Albert István (1893. okt. 11. Csíkszentmárton – 1982. márc. 11. Csíkszereda) – újságíró, novellista. Álnevei: Albert bácsi, Ego, Hegyháti, Igric, Leonidás, Nimród, dr., Plagizátor, Skrupulus, Vaszari tövis. Betűjegyei: A.I., -t -n. Római katolikus vallású. Felesége, Gábor Margit, kinek testvére, Gábor László Budapesten volt karmester. Fiúk, ifjabb Albert István (1924–1992) filmoperatőr, az 1959–65 között működő Magyar Jégrevű egyik alapítója, korcsolyázóként szerepelt a Napfény a jégen (1961) című filmben, a Veszélyes játékok c. 1979-es filmnek operatőrasszisztense, több magyar játékfilm előkészítésében trükkösként volt szerepe.
Középiskoláit az 1905/06-os tanévben az Erdélyi Római Katolikus Státus Főgimnáziumában kezdte Csíksomlyón, majd hatodikos korától a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban folytatta, itt érettségizett 1913-ban. Felsős korában gimnáziuma Mária Társulatának tagja, magisztrátusában tanácsos, majd az egyik sekrestyés. Hetedikes korától az iskolai önképzőkör tagja, a gimnázium Tavasz című folyóiratának egyik diákszerkesztője. Az érettségi után Marosvásárhelyen szerzett közigazgatási diplomát. 1921-ben főszámvevőként említik. Székely öntudatú, magyar érzelmű ember, 1937 őszén román államellenes izgatás vádjával a marosvásárhelyi tábla másodfokon el is ítélte.
Tagja volt az Országos Magyar Pártnak, melynek 1936-ban csíki tagozati titkára, 1941 nyarán az Erdélyi Párt megyei és városi, ugyanez év szeptemberéig a párt központi szervező-titkára. Mint volt számvevőségi tanácsost 1941-ben Csíkszereda városi számvevősége főnökének nevezték ki.
Egy időben részt vállalt városa kulturális életéből. Jó hegedűs volt, egy amatőr vonósnégyessel többször fellépett, 1920-ban például az Oltáregylet műsoros délutánján, majd Szabó Jenő költő irodalmi estjén, 1933-ban pedig az Erdélyi Gazdasági Egyesület sepsiszentgyörgyi kiállítása alkalmával, ő konferált az augusztus 27-i szabadtéri színpadon tartott előadáson, ahol a csíki fiatalok hat falu 280 lakosának szerepeltetésével bemutatták a csíki lakodalmast. Az utóbbi szerepkörben többször is fellépett a csíki színpadokon.
Nevét „szerkesztőként”, hírlapíróként az 1930-as évektől említi a korabeli sajtó. A Csíki Lapok és a Csíki Néplap belső munkatársa, 1938-tól a nagyváradi Erdélyi Néplap, 1941-ben a nagyváradi Magyar Lapok, a fővárosi Nemzeti Ujság és az Uj Nemzedék székelyföldi szerkesztője volt. Cikkei, tudósításai, riportjai a Szatmári Újság, Keleti Újság, Ellenzék, Erdélyi Lapok hasábjain láttak napvilágot. Támogatva Kacsó Sándor „székely népakcióit”, több társadalomrajzi jellegű riportot közölt Székelyföld falvairól.
„Apró karcolatai, a régi jó időkre való humoros visszaemlékezései számos erdélyi lap hasábjain vidították jókedvre az olvasókat.” Novellistaként irodalmi pályázatokat nyert. 1941-ben Péterke című elbeszélésével 354 pályázó közül nyerte el a Magyar Nők Lapja által kitűzött novellapályázat egyik díját, 1930-ban „Kászon gyöngye című elbeszélésével megnyerte ez Országos Magyar Párt nagyváradi tagozata közművelődési szakosztálya novellapályázatán az első díjat. Majd [az] egyik kolozsvári lap irodalmi pályázatának 2-ik díját ítélték oda.” Több elbeszélését és egy egyfelvonásos darabját a budapesti rádió is elfogadta előadásra. Munkássága elismeréséül a Pázmány Péter Társaság (Erdélyi Katolikus Akadémia) levelező tagjának választotta.
