaként 2004-ben részt vett a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat létrehozásában. A hálózat szenátusának erdélyi képviselője, szenátora, alapító tagja az ugyanazt a nevet viselő Tudás Klaszternek. Öt magyarlakta országrész részvételével elindította az Európa Zöld Folyosó turisztikai vidékfejlesztési rendszer kialakítását. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagja, a Rural Turism International erdélyi képviseletének vezetője, 2007-ben a Turisztikai Antreprenória nemzetközi előadótanára volt. Élete utolsó periódusában nehéz betegségen esett át, melyből felépült, néhány évre rá élete 62. évében hunyt el. 2019. március 1-én a magyerdellői református temetőben helyezték nyugalomra.

 

Első írásai a Bolyai Farkas Líceum diáklapjában, a Tentamenben jelentek meg 1972-ben, melynek 1973-ban diákfőszerkesztője. Első publicisztikai írásai az Ifjúmunkásban láttak napvilágot. Rendszeresen közölt riportokat, publicisztikát, novellákat, kritikai írásokat, műfordításokat az Utunkban, Igaz Szóban, Új Életben, a Falvak Dolgozó Népében, A Hétben, a Művelődésben, a nagyváradi Fáklyában, az Ifjúmunkás IM mellékletében, az Erdélyi Naplóban, az Erdélyi Futárban, a Népújságban, a Népújság mellékletében, a Múzsában, a Magyar Hírlapban, a Veszprémi Naplóban és más heti-, illetve napilapban is. Az utóbbi esztendőkben a világhálón szélesebb közönséget is biztosító irodalmi lapok, a Súrlott Grádics és a Káfé Főnix oldalain adta közre írásait.

 

Novelláját közölte az 1986-ban a Kriterion Könyvkiadónál kiadott fiatal prózaírók Ajtók című antológiája, amelyet Egyed Péter szerkesztett, valamint az 1995-ben Marosvásárhelyen megjelentetett Gyöngyök gyöngye című gyűjteményes kötet.

 

 

Fontosabb művei

A csendestárs (novellák). Marosvásárhely, 2008.

Létforgácsok (kisregény). Marosvásárhely, 2009.

Tréner könyv (módszertan). Marosvásárhely, 2010.

Dröcsi és a Mix faktor (e-könyv). Digi-Book Kiadó, 2014

Létmag haláltusa. Harry Potter felnőtteknek. Budapest, 2015.

 

 

Felhasznált irodalom

KUSZÁLIK Péter: A romániai magyar sajtó 1989 után. Budapest–Kolozsvár, 2001, 111, 207, 208, 257, 273. Online elérhető: https://kuszalik2.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 22.)

Nagy László Mihály szócikk. In DÁVID Gyula (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. IV. kötet, N–R. Bukarest–Kolozsvár, 2002, 58. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/nagy-laszlo-mihaly/. (Letöltve: 2022. dec. 22.)

Nagy László Mihály szócikk. In STANIK István (főszerk.): 2010 Erdélyi magyar ki kicsoda. [Nagyvárad, 2010], 488.

 

Internetes források

https://surlottgradics.wordpress.com/. (Letöltve: 2022. dec. 22.)

Nagy László Mihály adatlap. Wikipedia.org.https://hu.wikipedia.org/wiki/ Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3_Mih%C3%A1ly. (Letöltve: 2022. dec. 22.)

NAGY Miklós Kund: Már Nagy Laci is. e-nepujsag.ro, 2019. márc. 1. https://www.e-nepujsag.ro/articles/mar-nagy-laci-is. (Letöltve: 2022. dec. 22.)

UDVARDY Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017. adatbank.ro, http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato& nevmutato=Nagy%20L%C3%A1szl%C3%B3%20Mih%C3%A1ly. (Letöltve: 2022. dec. 22.)



ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK

Eszmecsere a szócikkről