Halász Sándor, 1898-ig Fischer (Szatmárnémeti, 1892. jún. 2. – Bukarest, 1976. febr. 5.) – újságíró, író, szerkesztő. Írói álneve Héti Sándor, betűjegye H.S.. Izraelita. Apja, Fischer Mór jómódú kereskedő Szatmárnémetiben. Lánytestvére, Gálné Halász Erzsébet Szatmárnémeti egyik ismert amatőr zongoraművésze. Unokatestvére, Halász Gyula újságíró, szerkesztő Brassóban. Családos, felesége Halász Ilus.
Középiskoláit az 1902/1903-as tanévtől szülővárosában a Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte. Tagja volt az ifjúsági Kazinczi Önképzőkörnek. Jó zongorista, hetedikes gimnazista korában a Pater Noster „görög szólamú éneket”, végzős korában Várady Antal – Révffy Lajos Az ezüst fátyol legendája című színpadi mű dalbetétjét írta át vonósnégyesre. Mint a Kazinczi Önképzőkör legbuzgóbb tagja, jutalomban is részesült. Miután 1909-ben „jó fokozattal” érettségizett, Budapesten, majd egy évig, 1911. október 11. – 1912. augusztus 12. között Berlinben jogot hallgatott, ugyanakkor berlini kereskedelmi akadémián is tanult. A világháború miatt, melyben az olasz fronton harcolt, tanulmányait megszakításokkal a budapesti tudományegyetemen 1920-ban fejezte be és szerzett jogtudományi doktori oklevelet. Rövid ideig Budapesten ügyvéd.
Már egyetemi évei alatt, 1911–1920 között a szatmárnémetiben megjelenő Szamos című lap munkatársa volt, melynek hazakerülése után segédszerkesztője lett. 1922-től a szatmárnémeti Szabadsajtó Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. igazgatója. Irányítása alatt a könyvnyomda sokat fejlődött, 1928-ban Észak-Románia legnagyobb grafikai üzemének számított, 14 nyomdai, 2 szedőgéppel és 44 munkással dolgozott, a Szamos pedig elérte az átlagos 8000-es példányszámot. Ő volt 1927-ig a Benedek Elek szerkesztette Cimbora gyermeklap kiadótulajdonosa, név nélkül a tudományos ismeretterjesztő, bel- és külföldi eseményekről szóló rovat vezetője. A Cimbora kiadói jogát 1927-ben felesége unokaöccsének, Vajda Istvánnak adta át, a Szabadsajtó Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. igazgatói állásától 1929-ben vált meg. 1932-től a Brassói Lapok újságírója. A laptól kapott megbízatással 1933-ban beutazta a Balkánt, Törökországot, Elő-Ázsiát. Közgazdasági szerkesztőként elsősorban közgazdasági, gazdaságpolitikai publicisztikákat, értekezéseket közölt, foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel, az erdélyi magyar bank- és hitelélettel, ezeken kívül riportokat készített, jegyzeteket, vezércikkeket írt. Újságíróként a baloldallal szemben, liberális álláspontot képviselt.
A Brassói Lapok megszűnése után, a második világháború alatt a brassói középiskolákban óraadó tanár. 1944-ben egy marxista tanfolyamot indított a városban, amelyeken „az arra jelentkező intellektüeleknek világnézetük átformálására adott útbaigazítást”. A háború után Bukarestbe költözött, több fővárosi üzemben főkönyvelő, illetve igazgató volt. 1957-ben vonult nyugdíjba. Élete hátralévő részében a román fővárosban élt.
Fontosabb művei
Miért kilátástalan az erdélyi könyvkiadás? Korunk, 1927. 7–8. sz., 551–555.
A kilátástalan erdélyi könyvkiadás vitája. Korunk, 1927. 11. sz., 829–832.
A fokozható ipari munkalehetőségek akadályai. Korunk, 1931. 10. sz. 719–721.
Románia és a keleteurópai gazdasági válság. Korunk, 1932. 2. sz., 119–128.
Az angol vámsövény eredményei. Korunk, 1932. 4. sz., 301–302.
Gazdaság és politika. Korunk, 1932. 5. sz., 389–392.
Az ezeregyedik Bábel (regény, Héti Sándor néven). Brassó, 1933.
Abesszínia a világpolitika ütközőpontjában. Politikai tanulmány (1 melléklettel). Brassó, 1935.
Amíg a búzából pénz lesz. A világpiaci búzaár kialakulásának rejtélyei. Brassó, 1936.
Az erdélyi magyar bank- és hitelélet. In KACSÓ Sándor (szerk.): Erdélyi Magyar Évkönyv 1938. Brassó, 1937.
Dunamedence-kérdés hátlapja. Korunk, 1939. 2. sz., 104–115.
Kaptató (kisregény). Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, Bukarest, 1966.
Vadhajtás (kisregény). Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Közreműködésével kiadott kötetek
GÁBOR Andor: A számla. Szerkesztette és az utószót írta: Halász Sándor. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1959.
ILLÉS Béla: Hétköznapok. Az utószót írta: Halász Sándor. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1960.
Műfordítása
IUREȘ, Ștefan – ROMAN, Carol: Örökifjú Kárpátok. Fordította: Halász Sándor és Szikszai Gyula. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1960.
Felhasznált irodalom
A szatmárnémeti Kir. Kath. Főgimnázium 1906–1907. évi értesítője. Szatmárnémeti, 1907, 30, 87.
A szatmárnémeti Kir. Kath. Főgimnázium 1907–1908. évi értesítője. Szatmárnémeti, 1908, 42, 43, 100.
A szatmárnémeti Kir. Kath. Főgimnázium 1908–1909. évi értesítője. Szatmárnémeti, 1909., 41, 95, 100.
Brassói Lapok, XXXIX. évf., 1939. okt. 26., 245. sz.
GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. XII. kötet. Sajtó alá rend. Viczián János. Budapest, 1993, 340–341.
Halász Sándor szócikk. In Balogh Edgár (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. II. kötet, G–Ke. Bukarest, 1991, 173–174. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/ halasz-sandor-1991-2016/. (Letöltve: 2022. dec. 13.)
Halász Sándor szócikk. In KENYERES Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon 1978–1991. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 348. Online elérhető: https://mek.oszk.hu/ 00300/00355/html/index.html. (Letöltve: 2022. dec. 13.)
Halász Sándor szócikk. In KLEIN Dezső (szerk.): Erdélyi és Bánáti Lexikon. Nagyvárad, 1929, 338.
Halász Sándor szócikk. In OSVÁT Kálmán: Erdélyi Lexikon. Nagyvárad, 1928, 119.
SZABÓ Miklós – SIMON Zsolt – SZÖGI László: Erdélyiek külföldi egyetemjárása 1849–1919 között. I. kötet.Marosvásárhely, 2014, 351.
Szabó Sámuel brassói helytörténész gépelt hagyatéka. Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy.
SZABÓ Zsolt (közzét.): Benedek Elek irodalmi levelezése I–IV. Bukarest, 1979, 1984, 1991, 2002.
Internetes források
Halász Sándor szócikk. Wikipdia.org. https://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1sz_ S%C3%A1ndor_(%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%B3). (Letöltve: 2022. dec. 13.)