Elbeszéléseit, novelláit, székely témájú írásait a Csíki Lapok híradása szerint már 1938-ban Szivárvány a Hargita fölöttcímmel egybegyűjtötte, és kiadás előtt állott: „Ez összegyűjtött kötetbe belevitte egész lelki világát, székely faja iránt dobogó szívének minden érzését. Benne van ezekben az elbeszélésekben a Hargita népének buja-baja, csalafintasága, s minden tulajdonságot szivárványszerűen tükröződnek vissza (…) mesteri tollán keresztül, mellyel olyan megkapóan ragadta ki a legkedvezőbb pillanatokat, a megörökítésre legalkalmasabb epizódokat a nép életéből. (…) Végig csinálta a régi idők somlyói diákéveit s állandó érintkezésben van apraja-nagyjával. Mégis olyan kevesen vannak közöttünk, akik ismernék azt az összegyűjtött sok-sok apró gyöngyszemet, mely ennek a deresedő embernek a lelkében érlelődött meg élő valósággá, a nagyvilág számára alkalmas ismeretanyaggá a székely néplélek és népi kultúra értékelésében. Valahogy nagyon igaz az a közmondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában…” A beharangozott „kis novelláskötet” azonban, anyagiak hiánya, majd a kitörő világháború miatt nem jelent meg.
1945 utáni munkásságából csak annyi ismert, hogy előbb a Brassóban és Sepsiszentgyörgyön megjelenő Népi Egység, majd a brassói Új Idő, később a Kovászna megyei Megyei Tükör, illetve a Hargita megyei Hargita munkatársa volt.
Felhasznált irodalom
Albert István szócikk. In BALOGH Edgár (főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon. I. kötet, A–F. Bukarest, 1981, 28. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/albert-istvan/. (Letöltve: 2022. dec. 9.)
Az Erdélyi Róm. Kath. Status csiksomlyói főgimnáziumának értesitője az 1905–1906-ik tanévről. Közli az igazgatóság. Csíkszereda, 1906, 178.
Az Erdélyi Róm. Kath. Status csiksomlyói főgimnáziumának értesitője az 1908–1909-ik tanévről. Közli az igazgatóság. Csíkszereda. 1909, 79, 102, 109.
Az Erdélyi Róm. Kath. Status csikszeredai főgimnáziumának értesitője az 1910–1911-ik tanévről. Szerk. az igazgatóság. Csíkszereda, 1911, 181, 204, 230.
Az Erdélyi Róm. Kath. Status csikszeredai főgimnáziumának értesitője az 1911–1912-ik tanévről. Szerk. az igazgatóság. Csíkszereda, 1912, 54, 57, 91, 112.
Csíki Hírlap, III. évf., 1913. máj. 31., 22. sz.
Csíki Lapok, XXXII. évf., 1920. ápr. 11., dec. 12., 15. és 50. sz.; XXXIII. évf., 1921. dec. 25., 52. sz.; XLV. évf., 1933. szept. 8., 36. sz.; XLVIII. évf., 1936. márc. 22., 12. sz.; L. évf., 1938. okt. 2., 33. sz.; LIII. évf., 1941. ápr. 13., jún. 15., szept. 28., okt. 26., 15, 24, 39, 43. sz.
GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1939, 343.
MONOKI István (összeáll.): A magyar időszaki sajtó a román uralom alatt 1919–1940. Budapest, 1941, 47. Online elérhető: https://monoki.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 9.)
szereda.Origo. Különszám. Helytörténeti évfordulók 2012. Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2012. Online elérhető: https://adatbank.ro/html/cim_pdf2498.pdf. (Letöltve: 2022. dec. 9.)
Internetes források
Albert István szócikk. Csíkszeredai Olvasó Kör. https://sites.google.com/site/olvasokoer/ malnasi-ferenc-irodalmi-boelcsoink-hargita-megyeben/boelcsohelyek---eletrajzi-adatokkal. (Letöltve: 2022. dec. 9.)
Albert István szócikk. Hargita megyei személyiségek adatbázisa. Kájoni János Megyei Könyvtár. https://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/47/span-classunderalbert-istvanspan. (Letöltve: 2022. dec. 9.)
