Kádár Gyula, (illyefalvi) (Sepsiszentgyörgy, 1953. febr. 18. – Sepsiszentgyörgy, 2015. okt. 13.) – tanár, történész, közíró, lapszerkesztő, vállalkozó-lapszerkesztő, a Háromszék napilap munkatársa. Református vallású. Családja illyefalvi, anyai ágon aldobolyi származású. Apja Kádár István, anyja Molnár Sára. Testvérei: István, Jenő és Sára Hajnal. Első feleségétől, Barabás Vilmától két gyermek született: Csaba Gyula és Kata Réka. Második felesége Szász Zita Etelka földrajz szakos tanár.

Az első hat osztályt Illyefalván végezte, majd Sepsiszentgyörgyön tanult. Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi 1. számú Líceumban (Székely Mikó Kollégium) végezte, ahol a történelem iránti érdeklődését és fogékonyságát magyar szakos tanárnője, Könczey Anna fedezte fel, ő ösztönözte kutatásra, helytörténeti, néprajzi témájú cikkei írására. 1972-ben érettségizett, majd néhány évig, 1973–1979 között helyettes tanár Maksán, Dálnokon, Székelyszáldoboson, Felső- és Alsócsernátonban. 1979-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen történelem szakos tanári oklevelet szerzett.

1980–1982-ben a lisznyói iskola körzeti igazgatója, 1982-től 1986-ig Uzonban, majd 1986–1988-ban Bodokon, egy ideig a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, végül a Székely Mikó Kollégiumban történelemtanár. 1991–1996 között Kovászna megye történelem szakos tanfelügyelője. E minőségében a Háromszék az én hazám című helytörténeti vetélkedők sorozatával, módszertani kiadványokkal és a magyarság történetének az iskolai oktatásba való bevitelével járult hozzá a nemzeti öntudat alakításához.

Állítása szerint már 1973 novemberének derekától megfigyelés alatt állt, egy Tecușan nevezetű szekuritátés tiszt személyesen is felkereste Maksán, ahol akkor tanított, előbb szép ígéretekkel, majd eredmény hiányában fenyegetőzésekkel próbálta rávenni az együttműködésre. Szerinte ettől kezdve a román hatalmi szervek mindvégig ellenségnek tekintették.

Már középiskolás korában, 1970-ben megírta Illyefalva történetét Illyefalva monográfiája címmel. 1971-től kezdve rendszeresen közölt néprajzi, történelmi, kulturális jellegű írásokat a Megyei Tükörben. Ugyanebben az évben a szerkesztőség által meghirdetett Újságíró- az Olvasó verseny első díjasa lett az ifjúsági kategóriában. Egyik szerkesztője volt középiskolája diáklapjának, a Gyökereknek. Hasonló érdeklődésű iskolatársával 1973-ban bejárták Illyefalva, Aldoboly és Sepsiszentkirály temetőit, kiásták az elsüllyedt, régi sírköveket, leírták a sírfeliratokat, lerajzolták a síremlékeket, egyszóval olyan felmérést végeztek, amely akkoriban egyedülállónak számíthatott volna, ha teret kapnak a közzétételre. 

Több száz népszerűsítő jellegű cikket és tanulmányt írt. Írásai A Hét, Művelődés, Előre, Brassói Lapok, Budapest Hangja, Magyarok Lapja, Romániai Magyar Szó, Új Idők, Európai Idő, Tik-Tak, Csernátoni Füzetek, Történelmi Magazin, Háromszék, Székely Hírmondó stb. hasábjain jelentek meg. 

1992-ben létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadót. 1996-ban megalapította, szerkesztette és kiadta, a Történelmünk című folyóiratot, amely 1999-től a Történelmi Magazin nevet vette fel. Közel 18 év után, 2013-ban a lap pénzhiány miatt megszűnt. Mondhatni folyóirata egyszemélyes írója, szerkesztője és kiadója volt. „Egy cél vezérelte, az erdélyi magyar és székely közösség szolgálata. Igyekezett olvasóit rádöbbenteni arra, hogy csak a saját gyökereit ismerő közösség képes az őt megillető kollektív jogokat kiharcolni. A lap mindvégig hirdette, hogy nem szabad lemondanunk a minket megillető közösségi jogokról, a helyi, a kulturális, a területi autonómiáról, [ugyanakkor] szabad teret biztosított a székely önkormányzati hagyományok, az évszázadokon át tartó székely önrendelkezés bemutatásának.” 

Munkatársa volt az induló Csernátoni Füzeteknek, 2002-ben a Székely Újságnak, majd a Háromszéknek. Társszerkesztője Az amit tudni kell az ókor történetéből 1995-ben megjelent kiadványnak. Társszerkesztője és írója a Székelység története: kézikönyv és tankönyv az általános iskolák VI. és VII. osztályai számára (Székelyudvarhely, 2012) című tankönyvnek. Gondozásában jelent meg 2002-ben Asztalos Enikő néprajzkutató A magyar néptánc rövid története című tanulmánya.

Feldolgozta a sepsiszéki lakodalmast és Illyefalva helyneveit. Nagyobb tanulmányait (Községi rendtartás Háromszéken

Sepsiszentgyörgy története

A székelyek törvénykezési joga

A háromszékiek harca a szabadságért – 1848–49) a Megyei Tükör 1981–82-ben, A háromszéki városok és Brassó közti kereskedelmi ellentétek a középkorban címűt pedig a Brassói Lapok közölte folytatásokban 1982-ben.

Az egyetemes magyarság és azon belül Székelyföld népének történelmi múltjáról, jelenéről és elképzelt jövőjéről írt korábbi munkái után meg szerette volna írni és jelentetni azt a húszkötetes(!) sorozatot, amelyből halála bekövetkezéséig, 2010–2014 között hat kötet látott napvilágot.

Rendszeres házigazdája volt sz RMDSZ égisze alatt Tóth-Birtalan Csaba kezdeményezésére létrehozott előadás sorozatoknak, a Székely Akadémiának. Történészként a maga módján művelte a történelmet, „magányos harcos”-ként küzdött a szó fegyverével az erdélyi magyarság jogaiért, Székelyföld autonómiájáért. Életútját, pályáját a hirtelen halál törte ketté. Székelyföld ostroma című kötete már készen volt a nyomdában, bemutatására egy-két héten belül került volna sor. Bemutatására egy hónappal a temetése után, 2015. november 18-án került sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében, amely egyben a Székely Akadémia előadássorozat utolsó rendezvénye volt. A sepsiszentgyörgyi vártemplomi ravatalozóban búcsúztatták. Végső nyughelye az illyefalvi református temetőben van, ahová 2016-ban a család és az osztálytársai állítottak egy-egy kopjafát. 

Fontosabb művei

Adalékok a romániai magyarság történetéhez: I. A magyarság történetének kezdeteitől 1514-ig. Segédtankönyv, Sepsiszentgyörgy, 1991.

A romániai magyarság története: II. Az 1541–1711 közötti korszak. Sepsiszentgyörgy, 1991.

A romániai magyarság története: III. Az 1711–1920 közötti korszak. Sepsiszentgyörgy, 1991.

Váraink a századok sodrában: Sepsiillyefalva templomvára. Magánkiadás, Illyefalva, 1992.

Erdély és Háromszék népének szabadságharca 1848–1849. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1993, 1994.

Gál Dániel. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1993.

Mátyás a győzhetetlen hadvezér: Mátyás király 550. Születési évfordulójának a tiszteletére. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1993.

A fekete sereg. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1993.

Háromszék oktatási intézeteinek története. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1994.

Történelmi fogalomtár – Ókor, középkor: Történelmi események, kifejezések, események, nevek. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1995.

Történelmi fogalomtár – Újkor: Történelmi események, kifejezések, események, nevek. Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1995.

A magyarok története a kezdetektől 1541-ig. Magánkiadás, Kézdivásárhely, 1996.

Tanulmányok a Székelyföld történetéből (város, népesség, iskola). Magánkiadás, Sepsiszentgyörgy, 1996.

Székelyföld határán, Sepsiszentgyörgy, 2010.

Székely hazát akarunk. Sepsiszentgyörgy, 2011.

Múltunk kötelez. Sepsiszentgyörgy, 2012.

Sepsiszentgyörgy korai története és népessége. A székely vértanúk. Sepsiszentgyörgy, 2013.

Prés alatt a magyarság: nemzeti elnyomás Romániában. Sepsiszentgyörgy, 2013.

Hallottátok Dózsa György hírét? Sepsiszentgyörgy, 2014. 

Gábor Áron életútja. Sepsiszentgyörgy, 2014.

Felhasznált irodalom

BEDŐ Zoltán: Eltávozott a székely autonómia élharcosa. Székely Hírmondó, II. sorozat, XX. évf., 2015. okt. 15., 199. (2119). sz.

BEDŐ Zoltán: Kádár Gyula utolsó könyvének bemutatója. A magános harcos. Székely Hírmondó, II. sorozat, XX. évf., 2015. nov. 18., 223. (2143.) sz.

Kádár Gyula szócikk. In BALOGH Edgár (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. II. kötet (G–Ke). Bukarest, 1991, 575–576. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/kadar-gyula/. (Letöltve: 2022. nov. 24.)

Kádár Gyula szócikk. In STANIK István (főszerk.): Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Kolozsvár, 2010, 312.

Kádár Gyula szócikk. In STANIK István (főszerk.): Erdélyi magyar ki kicsoda 2010. Nagyvárad, 2010, 324.

KOZMA Csaba: Tanítsa írásra, számvetésnek mesterségére. Adalékok a bodoki oktatás történetéhez. Sepsiszentgyörgy, 2003, 84.

NAGY D. István: Kádár Gyula emlékezete. A véget ért küzdelem. Háromszék, 2015. nov. 21., 7655. sz.

PÉTER Sándor – TÖRÖK Árpád (szerk.): Sepsiszentgyörgyi kortárs könyvszerzők 2008. Sepsiszentgyörgy, 2008, 31.

SZEKERES Attila: Itt hagyott a székely történész. Háromszék, 2015. okt. 15., 7623. sz.

Háromszék, 2015. okt. 14, 15., 7622, 7623. sz.